Riportfilmben mutatjuk be, hogy a Greenpeace szakértői milyen rákkeltő anyagokat találtak a kitermelés helyszínén. Korábbi cikkünk alapján pedig kollégánk, Segesvári Csaba arról beszél, hogy eddig mennyi földgázt termeltek ki Sarkadkeresztúr közelében, és ez a mennyiség egy hideg téli napon mire lenne elég.
A földgázár-válság kellős közepén döntött a magyar kormány arról, hogy egy amerikai olajtársasággal közösen úgynevezett nem hagyományos szénhidrogén-kitermelésbe kezdenek 2022-ben a Békés megyei Sarkadkeresztúr közelében. Egy friss, a Greenpeace Magyarország által végzett vizsgálat rámutatott a térségében zajló rétegrepesztéses kitermelés jelentős környezeti hatásaira. A kutatás középpontjában az MVM által üzemeltetett, nyékpusztai lelőhelyen folyó tevékenység állt.
Videónkban bemutatjuk, hogy a Clean Air Task Force szakértője a kitermelő létesítmények környezetében a biztonságosnak tekintett szint többszörösét meghaladó metánkoncentrációt mért. A legmagasabb értékek az MVM egyik kútja közelében, átlagosan 5 ppm (parts per million) koncentrációban mutatkoztak.
A színtelen, szagtalan és gyúlékony metán a földgáz fő alkotórésze. Erősen üvegházhatású gáz, vagyis fokozza a Föld felmelegedését, s ezáltal jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz.
A szakértő mérése szerint
a magyar gázkitermelések 90 százalékánál a metán egy részét kezeletlenül kiengedik a légkörbe.
A szakértő becslése szerint ezen a békési telephelyen a kitermelt metán 20 százalékát „elfáklyázzák”.
A civilek vizsgálata egyértelműen kimutatta, hogy a Sarkadkeresztúr térségében zajló palagáz-kitermelés jelentős környezeti és egészségügyi kockázatokkal jár: a Greenpeace a nyékpusztai fracking, azaz rétegrepesztéses technológiával üzemelő gázmező mellett helyezett el mérőműszereket, amelyek a rákkeltő benzol határérték feletti mennyiségét rögzítették.
Ahogy pedig azt már korábban bemutattuk, a repesztéses szénhidrogén-kitermelés vízigényes feladat. A kitermelést végző konzorcium azonban nem hozza nyilvánosságra, hogy mennyi vizet használnak fel a bányászathoz, de az egyébként is aszály sújtotta alföldi térségnek biztosan nagy csapás a repesztéses kitermelés.
Ráadásul a kitermelés során használt vegyi anyagok és a repesztés során felszabaduló anyagok szennyezhetik a talajvizet, s ez hosszú távon veszélyeztetheti a térség vízellátását, valamint az ott élők egészségét. Az MVM és a hatóságok által nyilvánosságra hozott információk azonban hiányosak és ellentmondásosak. A kitermelést végző konzorcium a Greenpeace kérésére sem tett közzé részletes adatokat a használt vegyi anyagokról, a kitermelt víz mennyiségéről és a környezeti monitoring eredményeiről.
A Világgazdaságnak korábban Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) energiaprogram-felelőse azt nyilatkozta, hogy
„egy rétegrepesztési művelet nagyjából 15 millió liter vizet igényel, és egy palagázkútnál akár tízszer is végezhetnek repesztést”.
A vízkészletek pedig végesek, és a környezeti károk helyreállítása rendkívül költséges. Szakértők szerint ha a környezeti károkat nem vesszük figyelembe, akkor gazdaságossá válhat a kitermelés, ám nem a kitermelt földgáz miatt. A kitermeléskor, mintegy „melléktermékként” felszínre hozott könnyűolajok ugyanis a műanyaggyártás számára értékes alapanyagok.
Felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben viszont miért részben közpénzből finanszírozzuk a kitermelést. Aggasztó tapasztalat, hogy a környezetvédelmi hatóságok gyakran túl elnézőek a szennyező vállalatokkal szemben (gondoljunk csak a gödi Samsung-gyár ügyeire), és a kiszabott bírságok általában sokkal kisebbek, mint amennyibe a szennyezőknek a szennyezés megszüntetése kerülne.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
A projekt hosszútávú gazdasági előnyei bizonytalanok, míg a környezeti károk hosszú távon jelentős költségeket okozhatnak. A palagáz-kitermelés gazdasági fenntarthatósága ugyanis erősen kérdéses. A kitermelt gáz mennyisége nem elegendő az ország energiaigényének jelentős mértékű fedezésére, és a beruházás költségei magasak. A kitermelésről forrásunk azt mondta, hogy a Méhkerék-1 jelű kutat másfél évtizeddel ezelőtt már megfúrták, de az akkori technológia és piaci árak mellett nem volt érdemes felszínre hozni a földgázt.
Azóta azonban a technika sokat fejlődött, és a gáz ára tízszeresére emelkedett, ami már gazdaságossá teszi a kitermelést. A kitermelést végző HHE Sarkad Kft. beszámolója szerint a cégnek 2023-ban 12 milliárd forint bevétele volt, miközben a fúrás anyagköltsége 7,1 milliárd forintot tett ki, a fúráshoz igénybe vett szolgáltatás pedig 13,7 milliárd forintot vitt el. Vagyis csak ez a két tétel 20 milliárd forintba került, miközben a bevétel 12 milliárd volt.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint az elmúlt másfél évben 100 millió köbméter palagázt termeltek ki, ami a leghidegebb téli időszakban csupán 1,5 napnyi hazai fogyasztást fedezne.
