Leisztinger Tamás 384 millió forintért vásárol 44 hektár földet Törökbálinton

A baloldalinak tartott milliárdos az Auchan áruházzal szemben vásárol szántóföldet a Pest megyei városban. Hogy földművelésre készül-e a nagyvállalkozó, vagy egészen más tervei vannak a 44 hektárral, az egyelőre nyitott kérdés. A 18 oldalas adásvételi szerződés alapján azonban több szempontból is figyelemre méltó az ügylet: a 44 hektáron ugyanis 7,6 milliárd forintot meghaladó követelés van, és a zálogjogosultak egy része szintén Leisztingerhez köthető.

A közzétett hirdetmény tanúsága szerint összesen 14 darab szántót vásárol Leisztinger, amelyek összesen 44,16 hektár (441,6 ezer négyzetméter) nagyságúak, és egymás mellett helyezkednek el. A terület farmgazdasági általános mezőgazdasági övezetbe (Má-f) tartozik, azaz farmgazdálkodást, agrárturizmust szolgáló építményeket lehet elhelyezni (építeni) rajta.

Leisztinger törökbálinti földjei

Törökbálint jelenleg érvényes Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) szerint az övezetben elsősorban növénytermesztés, állattartás, agrárturizmushoz kapcsolódó vendéglátás, valamint lakófunkció is engedélyezett.

A Leisztinger által megvásárolt területen legfeljebb 1320 négyzetméternyi épület húzható fel a 3%-os beépíthetőség alapján, és az épületmagasság maximum 7,5 méter lehet. Az épületben pedig legfeljebb két lakás és egy szolgálati lakás alakítható ki.

Komoly adósságcsomag jár a földek mellé

Ami viszont ennél érdekesebb, hogy a 14 szántó nagy része zálogjoggal, jelzáloggal illetve végrehajtással terhelt.

A VK Consulting Gazdasági Tanácsadó Kft. 698,5 millió forint zálogjoggal, a TB Invest Zrt. pedig 2 milliárd forint zálogjoggal rendelkezik. A  Lavina Szerviz Kft. részére 20 millió forintos végrehajtás van bejegyezve, melyet a Schadl és Társa Végrehajtó Iroda próbál végrehajtani. Emellett a TB Invest Ingatlanforgalmazó Zrt részére 1 milliárd forintos követelés szintén végrehajtás alatt van a Patona és Társa Végrehajtó Irodán keresztül. A Kreditor Pénzügyi Zrt. 9,9 millió eurós (közel 4 milliárd forint) követelést próbál behajtani ugyannek a végrehajtónak a segítségével – a pénz vélhetően az osztrák bejegyzésű Hussar Holding Gmbh-nak jár, aminek ugyanekkora összegű zálogjoga van bejegyezve a területre.

Az adósságok összértéke meghaladja a 7,6 milliárd forintot,

ami figyelemre méltó, ha összevetjük a 384 millió forintos vételárral. Ez alapján még a felkapott Törökbálint viszonyaihoz képest is túlárazottnak tűnik az üzlet. Különösen, hogy az OTP termőföld kalkulátora szerint a 44 hektár becsült piaci ára 2024-ben mindössze 191,9 millió forint volt. Az árverési kifüggesztés alapján viszont hektáronként eltérően, de átlagosan 19 millió forintra becsülték a területet, amely így összesen 836 millió forintot érne.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) és Leisztinger Tamás, a DVTK akkori többségi tulajdonosa kezet fog, balról Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára (b2), jobbról Németh Szilád, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, miután átvágták a nemzeti színű szalagot a DVTK Medical Center és a birkózóterem átadóünnepségén Miskolcon 2019. október 1-jén. (fotó: MTI/Vajda János)

A zálogjogosultak is köthetők Leisztingerhez

A dokumentumokból az is kiderül, hogy az ingatlanokra bejegyzett zálogjogosultak egy része összefonódik a vevővel, vagyis Leisztinger Tamással. A TB Invest Zrt. például a Hussar Holding GmbH érdekeltsége, az pedig Leisztinger tulajdonában van. (Érdekesség, hogy a TB Invest korábbi tulajdonosa volt a földek jelenlegi eladója, Takács Ferenc is – igaz, csupán két hónapig, még 2006-ban.) A Kreditor Pénzügyi Zrt. szintén Leisztingerhez köthető.

A Hussar Holding egyébként több szállodát működtet az osztrák Alpokban, és 2020-ban ciprusi partnerével, az Agrina Holdings Limiteddel két működő naperőművet vásárolt meg Magyarországon. Az Agrina szintén Leisztinger érdekeltségébe tartozik a ciprusi cég amelynek korábbi vezető tisztségviselői között szerepel például Sasinszki Ágnes, aki az Arago Zrt.-ben töltött be azonos pozíciót 2001-2020 között, és Temesvári Gábor, aki sajtóinformációk szerint a Ormosszén Szénkitermelő Zrt-nél volt korábban projektvezető– mindketten szorosan kötődnek Leisztinger vállalkozásaihoz. Az Agrina Holdings vezetője jelenleg dr. Pákay Barnabás, aki vélhetően azonos a Paks II. Zrt. egyik ügyvezetőjével és igazgatósági tagjával.

Ez alapján úgy tűnik, Leisztinger Tamás megvásárolt némi földet, amelyen legfőképp a saját érdekeltségeinek van jelzálog- és végrehajtási joga.

Különös pontok a szerződésben

Az általunk megkérdezett földforgalmi ügyekben jártas jogász szerint több szokatlan elem is van a szerződésben. Az egyik például, hogy a vevő kifejezetten a terhekkel együtt kívánja megvásárolni az ingatlanokat. Ez arra utalhat, hogy nem cél a terhek mielőbbi törlése, ami piaci tranzakciónál ritka.

