Már egy félmilliós város vízigényével vetekszik a hazai akkugyárak vízfogyasztása

Az elmúlt tíz évben Magyarország elindult az akkumulátorgyár-nagyhatalommá válás rögös útján, eddig közel negyven kisebb-nagyobb, hazai közpénzekkel is megtámogatott, többnyire kelet-ázsiai gyár települt hazánkba. Néhány létesítmény, mint például a gödi Samsung vagy a debreceni CATL gyár már országos figyelmet kapott a környezetszennyezési problémák, szabálysértések és a helyi lakosok kitartó ellenállása miatt. Arról kevesebbet hallani, hogy az akkumulátorgyárak vízigénye jelentős környezetterhelést jelent, de országos környezetvédelmi stratégia nem készült, ami felmérné ezeknek az üzemeknek a fogyasztási és kibocsátási hatásait. 

Vízzabáló gyárbővítést jelentett be 2024 nyarán a fent említetteknél kevésbé ismert dél-koreai–japán vállalat, az LG Toray Hungary Battery Separator Kft. A Nyergesújfalun jelenleg is üzemelő, az akkumulátorokhoz szeparátorfóliát gyártó üzemet akkorára bővítenék, hogy az naponta 13.500 köbméter vizet fogyasztana – ez nagyjából egy ötvenezer fős város vízigényével lenne egyenlő.

A gyárat 2022-ben adták át, a tervek szerint pedig 2028-ra minden készen fog állni arra, hogy az üzem 800 millió négyzetméter szeparátorfóliát gyártson évente. 2025 februárjában, egy veszteséges időszak után történt egy kis visszakozás a vállalat részéről, azonban pár héttel később az országgyűlésben a kormány már arról beszélt, hogy önálló vízkutat építenek a nyergesújfalui akkugyárhoz.

A jelenleg is üzemelő legnagyobb vízfogyasztó a hírhedt gödi Samsung-gyár: ez a környezethasználati engedélye alapján napi 7.500 köbméter vizet használ, ám számos furcsaság felmerül a konkrét mennyiség kapcsán. A gigaüzem 2022-es vízjogi engedélye ugyanis 29.700 köbméter/nap vízkivételre jogosítja fel gyárat, 2024 januárjában pedig a Mészáros és Mészáros Zrt. 18 kilométeres vízvezetéket kezdett építeni, ami napi 27.000 köbméter ipari és ivóvizet tud biztosítani a Samsung-gyár számára.

Ha ez megvalósul, az akkumulátorgyár összesen annyi vizet fogyaszt majd naponta, mint amennyi a 110 ezres lélekszámú Kecskemét teljes lakossági, ipari és közintézményi vízigénye. Ahhoz, hogy ezt a 27.000 köbmétert biztosítani tudják, újranyitották a Magyarország egyik legsúlyosabb környezetpusztítása miatt korábban lezárt kutakat is, az új vezeték megépítése miatt pedig védett természeti területeket is megbolygattak.

A kormány által 320 milliárd forinttal támogatott, Debrecenben épülő kínai CATL akkumulátorgyár vízfogyasztásával kapcsolatban az elmúlt években több, egymástól meglehetősen eltérő hír látott napvilágot. A legutóbbi környezetvédelmi vizsgálat szerint átlagosan csupán napi 3.222 – olykor maximum 6.232 – köbméter vizet igényelne az üzem.

Ezek a számok elsőre nem tűnnek kimagaslónak, de fontos megjegyezni, hogy ez kizárólag az épülő gyár első ütemére vonatkozik, a második és a harmadik ütem fogyasztásáról hivatalosan semmit sem tudni, a különböző engedélyeket pedig elég  szakaszosan beszerezni. A G7-nek két éve Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a végleges állapothoz napi 20 ezer köbméter vízzel számolnak.

Ugyanakkor 2023 februárjában bejárta a médiát egy először a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal oldalán publikált, majd hamar el is tüntetett tanulmány, amely óriási, 40.000 – 60.000 ezer köbméter napi vízfogyasztásról számolt be a teljes Debreceni Ipari Centrum (avagy a híres-neves Déli Gazdasági Övezet) területén, ahol a CATL mellett évek óta működnek más cégek is.

Miután a tanulmányt eltávolították a kormányhivatal oldaláról, a kormánypárti sajtó és Debrecen önkormányzata azt kezdte el kommunikálni, hogy mindenki félreértette a vizsgálatot, ugyanis nem csak az ipari park, hanem az egész Déli Övezet – beleértve a lakott területeket is – fog 40.000-60.000 köbméter vizet fogyasztani naponta, az ipari park pedig maximum 24.000-et.

Ebben az ipari parkban üzemel az akkumulátorokhoz katódot gyártó dél-koreai Eco Pro Global is, amely a 2022 júliusi biztonsági jelentése szerint napi 3.200 köbméter vizet fogyaszt. A cég vezérigazgatója épp a biztonsági jelentés publikálása előtt pár hónappal mondott le, mivel több botrányba is belekeveredett: munkahelyi tűz miatt az egyik dolgozójuk életét vesztette, és bennfentes kereskedelemmel is megvádolták őket.

Debrecenben azonban az egy főre jutó akkumulátorgyártók száma kezd világrekordot dönteni, ugyanis 2025 januárjában kapta meg a környezethasználati engedélyét az akkumulátor-cellákat gyártó kínai Eve Power, ami a helyi BMW Group-nak lesz az egyik fő beszállítója, és napi átlagos vízigényét 3.600 köbméterre tervezik. Mindezek mellett 2023 óta a napi ezer köbméter vízigényű, ugyancsak kínai szeparátorfólia-gyártó Semcorp is Debrecenben üzemel.

