Csendben módosult az övezeti besorolás, újabb apartmanházak épülhetnek a Balaton-parton Zamárdiban

Négy telek besorolását változtatta meg a képviselő-testület 2022 decemberében, ennek következtében egyszerűbbé vált a sokat érő telkeken nagyot építkezni. A helyiek háborognak, a polgármester hallgat az ügyben.

Zamárdiról vélhetően mindenkinek a fesztiválok ugranak be, pedig a nyári nyüzsgést követően Zamárdi visszavedlik kedves Balaton-parti kisvárossá. Ezért is háborodtak fel sokan, amikor 2021-ben kiderült, 25 méter magas gigaházakat építenének a Balaton Sound kempingjének területére, a 3613/6, 3616/1 és 3616/2 és 3604/3-as helyrajzi számú telkekre. Még a kormányhivatal is kifejezte aggodalmát az ügyben, majd miután a látványtervek megjelentek a sajtóban, az építésügyért felelős Miniszterelnökség is jelezte, hogy nem támogatják a beruházást.

Akkor úgy tűnt, leáll a projekt, de 2024-ben újraéledt, legalábbis ezt lehet feltételezni abból, hogy novemberben Csákovics Gyula polgármester levelet küldött több civil szervezetnek társadalmi egyeztetés céljából. Ebből kiderül, hogy a kiemelt fejlesztési területté nyilvánított négy telekre meghívásos ötletpályázat keretében terveztetne házakat a tulajdonos. A 12 hektáros, jelenleg K/SZ (különleges szabadidő központ) besorolású területen maximum 12 méter magas házakat lehet építeni. Erre reagálva a Zamárdi Értékvédő Egyesület, a Zamárdi Baráti Kör és a Zamárdi Civil Összefogás a testülethez fordult. Közös levelükben egyebek mellett azt írták:

„Megengedhetetlennek tartjuk, hogy a település meglévő épület-alapterületének közel ⅓ részét kitevő beruházás valósuljon meg egy olyan területen, melyről a T. Képviselő-testület még 2024. áprilisában (106/2024.(IV.30.) KT hat.) is úgy rendelkezett, hogy »A terület beépítésével kapcsolatosan fontos követelmény, hogy a létrejövő új beruházások ne rombolják szét Zamárdi családias, kertvárosias arculatát, így itt a soklakásos, egynél több emeletes fejlesztések nem kívánatosak.«”

Az aggodalmak nem alaptalanok, a Balaton partjának beépítése hosszú évek óta téma a sajtóban. Balatonszemesen luxuslakópark épül, ebben a negyedévben fejeződnek be a munkálatok, a szántódi Balaland 5,5 hektáron várja a néppel keveredni nem kívánó szállóvendégeket, de Balatonfüred, Balatonakali és Zánka sem maradt ki a fejlesztésekből. Balatonalmádiban pedig a túlépítés megakadályozása miatt változtatási tilalmat rendeltek el a vasút és a Balaton közt elterülő részekre.

Jöhetnek az apartmanházak

Ha ez nem lenne elég izgalom a helyieknek, másik két építkezés miatt is aggódhatnak. A nagy strandnál elhelyezkedő 2987/32 és 2987/33-as, közvetlenül a Balaton-parton fekvő telkekről van szó, melyek besorolása 2022 decemberében megváltozott: a korábban Különleges szabadidőközpont-1 besorolás helyett Különleges idegenforgalmi célú terület-2 besorolásúak lettek.

Bár mindez nem tűnik nagy változásnak, valójában az. A 2987/32. és a 2987/33. helyrajzi számú, összesen 11059 nm-es két Balaton-parti telek új besorolása alapján nem építhető be jobban, mint korábban, és az épületek magasabbak sem lehetnek, így vélhetően a megfejtés abban áll, hogy a változtatás következtében a területen immár apartman-üdülőház is elhelyezhető. Lakó rendeltetés ezen a területen nem létesíthető.

A 2987/33-as helyrajzi számú telket az ELEKTRO-COOP Kft. 2019-ben adta el a J2B Kft-nek. A J2B ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, két tulajdonosa van: a CW1 Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap és a Crown Holding Kft. Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, a Crown Holding tulajdonosa a Crown Trust Kft, mely 2023 augusztusában jött létre, és Mudura Sándor tulajdonában van.

Mudura jelenleg az egyik leggazdagabb erdélyi magyar, aki édesapjától vette át a céget, és mind Magyarországon, mind Romániában számos kereskedelmi érdekeltséggel rendelkezik. Mudura nem ismeretlen a Balatonon, 2021-ben 900 millió forintért vette meg a MÚOSZ üdülőjét.

 A CW1 Befektetési alap neve sem ismeretlen a magyar sajtóban, ez a cég vásárolta meg a Pallas Athéné alapítvány Optimum-Delta nevű leányvállalatától egyik debreceni ingatlanát, és a székhelye egy II. kerületi irodaház, amelyben több, Tiborcz Istvánhoz is köthető cég található, mint például a BDPST cégcsoport különféle cégei.  Az irodaházzal és a benne székelő cégekkel a 24.hu foglalkozott korábban.

A J2B egyébként masszívan veszteséges, megalakulása után nem sokkal, két héten át Dr. Fintha-Nagy Ádám is tulajdonos volt a cégben, aztán ahogyan jött, ment is. A 2987/32-es telek tulajdonosai között két cég, a Napospart Ingatlanforgalmazó Kft. és a Smith & Johnson tanácsadó szolgáltató Kft, valamint hét magánszemély található.

