Szövetségesként működik együtt a szerb kormány maffiatag focihuligánokkal

Szemet hunynak az illegális tevékenységek fölött a hatóságok, ha cserébe a radikális szurkolók kiállnak a kormány nacionalista politikája mellett – az OCCRP riportja Szerbiából.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
18516641-1-42

2016. október 13-án éjszaka Aleksandar Stankovic autója Belgrádban megállt egy elsötétített ablakú BMW mellett, amelyben két ember ült, automata fegyvert szorongatva. A két férfi hamarosan közel két tucatnyi golyót engedett bele a 29 éves Stankovicba, aki azonnal meghalt, a testőre pedig megsebesült. Miután a tettesek elhajtottak a helyszínről, autójuk kiégett maradványait egy közeli utcában találták meg, a fegyvereseket azonban azóta sem kapták el.

Stankovicot csak úgy ismerték, hogy a „Néma Sale” és megölése csak egy volt a szerb futballhuligánokat sújtó gyilkosságok közül – írja az OCCRP riportja. Egy olyan országról van szó, ahol a sportok iránti rajongás sokszor összefonódik a szervezett bűnözéssel, és ahol az elmúlt néhány évben tucatnyi, a focidrukkerekhez köthető prominens figurát gyilkoltak meg. A legtöbbjük esetében bűnbandák közötti leszámolásról lehet szó.

Az újságok szerint a belgrádi FK Partizan futballklub Janicsárok nevű szurkolói csoportjának vezetője, Stankovic, részt vett szervezett bűnözésben, többek között drogkereskedelemben is. 2013-ban 5 év 10 hónapra ítélték engedély nélküli fegyvertartásért és drogkereskedelem megszervezéséért.

A szerb kormány és média Stankovic megölésével a szomszédos Montenegróból származó maffiát vádolta meg, akik a szerb alvilág jelentős részét is irányítják. Azonban Stankovic hátterétől eltekintve elég kevés indítéka van egy viszonylag kisstílű bűnöző kivégzésének. Aleksandar Vucic kormánya elítélte a gyilkosságot, Nebojsa Stefanovic belügyminiszter pedig az esetet követően ígéretet tett arra, hogy a kormány „nem hagyja, hogy az ország bűncselekmények gyakorlóterepe legyen”.

Szakértők és korábbi focihuligánok szerint azonban ez a látszólag kemény kiállás mélyebb igazságokat rejt, amely segít megérteni az erőszakot. A kormány és a biztonsági szolgálatok nem rendbontóként tekintenek a szurkolókra, hanem szerb nacionalizmustól fűtött politikai strómanként használják őket – vélik szakértők. Cserébe hosszú pórázon tartják őket és szemet hunynak a bűncselekményeik fölött.

„A politikusok a saját céljaikra használják fel a focihuligánokat, cserébe pedig megvédik őket” – mondta az OCCRP-nak Dobrivoje „Dan Tana” Tanajisevic, a másik belgrádi focicsapat, a rivális Crvena zvezda korábbi elnöke.

„Olyanok, mint a rák. Erősebbek a klubnál, és a szurkolók 99 százalékánál.

A maradék 1 százalék nagy része 50 különféle bűncselekmény miatt ülhetne most börtönben. De szabadlábon vannak, mert védelmet kapnak.”

Állítása szerint 2008-2009-es évadban Tanasijevic megpróbálta a saját eszközeivel visszaszorítani a huligánok befolyását, de erre néhány Crvena zvezda-szurkoló berontott az irodájába, törtek-zúztak és megfenyegették őt is. Az incidensben részt vevő három férfit még azelőtt kiengedték a börtönből, hogy elkezdődött volna a bírósági eljárás. „Valaki felhívott valakit, aki szintén felhívott valakit, aki felhívott valakit a kormányban” – magyarázta a gyors „eljárást” Tanasijevic. A szerb rendőrség nem kívánta kommentálni a történteket az újságíróknak.

A huligánok érinthetetlensége nem új keletű dolog, az 1990-es évek elejéig nyúlik vissza, amikor Jugoszlávia felbomlóban volt. Ebben az időszakban a szurkolók Slobodan Milosevic elnök nacionalista politikájának eltökélt támogatói voltak – fejtegette az OCCRP riportereinek Slobodan Georgijev szerb újságíró, aki számos cikket írt a drukkerekről. Többek között közülük toborozták új tagjait Zeljko Raznatovic, ismertebb nevén Arkan ultranacionalista szabadcsapatai, a Tigrisek, olvasható a Wikileaksre felkerült amerikai kormányzati anyagokban. Ebből az is kiderül, hogy ma már inkább pénzmosással, védelmi pénzek szedésével és drogkereskedelemmel foglalkoznak.