Környezethasználati engedélye alapján meglehetősen sok vizet használ az Iváncsán üzemelő SK Innovation akkumulátorcella gyára is: naponta 5.200-7.000 köbmétert. A 182 hektáron 682 milliárdból felépített gyárhoz szintén Mészáros és Mészáros Zrt. intézte a víziközmű-hálózat kialakítását 2,6 milliárd forintból.

Az SK Komáromban is üzemeltet két akkugyárat, amelyek együttesen maximum napi 4.100 köbméter vizet használnak fel, ez több mint Komárom és Ács városának együttes vízigénye. A szomszédos Ácson a Huayou Cobalt épít katódgyárat, mely naponta 1.277 köbméter vizet fog fogyasztani, de a közelben lévő Tatabányai Ipari Park területén is ott dübörög a Volta Energy Solutions rézfólia-gyártó üzeme, amely naponta 1.556 köbméter vizet töm magába.

Nyíregyházán a W-Scope épülő szeparátorfólia gyárának napi 5.880 köbméter lesz a vízigénye, de a Zöld Akciócsoport írása szerint a nyíregyházi ipari parkhoz egy több ütemben megvalósuló fejlesztést is terveznek, amellyel 25.000 köbméter napi vízfelhasználást is képesek lesznek biztosítani az ott üzemelő cégeknek.

Mindezt úgy, hogy a Nyírség talajvize fokozottan veszélyeztetett, és a szakemberek jelentős és tartós vízhiányt állapítottak meg.

A fent említetteken kívül szerte az országban üzemelnek még kisebb-nagyobb akkugyárak, Miskolctól Pécelig, Salgótarjántól Újhartyánig. Ezek közül némelyik pár száz vagy annál is kevesebb köbméter vizet fogyaszt naponta, de számos üzemről alig lehet fellelni információkat. Így ezek  vízfogyasztásának mértékét sem lehet tudni, ami környezetvédelmi és biztonsági szempontból sem megnyugtató.

A jelenleg működő és a közeljövőben megvalósuló akkugyárak kevesebb mint feléről tudtunk adatokat találni a vízigényüket illetően, ám még ezek az üzemek is összesen 100 ezer köbméter vizet használnak fel naponta, azaz nagyjából annyit, mint amennyi a 475 ezer lakosú Pozsony vízfogyasztása.

Átláthatatlan vízfogyasztás

Magyarországon a Telex korábbi gyűjtése alapján összesen 39 akku-ipari üzemet azonosítottunk be, ezeknek próbáltuk kideríteni a vízfogyasztását. 21 üzem esetében azonban nem elérhetők a vízfogyasztásra vonatkozó számok. Ennek oka, hogy az adott üzem engedélyeztetése során

• nem történt előzetes környezeti vizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, ami a vízfogyasztási adatokról adna információkat,
• történt előzetes környezeti vizsgálat, de a kiadott határozat nem állapított meg jelentős környezeti hatást, és a vizsgálati dokumentáció sem elérhető, ami esetleg vízfogyasztási adatokat tartalmazna
• az előzetes környezeti vizsgálat alapján ugyan környezetvédelmi engedélyt írtak elő, de ez nem elérhető, és így nincsenek vízfogyasztási adatok
• a kiadott és elérhető környezetvédelmi engedély nem tartalmaz vízfogyasztásra vonatkozó adatokat.

A kiadott környezetvédelmi és környezethasználati engedélyeket a kormányhivatalok honlapján kerestük, de ezek nem minden üzem esetében találhatók meg. Kerestük az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adatai közt is az egyes üzemek számára kiadott engedélyeket, de az OKIR-ból szintén nem tölthető le minden dokumentum.

Így a vizsgált 39 akkus üzemből csak 18 esetében vannak vízfogyasztásra vonatkozó adatok. Ezek azonban nem minden esetben mutatják meg, hogy az adott üzem összességében mennyi vizet fog felhasználni a szakaszosan kiadott engedélyek miatt. Erre jó példa a fentebb említett debreceni CATL-gyár és a gödi Samsung-gyár vízfogyasztási adatainak ellentmondásossága.

A hiányzó, illetve nem elérhető vízfogyasztási adatok és az ezzel kapcsolatos ellentmondások oka, hogy az akkumulátor-ipar környezeti hatásainak országos szintű vizsgálata, felmérése nem történt meg. A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia nem tartalmaz országos környezetvédelmi stratégiát, vagyis az akkus üzemek víz- és energiafogyasztására, a szennyezések mértékére és azok hatására vonatkozóan nincsen országos terv, ahogy nem létezik a meglévő (és tervezett) üzemek környezeti adataira vonatkozó összesítés sem.

A Magyar Akkumulátor Szövetség egyik munkacsoportja már egy 2023-ban készült tanulmányában hangsúlyozta, hogy országos, nyilvánosan hozzáférhető adatbázist és monitoring rendszert kellene kiépíteni a teljes hazai akkumulátorgyártási vertikum környezeti hatásainak értékelésére.

Mindezekből a kívánalmakból azonban egyelőre semmi nem valósult meg, miközben a kormány újabb akku-gyártó és -feldolgozó üzemek létesítését tervezi Magyarországon.

Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Kiss Soma, Adatvizualizáció: Szabó Krisztián

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. A címlapkép Átlátszó-montázs: Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Kammerer Zoltán olimpiai és világbajnok kajakozó (2023 óta Göd polgármestere) a Tokaji Vízitúra Központ átadásán 2018. június 14-én. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)