„Nem akarunk kínai mintára rákos falvakat Magyarországon!” – az akkugyárak ellen tüntettek Debrecenben

Sétával egybekötött tüntetést szerveztek február elsején a Mikepércsi Anyák a debreceni akkus beruházások és a kormány akkumulátor-gyártó nagyhatalmi törekvései ellen. Az esemény felszólalói kiemelték, hogy Debrecenben már 7 ilyen gyár épül, amely veszélyezteti az egészséges ivóvizet, a termőtalajt és a levegő amúgy is nagyon rossz minőségét. A tüntetéshez társszervezőként hajdúsági Tisza-szigetek és több, akkus beruházás által érintett település civil szervezete is csatlakozott.  

A tüntetők szerint a több mint 40 beruházás veszélyei és kockázatai az egész országot érintik. Hangsúlyozták, hogy Debrecenhez hasonlóan bárki kaphat szennyező üzemet a városa mellé, és a selejtes akkuk is bárhol felbukkanhatnak az országban. 

Két évvel ezelőtt, 2023. január 28-án vonultak először a mikepércsi anyák a debreceni Kossuth térig, hogy a lakóhelyükhöz közel lévő Déli Ipari Parkba tervezett CATL akkumulátorgyár építése ellen tiltakozzanak. 

Most az akkori sétára és az anyák kiállására emlékezve február 1-re hirdetett újabb tüntető vonulást a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ); a helyieken kívül csatlakozásra buzdítva mindenkit, aki egyetért a céljaikkal. Az esemény megrendezésében 13 hajdúsági Tisza-csoport is részt vett, és csatlakozott az akkumulátor károsult települések országos szervezete, az Akárteis szövetség is.  

„Nap mint nap látjuk, tapasztaljuk, hogy milyen hatásai vannak, és egyre több információ van a birtokunkban arról, hogy milyen hatásai lesznek az akkumulátor-nagyhatalmi álmoknak itt, ahol élünk, és az ország egész területén”  – írták felhívásukban. 

Tüntetők a február 1-jén tartott debreceni demonstráción. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

Az eseményt úgy szervezték, hogy Debrecenből és Mikepércsről is indult egy-egy menet a debreceni Déli Ipari Parkba, ahol a két tüntető csoport találkozott – ezzel szimbolizálva, hogy a két település lakói nem állíthatók szembe egymással, és azonosak az érdekeik. 

Emellett azt is szerették volna a szervezők, hogy a séta résztvevői a saját szemükkel lássák az Ipari Park üzemeinek monumentalitását és a túlzott iparosítás miatti környezetpusztítást. „Sokkoló volt számomra, hogy milyen óriási területen működnek és épülnek ezek a veszélyes üzemek” – nyilatkozta nekünk az egyik debreceni lakos, aki most szembesült igazán az ipari park arányaival.

Tisza-csoportok is csatlakoztak a tüntetéshez (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

A debreceni főtérre kb. 1500-2000 fő, köztük számos Tisza-szimpatizáns érkezett. Az elsőként felszólaló stand-upos Bruti, azaz Tóth Imre többek közt a kínai szennyező ipari beruházások környezetében létrejött rákos falvakról, a magyar termőföldek tönkretételéről és a hazai akku-ipar egészségkárosító hatásairól beszélt. 

Bruti arról is szólt, hogy a tüntetéstől tartva kormánypolitikusok és kormányközeli médiumok külföldről támogatott civileknek, ügynököknek nevezték. A civileket lejárató kampányról részletes összefoglalót közölt a Debreciner hírportál is, melynek munkatársa, Polgár Tóth Tamás az Átlátszó podcastjében is beszélt a témáról. 

A Mikepércsről és a Debrecenből sétáló tüntetők fél egy körül érkeztek a Déli Ipari Parkhoz, ahol a Semcorp-szeparátorfólia-gyár, az EcoPro-katódgyár és a CATL-akkumulátorgyár található. Itt civil szervezetek képviselői és tiszás aktivisták mondtak beszédet.

Akkus üzemek az Akárteis szövetség által készített országtérképen. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

A tüntetők meghallgatták Lányi András filozófus hangüzenetét és Darvas Béla ökotoxikológusnak – lapunk állandó külső szerzőjének – felolvasott levelét, amiben Darvas professzor többek közt az akkugyár vízpárájában megjelenő, a levegőt és vizeket elszennyező méreganyagokról írt.  

Kozma Éva, a MIAKÖ elnöke szerint a kormány részéről tudatos környezetrombolás és hazaárulás zajlik, ami ellen nemcsak tiltakozni kell, hanem a megoldásokat is ki kell kényszeríteni. Az elnök beszélt arról is, hogy követelik a beruházások teljes újragondolását, népszavazások kiírását az érintett településeken,  s azt is, hogy a cégek viseljék a környezeti terhek költségeit. 

„A hatalom milliárdokat öl ipari beruházásokba, a gyerekeinknek viszont nincs lehetőségük valódi tudást szerezni, csak arra, hogy betanított munkásként álljanak a futószalag mellé” – részletezte az aktivista, hogy a környezet-veszélyeztetés mellett többek közt mi róható még fel a magyar kormánynak. 

Kozma Éva, a MIAKÖ egyesület elnöke a február 1-i debreceni tüntetésen. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)

„Nincs az a hatalom, ami hosszú távon figyelmen kívül hagyhatja az emberek akaratát!” – jelentette ki Kozma Éva, aki szerint az emberek nem fognak szemet hunyni afölött, hogy a jövőjükről nélkülük akarnak dönteni. Ezért a jelenlévőket arra biztatta, hogy továbbra is álljanak ki az érdekeiért, és ne féljenek a kezükbe venni a sorsuk irányítását. 

Szöveg: Bodnár Zsuzsa –  Fotók: Balogh Dénes/Átlátszó

Ez a cikk a Közös Értékeink Program támogatásával készült. Címlapkép: az akkugyárak elleni, 2025. február 1-jén, Debrecenben tartott tüntetés egyik résztvevője. (Fotó: Balogh Dénes/Átlátszó)