Emellett politikai szerepük is van, például 2000-ben részt vettek azokban a tüntetésekben, amelyek végül megbuktatták Milosevicet. 2008-ban felégették a belgrádi amerikai nagykövetség épületének egy részét, miután az Egyesült Államok elismerte Koszovót, 2011-ben pedig egy határátkelőt gyújtottak fel a koszovói-szerb határon.

Elemzők úgy látják, hogy Vucic 2014 óta hatalmon levő kormánya is nagyban támaszkodik a huligánokra, mert tökéletesen beleillenek a nacionalizmus és a populizmus keverékeként működő kormányzásba – amely szintén nem mentes a szervezett bűnözői kapcsolatoktól.

Jutalom a maffiától? Gyanús körülmények között jutott lakáshoz a szerb miniszter

Szerbia jelenlegi egészségügyi minisztere gyilkossági ügybe keveredett, igaz, egyelőre csak tanúvallomások állnak rendelkezésre, közvetlen bizonyítékot még nem találtak a hatóságok. Az már mindenesetre kiderült, hogy a készpénz könnyen helyettesíthető fizetési eszköz a szervezett bűnözésben.

Az ellenzék szerint Vucicék kérték a huligánokat, hogy húzzák meg magukat a 2015-ös belgrádi Pride alatt, elkerülve azt, hogy a korábbi erőszakos cselekmények megismétlődjenek, és hogy jobb színben tűnjön fel a kormány az európai vezetők szemében. Ugyanakkor azok ellen, akik az előző években megtámadták és megsebesítették a felvonulókat, sosem indult eljárás.

A kormány néhány alkalommal már megpróbálta megzabolázni a huligánokat. 2009-ben tucatnyi szurkolót tartóztattak le a hatóságok, miután egy francia férfi meghalt egy szurkolói összecsapásban. A korábbi szurkolót, Stefan Velickovicot is ekkor tartóztatták le és öt évet töltött börtönben. Ő azóta is azt állítja, hogy nem volt része a gyilkosságban és a kormány csak azért lépett közbe, mert néhány huligán nem csak egymást támadta, hanem a rendőröket is. „A politikusok így akarták megmutatni, mennyire szigorúak is tudnak lenni” – nyilatkozta Velickovic.

A rajtaütés miatt egyfajta vákuum keletkezett a Partizan-szurkolók körében és ennek köszönhető, hogy felemelkedhetett az Aleksandar Stankovic-féle Janicsárok csoportja. Velickovicékkal ellentétben az új generáció rendszeresen megúszta a felelősségre vonást. Maga Stankovic, miután 2013-ban elítélték drogkereskedelem miatt, legalább 12 alkalommal tudta elhalasztani börtönbüntetése megkezdését egészségügyi okokra hivatkozva, miközben a meccseken rendszeresen megjelent.

2016 áprilisában feltehetően Stankovic ösztönzésére két szurkoló megverte a Partizan elnökének, Milos Vazurának a biztonsági őreit, és ugyan a biztonsági kamerák mindent rögzítettek, Stankovicot nem vették elő az ügy miatt, hiszen ő maga nem volt ott. Amikor Vucicot erről kérdezték, a miniszterelnök azzal védekezett, hogy a hatóságok nem az újságírók kívánságai szerint dolgoznak.

2015-ben két másik hírhedt Partizan-szurkoló halt meg maffiatevékenységre utaló körülmények között. Októberben a „Young Boys”-csoport vezetőjét, Aleksandar Joksicot kábítószer árulása közben ölték meg, augusztusban a „Forbidden” vezetőjét, Alen Kosticot lőtték le Belgrádban. Kostic halálának idején a szerb rendőrség legalább 15 ügyben nyomozott ellene, például rablás és erőszak miatt. A rivális focicsapat, a Crvena zvezda szurkolói közül a „Hienas-t” irányító szurkolót lőtték le parkoló autójában ülve 2014 májusában, Aleksandar Roganovicot pedig 2015. szeptemberben, vélhetően valamilyen drogvita miatt.

Ameddig a futballhuligánokat megtűrik, mint a szerb politikai struktúra részeit, az erőszak folytatódni fog – mondja az újságíró Georgijev.

„Ha komolyan akarunk foglalkozni a huliganizmussal, komolyan kell foglalkozni a szerb nacionalizmussal is, és el kell választani a bűnözőket valamitől, amely minden egyes ország fundamentumának részét képezi. Addig bármilyen rendőrségi vagy kormányzati közlemény csak azt bizonyítja, hogy nincs semmi látnivaló.”

A cikk eredetileg Serbia’s Deadly Mix: Football, Politics and Crime címmel jelent meg az OCCRP honlapján 2017. január 27-én. Szerző: Devin Windelspecht. Fordította: D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás. Részletek itt.