Az egykori autós kempingek területét (3613/6, 3616/1 és 3616/2 és 3604/3) pár éve három cég vásárolta meg: a Sun Resort Kft., illetve a Metalsun Kft. és a Nagy-Mercatus Kft. A három cég között van kapcsolat: a Sun Resort és a Nagy-Mercatus címe megegyezik, a Sun Resort résztulajdonosa és a Metalsun tulajdonosa is megegyezik. A Sun Resort nem pörög, adózás előtti eredménye -313.000 forint volt, ellentétben a Metalsunnal, mely 3,5 milliárdos árbevétel mellett 254 millió forint adózás előtti eredményt realizált 2023-ban.

A Nagy-Mercatus tulajdonosa Serfőző Szabolcs, Tállya polgármestere. Ez a cég 162 millió forintos árbevétel mellett 34 millió forint adózás előtti eredményt produkált.  Az 1,4 hektáros telekre, illetve a szintén a Nagy-Mercatus Kft. tulajdonában álló mellette lévő telekre 2024 áprilisában a Raiffeisen bank jegyzett be egy 750 millió forintos és egy 1,9 millió eurós jelzálogot. 

A Sun Resort Kft. résztulajdonosa Varga József: 2018-ig a Fidesz színeiben országgyűlési képviselő, Bácskai János polgármestersége idején IX. kerületi ügyekben is jelentős szerepet kapó tanácsadó, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány egykori elnöke.

A polgármester hallgat

Az önkormányzat nyilvánosan semmit nem mond azt illetően,hogy mi a terv a területtel, bár 2024 novemberében a helyi képviselő-testület egyhangúlag tudomásul vette a főépítész tájékoztatását arról, mi épül majd a 2987/33 hrsz. telken a látványtervek alapján. Erről annyit lehet tudni jelenleg, hogy a telekre, amelyet 30 százalékban lehet beépíteni, két épületet terveznek, összesen 25 üdülőegységgel.

Az egyik apartmanház 1698 nm lesz, a másik 1281 nm. A területen egy kávézó is lesz – mert az övezeti besorolás alapján ez kötelező. Az épületek legnagyobb magassága 7,5 méter lehet, így elvileg nem fordulhat elő, hogy hatalmas építmények zárják el a balatoni kilátást. Az ügyben kerestük az alpolgármestert, Elter Imrét, hogy mit tud a tervezett beruházásról, de azt mondta, nem emlékszik, majd a polgármesterhez irányított minket. Pedig a kormányhivatal már a szomszédokat is értesítette: 

A Facebook-csoportokban háborgó helyiek legnagyobb félelme, hogy beépül a part, és elveszik a kilátás, na meg a part megközelítése, ahogyan ez megtörtént sok esetben már a Balaton körül. A helyzetet bonyolítja, hogy a 2987/32-es telekre is építkezni szeretnének. A kilenc tulajdonos közül többeket megtaláltunk, és megkérdeztük, mi épülne ott. Kezdetben elzárkóztak, és azt találgatták, „ki szólhatott a sajtónak”, de választ jó darabig nem kaptunk.

Aztán az egyik tulajdonos jelentkezett, aki elmondta, hogy egy öt épületből álló, ikerházas kialakítású, összesen 8 egységre osztott tervet küldtek el jóváhagyásra. Az építési engedélyt a saját egységére megkapta a nekünk nyilatkozó tulajdonos, annak alapján egy olyan ingatlan épülhet fel, mely egy üdülőegységet és két kereskedelmi egységet foglal magában. A neve elhallgatását kérve nyilatkozó tulajdonos szerint a koncepcióterv elkészült a többi egység esetében is, de hogy azokat a tulajdonostársai megvalósítják-e, az még kérdés.

A telkek mögötti, már megépült házak kilátása persze ezzel részben megszűnhet a Balatonra. Ez a nyolc házból álló Seuso-lakópark néven emlegetett épületkomplexum, amelynek története szintén érdekes.

Az ugyanolyan besorolású terület a korábbi helyi építési szabályozás szerint egy vitorláskikötőt kiszolgáló területként szolgált volna, ám végül mégis lakások és üdülők épültek arra. A civilek által csak lakóparkként definiált házak miatt helyiek 2012-ben a hatóságokhoz fordultak. Ennek eredményeképp a Somogy Vármegyei Főügyészség kimondta, hogy jogsértés történt. A Sonline akkori cikke szerint:

„Kereskedelmi szálláshelyre sem az építési törvény, sem a zamárdi vízpartrehabilitációs terv, sem a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozás alapján nem lehetett volna építési engedélyt adni – áll a Somogy Megyei Főügyészség határozatában.”

Viszont tenni már sokat nem lehetett, a házak álltak. Annyit mindenesetre elért az ügyészség, hogy a most szóban forgó szomszédos telkekre kért 2010-es és 2011-es elvi engedélyeket, melyek apartmanházak építésére szóltak, visszavonták. 15 évvel később mégis úgy tűnik, hogy ezekre a telkekre is kereskedelmi szálláshelyek épülhetnek. Ez a telekárakon is meglátszik, a területen egy 711 négyzetméteres telket 240 millió forintért árulnak jelenleg.

Szerettük volna megtudni Zamárdi polgármesterétől, Csákovics Gyulától, aki 2006 óta vezeti a települést, hogy miért döntött úgy a testület, hogy változtat a besoroláson, ki kezdeményezte az átminősítést, és milyen céllal, milyen előnyök származnak ebből a település számára, és milyen létesítmények fognak megépülni a telken. Azt is szerettük volna megtudni, hogy hogyan és milyen módon tájékoztatták a lakosságot, illetve hogy volt-e bármilyen ellenvélemény a lakosság részéről. Kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem reagált a polgármester.

Segíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!

Zimre Zsuzsa

Címlapkép: Google Maps