A HHE Sarkad Kft. tulajdonosa a Corvinus Energy Kft., ami 50 százalékban az állami tulajdonú MVM CEEnergy Zrt.-é. 2021-ben a Corvinus Energy Kft.-ben 4,3 milliárd forint tőketartalékot helyeztek el, majd 2022-ben további 13 milliárdot, 2023-ban pedig újabb 23,8 milliárdot. Eddig tehát összesen mintegy 41,2 milliárd forint érkezett a céghez.
A HHE Sarkad Kft.-nek immár 39 milliárd forint a tőkéje: a cégbeszámolók szerint 2021-ben 3,9 milliárd forinttal, 2022-ben 12,3 milliárddal, 2023-ban pedig 21,8 milliárddal emelkedett. A kiegészítő melléklet szerint ezt a társaság tulajdonosa, a(z MVM CEEnergy-n keresztül) félig állami tulajdonban lévő Corvinus Energy Kft. adta a palagáz-fúrást végző cégnek.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
Az MVM-nél rákérdeztük a civilek összes állítására, többek között arra, hogy hozzávetőlegesen a kitermelt gáz 20 százaléka kezeletlenül elszivároghat-e, valamint rákérdeztünk a kitermelés megtérülésére és a felhasznált víz mennyiségére is.
Az állami vállalat egyetlen kérdésünkre sem válaszolt, csupán ennek és ennek a közleménynek a linkjét küldte el, amelyek szerint
„az MVM Csoport a földgázkitermelés során – a nyékpusztai lelőhelyek esetén is – kiemelten fontosnak tartja a környezetterhelés minimalizálását és a környezeti értékek megóvását”.
Az MVM szerint mivel a Greenpeace a méréseket nem a hatályos szabványok szerint végezte, nincs garancia arra, hogy a mintavétel, a mérés, a tárolás vagy a szállítás olyan körülmények között történt, amelyek hitelt érdemlően bizonyítanák az eredmények pontosságát, valódiságát.
Hozzátették: „a Greenpeace a nem akkreditált mintákból nyert eredményeket nem a munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM-rendelet alapján elemezte és értelmezte. A Greenpeace mérési eredményei egyébként a fent hivatkozott rendelet hivatalos mérési és elemzési módszertana szerint a határérték alatt vannak”.
fotó: Átlátszó/Pápai Gergely
Azt is közölte az MVM (ami az eljárást nem rétegrepesztésnek, hanem rétegserkentésnek hívja), hogy „A besajtolt folyadék mennyisége és összetétele szigorúan a kiadott engedélyek szerint alakul. A felhasználandó folyadék térfogata szakaszonként átlagosan kb. 650 m³, míg a kitámasztó anyag mennyisége kb. 100 tonna. Átlagosan a besajtolt folyadék 80-85%-a vízből, 15-20%-a homokból és max. 1,5% adalékanyagból áll”.
A Greenpeace Magyarország azt javasolja, hogy függesszék fel a palagáz-kitermelést addig, amíg a tevékenység környezeti és egészségügyi hatásait alaposan fel nem mérték. A környezetvédők szerint a hatóságoknak és az MVM-nek kötelezővé kell tenni az adatok nyilvánossá tételét. A környezeti hatások felmérésére független szakértői vizsgálatokat kell elvégeztetni, a kormánynak a megújuló energiaforrások fejlesztését kell támogatnia, és fokozatosan ki kell vezetnie a fosszilis energiahordozók használatát.
A Sarkadkeresztúr térségében zajló események azonban nem elszigetelt esetek. A világ számos pontján tapasztalható, hogy
a fosszilis energiahordozók kitermelése súlyos környezeti és egészségügyi problémákat okoz.
A környezetvédők szerint Magyarországnak is fel kell ismernie felelősségét, és olyan energiapolitikát kell folytatnia, amely a jövő generációk érdekeit is szem előtt tartja.
A kitermelés másik problémája, hogy a környezeti károkozás mellett semmilyen nyilvános számítás nem érhető el a több tízmilliárdos befektetés megtérüléséről. Nem lehet tudni, hogy ebből a beruházásból, illetve a kitermelésprofitjából mennyi kerül vissza a közös kasszába.
Szöveg: Segesvári Csaba – Fotók és videó: Pápai Gergely
Címlapkép: Fáklyázás, vagyis a „felesleges” gáz elégetése Nyékpusztán (fotó: Átlátszó/Pápai Gergely)
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Atomerőművek építése esetén kifejezetten megszokott a költségek elszállása. Az atomvonatról nem könnyű leszállni, de vannak országok, ahol meglépték.
A kivitelező a Bayer Construct Zrt., amely korábban csak alvállalkozó volt hasonló projekteken, de tulajdonosa üzletelt már Mészáros Lőrinccel és az állammal is.
Pontosan miben különbözik a november 21-én bevetett Oresnyik az eddig ismert rakétáktól? És mi lehet Oroszország célja egy ilyen támadással? Elmagyarázzuk.
A nemek közötti bérszakadék valamennyire javult az elmúlt évtizedben, de még mindig jelentős. Az Egyenlő Díjazás Európai Napja idén november 15-re esett.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!