Riportfilmben mutatjuk be, hogy a Greenpeace szakértői milyen rákkeltő anyagokat találtak a kitermelés helyszínén. Korábbi cikkünk alapján pedig kollégánk, Segesvári Csaba arról beszél, hogy eddig mennyi földgázt termeltek ki Sarkadkeresztúr közelében, és ez a mennyiség egy hideg téli napon mire lenne elég.
A földgázár-válság kellős közepén döntött a magyar kormány arról, hogy egy amerikai olajtársasággal közösen úgynevezett nem hagyományos szénhidrogén-kitermelésbe kezdenek 2022-ben a Békés megyei Sarkadkeresztúr közelében. Egy friss, a Greenpeace Magyarország által végzett vizsgálat rámutatott a térségében zajló rétegrepesztéses kitermelés jelentős környezeti hatásaira. A kutatás középpontjában az MVM által üzemeltetett, nyékpusztai lelőhelyen folyó tevékenység állt.
Videónkban bemutatjuk, hogy a Clean Air Task Force szakértője a kitermelő létesítmények környezetében a biztonságosnak tekintett szint többszörösét meghaladó metánkoncentrációt mért. A legmagasabb értékek az MVM egyik kútja közelében, átlagosan 5 ppm (parts per million) koncentrációban mutatkoztak.
A színtelen, szagtalan és gyúlékony metán a földgáz fő alkotórésze. Erősen üvegházhatású gáz, vagyis fokozza a Föld felmelegedését, s ezáltal jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A szakértő mérése szerint
a magyar gázkitermelések 90 százalékánál a metán egy részét kezeletlenül kiengedik a légkörbe.
A szakértő becslése szerint ezen a békési telephelyen a kitermelt metán 20 százalékát „elfáklyázzák”.
A civilek vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy a Sarkadkeresztúr térségében zajló palagáz-kitermelés jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokkal jár: a Greenpeace a nyékpusztai fracking, azaz rétegrepesztéses technológiával üzemelő gázmező mellett helyezett el mérőműszereket, amelyek a rákkeltő benzol határérték feletti mennyiségét rögzítették.
Ahogy pedig azt már korábban bemutattuk, a repesztéses szénhidrogén-kitermelés vízigényes feladat. A kitermelést végző konzorcium azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy mennyi vizet használnak fel a bányászathoz, de az egyébként is aszály sújtotta alföldi térségnek biztosan nagy csapás a repesztéses kitermelés.
Ráadásul a kitermelés során használt vegyi anyagok és a repesztés során felszabaduló anyagok szennyezhetik a talajvizet, s ez hosszú távon veszélyeztetheti a térség vízellátását, valamint az ott élők egészségét. Az MVM és a hatóságok által nyilvánosságra hozott információk azonban hiányosak és ellentmondásosak. A kitermelést végző konzorcium a Greenpeace kérésére sem tett közzé részletes adatokat a használt vegyi anyagokról, a kitermelt víz mennyiségéről és a környezeti monitoring eredményeiről.
A Világgazdaságnak korábban Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) energiaprogram-felelőse azt nyilatkozta, hogy
„egy rétegrepesztési művelet nagyjából 15 millió liter vizet igényel, és egy palagázkútnál akár tízszer is végezhetnek repesztést”.
A vízkészletek pedig végesek, és a környezeti károk helyreállítása rendkívül költséges. Szakértők szerint ha a környezeti károkat nem vesszük figyelembe, akkor gazdaságossá válhat a kitermelés, ám nem a kitermelt földgáz miatt. A kitermeléskor, mintegy „melléktermékként” felszínre hozott könnyűolajok ugyanis a műanyaggyártás számára értékes alapanyagok.
Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben viszont miért részben közpénzből finanszírozzuk a kitermelést. Aggasztó tapasztalat, hogy a környezetvédelmi hatóságok gyakran túl elnézőek a szennyező vállalatokkal szemben (gondoljunk csak a gödi Samsung-gyár ügyeire), és a kiszabott bírságok általában sokkal kisebbek, mint amennyibe a szennyezőknek a szennyezés megszüntetése kerülne.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
A projekt hosszútávú gazdasági előnyei bizonytalanok, míg a környezeti károk hosszú távon jelentős költségeket okozhatnak. A palagáz-kitermelés gazdasági fenntarthatósága ugyanis erősen kérdéses. A kitermelt gáz mennyisége nem elegendő az ország energiaigényének jelentős mértékű fedezésére, és a beruházás költségei magasak. A kitermelésről forrásunk azt mondta, hogy a Méhkerék-1 jelű kutat másfél évtizeddel ezelőtt már megfúrták, de az akkori technológia és piaci árak mellett nem volt érdemes felszínre hozni a földgázt.
