Egy éven belül szeretné visszakapni akkreditációját a Corvinus doktori iskolája
A 2021-es vizsgálat több hiányosságot tapasztalt, ezért 2022-ben csak feltételes akkreditációt kapott a Doktori Iskola.
Hétfőn nyolc magyar egyetem csatlakozásával indult el az Infosztrájknak nevezett eseménysorozat, amely a felsőoktatási intézmények modellváltásáról, az egyetemi autonómia kérdéseiről és az egyetem mint intézmény szerepéről hivatott értekezni.
Az eseménysorozat a szűkre szabott keretek között egy sajátos választ jelent azokra a közelmúltban végrehajtott felsőoktatási átalakításokra, melyek eredményeként több intézmény állami fenntartásból alapítványi kézbe került. Az egyetemek modellváltásával nemrég mi is részletesen foglalkoztunk cikkünkben:
„Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása
2021. január elején jelent meg a hír, hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt.
Az elmúlt időszak modellváltásainak közös jellemzője, hogy az intézményeket előzetes konzultáció nélkül, vagy az esetleges megbeszélések során felvetett igények mellőzésével szervezték ki az egyetemek mellé rendelt, újonnan létrehozott alapítványok kezébe. Az így létrehozott alapítványok, illetve az azok élére kinevezett kuratóriumok lényegében átvették az intézmények feletti anyagi és szervezeti döntéshozás szerepét. A folyamat végső soron az egyetemek autonómiájának – azaz intézményi függetlenségének – megszűnését jelenti.
A legtöbb figyelmet kapó – valamint a folyamat jelentőségét részleteiben bemutató – Színház- és Filmművészeti Egyetem drámája mellett többek között hasonló modellváltáson esett át a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Pécsi és Szegedi Tudományegyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MoME). A folyamat egy, a teljes magyar felsőoktatás átszervezésére irányuló tendenciát sejtet. Az eseményeket lapunk és számos más felület mellett a teljes magyar közélet végigkövette.
Az oktatói és hallgatói összefogással megvalósuló Infosztrájk időtartama alatt a legtöbb előadás és kerekasztal-beszélgetés élőben követhető az esemény közösségi média oldalán. A szervezők közleménye szerint az április 19. és 23. között megrendezett eseménysorozat alatt
„a magyar egyetemi polgárság maga szervezi meg azt, aminek természetesnek kellett volna lennie: a hiteles tájékoztatást és a nyílt párbeszédet”.
A szervezők közleményéből kiderül, hogy a kezdeményezés nem csak az oktatás szempontjából időszerű. Az esemény és a párbeszédfelület létrehozása két (nem csak az egyetemi rendszert, de az egész társadalmat érintő) problémára igyekszik alternatívát kínálni:
Bár az esemény ténylegesen nem meríti ki a „sztrájk” fogalmát, hisz nem jár az intézmények működésének — a hallgatók és dolgozók által — szervezett bojkottálásával, ugyanakkor minden szempontból egy teljes közösséget megmozgató szerveződésről beszélhetünk. Az online közvetített eszmecserék mellett ugyanis az esemény ideje alatt:
„A csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és a saját intézményüket érintő változásokról beszélgetnek a hallgatókkal az órákon, vagy úgy alakítják a tananyagot, hogy abba az adott tudományterület felől közelítve szervesen épüljön be a kérdés.”
Az eseménysorozat leghangsúlyosabb pillanata a szerdai Infosztrájk konferencia, ahová az érdeklődők az esemény leírásában megadott elérhetőségen tudnak regisztrálni.
A kezdeményezéshez nyolc magyar felsőoktatási intézmény egyetemi polgársága csatlakozott:
Az Infosztrájk létrejötte a résztvevőktől függetlenül máris jelentős hozadékkal járt. Az esemény oldalán elérhető, előre rögzített előadások mellett összegyűjtve elérhető több, a témában írt és közölt tudományos és közéleti publikáció is. Ez később a jelenlegihez hasonló vagy akár további eszmecserék nagyszerű forrása lehet az adott témában.
Gál Zsombor
Címlapkép: https://infosztrajk.hu
Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásA 2021-es vizsgálat több hiányosságot tapasztalt, ezért 2022-ben csak feltételes akkreditációt kapott a Doktori Iskola.
Közérdekű adatigényléssel tudtuk meg a HÖOK-tól, hogy milyen támogatásokat kapnak, és mennyit keresnek a szervezetben fontos szerepet betöltő tagok.
Bemutatjuk, hogy a nagyobb egyetemek kollégiumai milyen árakkal várják a hallgatókat, és milyen egyéb lehetőségek vannak a lakhatás terén.
Az oktatók 4,6 százaléka, 868 fő dolgozik fizetés nélkül az egyetemeken. De a fizetés se sok: az 1.500 forintos órabért csak kevesen érik el.
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!