A másik érdekes elem, hogy az elővásárlási jog Leisztinger Tamásnál fennáll, mivel:

„a vevő (ajánlattevő) nyilvántartásba vett földműves […] akinek életvitelszerű lakáshasználati helye több, mint három éve Budapesten, azaz olyan településen van, mely az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.”

A szerződés még azt is rögzíti, hogy az eladó a Leisztinger Tamással egy elővásárlási rangsorban jogosult jelentkező esetén is kizárólag vele kíván adásvételi szerződést kötni.

Egy másik záradék pedig vélhetően a Kormányhivatal kifogásainak elkerülésére szolgál: a felek „a környéken kialakult piaci árakra” hivatkozva rögzítik a 394,8 millió forintos vételárat, amelynek célja, hogy a hasonló adottságú földek árával összhangban állónak tűnjön az ügylet.

„Szerződő felek rögzítik, hogy kölcsönös alkudozást és engedményeket követően, figyelemmel a környéken kialakult piaci árakra, jelen szerződés 1) – 14) pontjában leírt ingatlanok, mint egységes és oszthatatlan szolgáltatás a tulajdoni lapon rögzített terhekkel terhelt együttes vételárát, 394.800.000,- Ft, azaz háromszázkilencvennégymillió-nyolcszázezer magyar forintban határozzák meg, amely vételár az ingatlan fekvése szerinti település környékén kialakult piaci árnak megfelelő, figyelemmel azon körülményre, hogy a www.magyarorszag.hu weboldalon az elővásárlásra jogosultak felhívása során, a környéken kialakult hasonló adottságú ingatlanok vételárát vették szerződő felek alapul.”

Leisztinger reagált, a zálogjogosult nem

Megkerestük Leisztinger Tamást, nevében Török Andrea válaszolt. Többek közt azt kérdeztük tőle,  hogy mi volt a célja az ingatlanok megvásárlásával. Tájékoztatása szerint jelenleg bérbe van adva az ingatlan, ezen nem kíván változtatni.

Fejlesztési célja tájékoztatása szerint nincs, és

„A fennálló jelentős terhek és a hasznosítási korlátok alapján a vételár megfelel a piaci viszonyoknak.”

A TB Invest Zrt.-től azt szerettük volna megtudni, milyen követelés áll a zálogjog bejegyzés mögött, és reális esélyt látnak-e a teljes összeg megtérülésére kizárólag az ingatlanfedezet alapján. Azt is megkérdeztük, kijelenthető-e, hogy a zálogjog nem a fedezet érvényesítésére, hanem más – például belső tranzakciós – okból került bejegyzésre. A cég azonban nem reagált megkeresésünkre.

Kormányokon át növekvő birodalom

Leisztinger Tamás anno az Arago nevű cégével indult meg az oligarchává válás útján. Pályafutását a kárpótlásijegy-biznisszel kezdte, majd hamarosan nagyvállalkozó lett, és üzletelt mindenkivel, akivel lehetett – bal és jobb oldalon egyaránt. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány legfrissebb összesítése szerint a vagyona 2024-ben 153 milliárd forint volt.

A földben mindig van üzlet, nem véletlenül igyekszik mindenki, aki teheti, földet vásárolni, és támogatásokat kérni rá. A Leisztingerhez köthető cégek már 2014-ben 3,8 milliárd forint támogatást kaptak. A legnagyobb kedvezményezettek között szerepelt akkor az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt., amely önmagában 901 millió forintot kapott földtámogatás és állattartás jogcímeken. Szintén kiemelkedő támogatásban részesült a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., amely 755,9 millió forintot tudhatott magáénak.

2010-ben Leisztinger Tamás megvette a DVTK-t, és 10 évig finanszírozta a diósgyőri focicsapatot. A rossz nyelvek szerint így tudta a NER alatt is megtartani a vagyonát, bár nem teljesen: 2016-ban eladta a Hunguest Hotel szállodaláncot Mészáros Lőrincnek. 2021-ben a DVTK-t is eladta, a klub azóta Mészáros üzlettársának, a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató Szíjj László tulajdonában van. Leisztinger azonban hamarosan újra visszatért a focihoz: 2024 augusztusában megvette a Budapest Honvéd FC-t, vagyis a kispesti klubot.

Leisztinger Tamás és Orbán Viktor miniszterelnök a DVTK edzőközpontjának átadásán 2016. április 10-én (fotó: DVTK/Facebook)

2020-ban a budapesti közösségi közlekedés területén is megjelent Leisztinger érdekköre. A CRATIS Ingatlanbefektető Zrt. nyerte el a 342,72 millió forintos szerződést a budapesti buszbérlésekre. A cég tulajdonosi háttere figyelemre méltó: a CRATIS tulajdonosa a ciprusi Agrina Holdings Limited, amelynek igazgatói között Leisztingerhez köthető személyek szerepeltek, köztük Sasinszki Ágnes, az Arago Zrt. egykori vezetője.

Az egykor Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Ormosszén Zrt.-ről is írtunk már: a cég jelentős bevételre tett szert a kormány által finanszírozott szociális szénprogramból. Annak keretében önkormányzatok vásároltak barnakőszenet a vállalattól, hogy azt rászoruló családoknak juttassák el. A cég 2021-ig nyereséges is volt, 2022-ben viszont már 104 millió forint veszteséget termelt – az év végén aztán az állam megvette Leisztingertől 4 milliárd forintért.

Zimre Zsuzsa

Címlapfotó: Leisztinger Tamás, a DVTK többségi tulajdonosa a Diósgyőri VTK utánpótlás labdarúgó-edzőközpontja alapkövének letételén Miskolcon, a Diósgyőri Stadionnál 2015. július 29-én. MTI/Vajda János