„Környezetkárosító, trükkös hulladéklerakás” – állítja a pusztavámi bányató feltöltéséről a Greenpeace

Közös nyilatkozatban tiltakozik a Greenpeace Magyarország és három hazai természetvédő szervezet a pusztavámi egykori bánya gödrének feltöltése és az ott zajló természetpusztítás ellen. Állásfoglalásuk szerint semmiképpen nem nevezhető tájrendezésnek, hogy részben veszélyes hulladék eredetű töltőanyagot helyeznek el egy régóta megszűnt bánya területén, ahol az elmúlt évtizedekben védett állatok és növények vizes élőhelye jött létre.

Felhagyott bányatelkek rekultivációjára eleve csak akkor kerüljön sor, ha ennek eredményeként az eredetinél jobb vagy azzal egyenértékű környezeti állapot jön létre, hangsúlyozza több hazai zöldszervezet. Emellett a Greenpeace Magyarország hatósági felülvizsgálatot kért a pusztavámi egykori bányaterület feltöltésének engedélye ügyében.   

Néhány hete írtuk meg, hogy pusztavámi civilek tiltakozó akciót indítottak, Csárdi Antal politikus pedig feljelentést tett az Oroszlány melletti egykori kőszénbánya – közismert nevén Cica-homok – helyszínének tönkretétele ellen. A Natura 2000-es érintettségű területen, ahol az elmúlt évtizedekben védett növények és állatok vizes élőhelye jött létre, jelenleg a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végez bányagödör-feltöltést. 

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédő Szövetség, a Magyar Madártani Egyesület és a WWF közös állásfoglalást adott ki az ügy kapcsán. Ebben leírják, hogy az egykori pusztavámi bánya területén

„a rekultiváció során 45 000 tonna – részben veszélyes hulladék eredetű – töltőanyagot helyeznek el,

melynek szennyezőanyag tartalma több anyag esetén nagyságrendekkel meghaladhatja a talajra hatályos magyar szennyezettségi határértéket.”

A szervezetek szerint alapesetben támogatandó, hogy megfelelően kezelt hulladékból rekultivációhoz használt anyag készüljön. Csakhogy bányafeltöltéshez hulladékból előállított anyagot kizárólag abban az esetben lehetne használni, ha az nem tartalmaz a normál szennyezettségi határérték felett káros anyagokat, írják.

Márpedig a Cica-homok feltöltése esetében a hatóság engedélyezte, hogy a rekultivációhoz használt – jelentős mértékben veszélyes hulladékból készült – fedőanyag szennyezőanyag-tartalma számos ponton túllépje a normál, „B” szennyezettségi határértéket. 

A vörösiszap tározók lefedéséhez is használtak veszélyes anyagokat

A négy hazai természetvédő szervezet nyilatkozata hangsúlyozza, amit korábban a civilek tiltakozó petíciója és Csárdi Antal feljelentése is tartalmazott: a pusztavámi bányatelek védett természeti területre, illetve Natura 2000 területre esik, ezért a jogszabályi korlátozásokat a hatóságnak éppenséggel nem fellazítani, hanem szigorítani kellene. 

„A bányatelek tájrendezése önmagában nem közérdek, kizárólag a közvetlen életveszélyes állapot megszüntetését szolgáló (rész)tevékenységek sorolhatók ide” – olvasható a szervezetek állásfoglalásában, mely a védett és fokozottan védett növényfajok áttelepítésének széleskörű engedélyezését is hibás gyakorlatnak nevezi.   

A közös állásfoglalás mellett a Greenpeace Magyarország külön nyilatkozatot is kiadott. Ebben elfogadhatatlannak nevezik, hogy egy cég veszélyes hulladékokból is előállított „fedőanyagot” használ fel rekultivációs céllal. A szervezet szerint 

a Vértesi Kft. tevékenysége nem rekultiváció, hanem „környezetkárosító, trükkös hulladéklerakás”.

„Ez a gyakorlat hosszú távon szennyezheti a talajt és a vizeket, és sérti a hulladékgazdálkodási jogszabályok alapelveit” – állítja Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

A zöldszervezet a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. jelenlegi tevékenységét lehetővé tévő engedély felülvizsgálata miatt a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult.

Beadványában a Greenpeace emlékeztet: ugyanezen cégcsoport kísértetiesen hasonló tevékenységet folytatott Almásfüzitőn, amikor veszélyes hulladékokból készült terméket használtak a vörösiszap tározók befedésére.

Az almásfüzitői ügyben a Greenpeace 2012-ben sikeresen kezdeményezett EU-s kötelezettségszegési eljárást. A cég 2020-ban elfogadta a szigorításokat: a kihelyezett anyagra önként vállalt alacsonyabb határértékeket, és korlátozta a befogadható fedőanyag alapjául szolgáló hulladékok körét az elvben szigetelt vörösiszap tározóra.

Jelenleg a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. engedélyében és

a vértesi Cica-homok rekultivációja során ugyanolyan magas egyedi határértékeket alkalmaznak, mint amikor veszélyes hulladékokból készült „termékkel” fedték be a vörösiszap tározót

– hangsúlyozza a Greenpeace, mely szerint a bányagödör feltöltéséhez használt anyagban lévő szennyezők veszélyeztethetik a felszín alatti vizek minőségét.

A zöldszervezet geológiai szakvéleményre támaszkodva állítja, hogy a bányagödör esetében közvetlen összeköttetés van karsztvízzel. Kiemelik azt is: azzal, hogy a Vértesi Kft. egy bentonit nevű szigetelőanyagot is elhelyez a bányatóba a feltöltő anyag alá, valójában elismeri a szennyező anyagok jelenlétét.  

A Greenpeace szerint a bányatavak rekultivációja során kizárólag olyan megoldás jöhet szóba, amely:

• garantálja a bányászat előtti állapothoz képest jobb, vagy azzal legalább egyenértékű környezeti állapot helyreállítását,
• megvédi a Natura 2000 és egyéb védett területek értékeit, hangsúlyosan figyelembe veszi a spontán regenerációt, és élőhelyvédelmi szemléletet követ (szakítva a tömeges védett növény áttelepítések káros gyakorlatával, mely látszólagos egyed szintű védelemre alapoz),
• nem engedi meg szennyezett anyagok megjelenését, felhasználását a rekultiváció
  során. 

Bodnár Zsuzsa

Címlapkép: Az egykori pusztavámi kőszénbánya területén kialakult bányató (fotó: Greenpeace)