Azóta azonban a technika sokat fejlődött, és a gáz ára tízszeresére emelkedett, ami már gazdaságossá teszi a kitermelést. A kitermelést végző HHE Sarkad Kft. beszámolója szerint a cégnek 2023-ban 12 milliárd forint bevétele volt, miközben a fúrás anyagköltsége 7,1 milliárd forintot tett ki, a fúráshoz igénybe vett szolgáltatás pedig 13,7 milliárd forintot vitt el. Vagyis csak ez a két tétel 20 milliárd forintba került, miközben a bevétel 12 milliárd volt.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint az elmúlt másfél évben 100 millió köbméter palagázt termeltek ki, ami a leghidegebb téli időszakban csupán 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
A HHE Sarkad Kft. tulajdonosa a Corvinus Energy Kft., ami 50 százalékban az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.-é. 2021-ben a Corvinus Energy Kft.-ben 4,3 milliárd forint tőketartalékot helyeztek el, majd 2022-ben további 13 milliárdot, 2023-ban pedig újabb 23,8 milliárdot. Eddig tehát összesen mintegy 41,2 milliárd forint érkezett a céghez.
A HHE Sarkad Kft.-nek immár 39 milliárd forint a tőkéje: a cégbeszámolók szerint 2021-ben 3,9 milliárd forinttal, 2022-ben 12,3 milliárddal, 2023-ban pedig 21,8 milliárddal emelkedett. A kiegészítő melléklet szerint ezt a társaság tulajdonosa, a(z MVM CEEnergy-n keresztül) félig állami tulajdonban lévő Corvinus Energy Kft. adta a palagáz-fúrást végző cégnek.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
Az MVM-nél rákérdeztük a civilek összes állítására, többek között arra, hogy hozzávetőlegesen a kitermelt gáz 20 százaléka kezeletlenül elszivároghat-e, valamint rákérdeztünk a kitermelés megtérülésére és a felhasznált víz mennyiségére is.
Az állami vállalat egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, csupán ennek és ennek a közleménynek a linkjét küldte el, amelyek szerint
„az MVM Csoport a földgázkitermelés során – a nyékpusztai lelőhelyek esetén is – kiemelten fontosnak tartja a környezetterhelés minimalizálását és a környezeti értékek megóvását”.
Az MVM szerint mivel a Greenpeace a méréseket nem a hatályos szabványok szerint végezte, nincs garancia arra, hogy a mintavétel, a mérés, a tárolás vagy a szállítás olyan körülmények között történt, amelyek hitelt érdemlően bizonyítanák az eredmények pontosságát, valódiságát.
Hozzátették: „a Greenpeace a nem akkreditált mintákból nyert eredményeket nem a munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM-rendelet alapján elemezte és értelmezte. A Greenpeace mérési eredményei egyébként a fent hivatkozott rendelet hivatalos mérési és elemzési módszertana szerint a határérték alatt vannak”.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
Azt is közölte az MVM (ami az eljárást nem rétegrepesztésnek, hanem rétegserkentésnek hívja), hogy „A besajtolt folyadék mennyisége és összetétele szigorúan a kiadott engedélyek szerint alakul. A felhasználandó folyadék térfogata szakaszonként átlagosan kb. 650 m³, míg a kitámasztó anyag mennyisége kb. 100 tonna. Átlagosan a besajtolt folyadék 80-85%-a vízből, 15-20%-a homokból és max. 1,5% adalékanyagból áll”.
A Greenpeace Magyarország azt javasolja, hogy függesszék fel a palagáz-kitermelést addig, amíg a tevékenység környezeti és egészségügyi hatásait alaposan fel nem mérték. A környezetvédők szerint a hatóságoknak és az MVM-nek kötelezővé kell tenni az adatok nyilvánossá tételét. A környezeti hatások felmérésére független szakértői vizsgálatokat kell elvégeztetni, a kormánynak a megújuló energiaforrások fejlesztését kell támogatnia, és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis energiahordozók használatát.
A Sarkadkeresztúr térségében zajló események azonban nem elszigetelt esetek. A világ számos pontján tapasztalható, hogy
a fosszilis energiahordozók kitermelése súlyos környezeti és egészségügyi problémákat okoz.
A környezetvédők szerint Magyarországnak is fel kell ismernie felelősségét, és olyan energiapolitikát kell folytatnia, amely a jövő generációk érdekeit is szem előtt tartja.
A kitermelés másik problémája, hogy a környezeti károkozás mellett semmilyen nyilvános számítás nem érhető el a több tízmilliárdos befektetés megtérüléséről. Nem lehet tudni, hogy ebből a beruházásból, illetve a kitermelésprofitjából mennyi kerül vissza a közös kasszába.
Szöveg: Segesvári Csaba – Fotók és videó: Pápai Gergely
Címlapkép: Fáklyázás, vagyis a „felesleges” gáz elégetése Nyékpusztán (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Atomerőművek építése esetén kifejezetten megszokott a költségek elszállása. Az atomvonatról nem könnyű leszállni, de vannak országok, ahol meglépték.
A kivitelező a Bayer Construct Zrt., amely korábban csak alvállalkozó volt hasonló projekteken, de tulajdonosa üzletelt már Mészáros Lőrinccel és az állammal is.
Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.
A nemek közötti bérszakadék valamennyire javult az elmúlt évtizedben, de még mindig jelentős. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja idén november 15-re esett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!