Kitartóan próbálták eltitkolni előlünk, mit mért a bójasor, amire másfél éve bukkantunk a Dunában. A téma az üzemidő-hosszabbítás miatt újra aktuális.

A hatóság szerint Paks továbbműködtetésének környezeti hatásai Európa nagyjából összes országát érinthetik, de Magyarországon belül csak néhány települést.

Magyar és osztrák környezetvédő szervezetek is kifogásolják a magyar kormány által tervezett jogszabályi változtatást. Számos aggályt fogalmaztak meg.

Szakértők szerint újra kell vizsgálni a környezetvédelmi engedélyt, a hatóság ingerküszöbét azonban nem érték el a bekövetkezett változások.

1996. július 23-án Magyarországon 18-19°C-os volt a Duna, 2022. július 23-án viszont már meghaladta a 26°C-ot. Ez az élővilágnak és az emberiségnek sem jó.

Az egyre alacsonyabb vízállás egyre nagyobb problémát jelent a hűtővíz-ellátás szempontjából.

Szerintük „alig 1 fokkal” növeli a Duna hőmérsékletét az atomerőműből kiömlő nagy mennyiségű forró víz.

Az adás itt meghallgatható.

Az Atomerőmű 25 fok felett kezdi mérni, hogy az általa kieresztett forró víz mennyire melegíti fel a Dunát, 29,5 fok felett pedig csökkentik az erőmű teljesítményét, így kevesebb forró vizet ereszt a Dunába.

Végigmegyünk a kormány júliusban elfogadott energiavészhelyzeti intézkedési tervének hét pontján.

Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel.