Információhiány, online oktatás és dráguló képzések – magyar diákok Angliában

Üres egyetemi épületek, online órák, a közösségi élet szinte teljes hiánya. Az Egyesült Királyságban az egyetemi hallgatók a 2020/2021-es tanévben közel sem azt kapták, amire a felvételi időpontjában, vagy a tandíj befizetésekor számítottak. 

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Támogatási kampány

Jelenleg több mint 2000 magyar diák jár brit egyetemre – nagyrészt online. A koronavírus második hulláma és az új variáns feltűnése miatt újra kijárási korlátozást hirdettek Angliában. A boltok, bárok és az éttermek mellett az egyetemek is zárva tartanak. 

Anyagi szempontból azonban mégis jobb volt a 2020-as tanévben kezdeni az egyetemet az Egyesült Királyságban, mivel 2021 január elsejétől – a szigetország EU-ból történő kilépése miatt –  az unióból érkező hallgatók kétszeres, vagy akár háromszoros tandíjjal, vízumkötelesen kezdhetik csak meg tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben. A koronavírus, a nem enyhülő korlátozások, a növekvő esetszámok és a brexit miatt a magyar diákoknak most egy példátlan helyzettel kell szembenézniük Angliában. 

A második hullámban az új koronavírus-mutációnak köszönhetően rendületlenül nőnek az esetszámok Angliában – január utolsó hetében naponta több mint 1600 elhunytat jegyeznek, az összesített halálozások száma a napokban lépte át a 100.000 főt. Az esetszámok decemberhez képest 50 százalékkal emelkedtek, a korlátozások ellenére is.

A 2020 utolsó heteiben életbe lépett szigorítások drasztikusabbak, mint amilyen az őszi, egy hónapos kijárási korlátozás volt, így az egyetemeknek és az egyetemistáknak még kevesebb esélyük van arra, hogy visszatérjenek a hagyományos oktatáshoz. Míg az őszi szemeszterben a szabályok betartásával több tárgyat is a kampuszon lehetett végezni, a téli esetszám-növekedés következtében legalább március nyolcadikáig nem térhetnek vissza az egyetemek épületébe se a diákok, se a tanárok. Egyedül az orvostanhallgatók, a leendő tanítók és a szociális munkások folytathatják tanulmányaikat offline. 

A könyvtárak csak korlátozott keretek között lehetnek nyitva, így a belépés például szinte mindenhol előzetes regisztrációhoz kötött. Más szolgáltatások, mint az iskolai stúdiók vagy az edzőtermek egyáltalán nem üzemelnek. És bár a diákok ingyenes tesztelésen vehetnek részt, illetve ingyenesen mentálhigiénés szakemberhez is fordulhatnak, ez nem igazán kárpótolja őket a kimaradt szemeszterekért. 

Az akár 9250 fontos (körülbelül 3,6 millió forint) éves tandíjat többen is sokallják az online oktatás mellett. Egy októberi petíciót, ami a tandíj csökkentését kéri, több mint 170 ezren írtak alá. Habár erősen valószínű, hogy a parlament ezt a kérést – ahogy a 2020 tavaszit is – el fogja utasítani. 

Több egyetem viszont engedményt adott a kollégiumi szoba árából – akár 50 százalékkal kedvezményesebben lakhatnak most a diákok kollégiumban. Emellett van olyan felsőoktatási intézmény is, ahol megtérítik a bérleti díjat, ha a diák nem tud beköltözni a határzár vagy a beutazás nehézsége miatt. A Manchester Metropolitan University tanulója, Bartha Kornél elmondása szerint, aki nem jött vissza a téli szünet után, annak nem kell kifizetnie az üresen maradt szobáját.

A manchesteri egyetemekről ősszel sok cikk született, mivel a várost különösen rosszul érintette a vírus második hulláma, részben pont az egyetemisták miatt. A közgazdaságtant tanuló Bartha lapuknak azt mondta, hogy a bulik miatt októberben elkezdtek emelkedni a kollégiumokban az esetszámok, és ekkor minden kollégiumi lakót két hét kötelező karanténba helyeztek. (Ez idő alatt a szobáért szintén nem kellett fizetniük).

Forrás: pixy.org

Kornél harmadéves diákként kollégiumi felügyelő. Elmondta, hogy a szobák között szinte lehetetlen korlátozni a mozgást, sok bulit szerveznek – annak ellenére is, hogy a diákönkormányzat is a Zoom-on történő összejöveteleket támogatja. Az épületbe azonban csak az léphet be, aki ott lakik. 

Kornél még karácsonyra sem utazott haza. Ebben a döntésben része volt annak, hogy soknak találta a karanténban töltendő időt, de az is fontos szempont volt, hogy ki akarta élvezni, hogy még Angliában van. Manchesterben ez az utolsó éve, és szinte biztosnak tartja, hogy nem fog brit mesterképzésre jelentkezni – a brexit miatt ő a britekre vonatkozó díjért tudna egyetemre menni, de diákhitelt már nem kapna. 

Azok a külföldi diákok azonban, akik nem közvetlenül egy brit alapképzés után kezdenék az egyetemet, vagy nem tartózkodtak az országban 2021 előtt, akár háromszoros áron kezdhetik a mesterképzést. Így az egy éves képzés díja 20-30 ezer font körül lesz (körülbelül 8-12 millió forint). 

A 2020. december 31. előtt az országban tartózkodó uniós polgárok úgynevezett pre-settled státuszra jelentkezhettek, és a legtöbb esetben meg is kapták azt. Ők a következő öt évben dolgozhatnak vagy tanulhatnak az országban vízum nélkül, és utána állampolgárságért is folyamodhatnak.

Róka Bianka, a Queen Mary University of London harmadéves tanulója business management szakon. Azok az egyetemek, ahol ő szeretné folytatni a tanulmányait, rengeteget drágultak a nem brit diákok számára, de a britek számára is 9000 font fölött maradtak.

Bianka végzősként kiemelte, hogy nincs megelégedve az oktatás minőségével sem. Annak ellenére, hogy a tanárokkal nem tud találkozni és a konzulensével is nehezen tudja felvenni a kapcsolatot, a disszertáció leadási határidejét csupán pár nappal halasztották el:

„Nem is tudom, hogy hogy lehet azt elvárni, hogy az ember olyan eredményeket hozzon, mint amiket korábban, ha idén egy professzort sem ismer meg.” 

Az egyetem az őszi félév előtt azt ígérte, hogy hibrid oktatásban folynak majd az órák, sőt arra biztatta a diákokat, hogy jöjjenek vissza az egyetemre. A business management szakon azonban a tanítás végig online folyt.

Az egészen biztos, hogy legalább március elejéig zárva tartanak a brit felsőoktatási intézmények. Azt, hogy utána mi lesz, maguk az egyetemek sem tudják még. Ennek ellenére néhány intézmény már most biztosította a diákokat, hogy a tavaszi félévre sem kell majd beutazniuk az országba.

Ilyen például az University of Southampton, ahol Nagy Eszter jogot hallgat. Az itt tanulók április közepéig biztosan nem mehetnek be az egyetemre, és a tanításnak már április végén vége van. 

Az őszi félévben ugyanezen az egyetemen azt kérték a diákoktól, hogy jöjjenek vissza. A kiküldött üzenetek szerint ekkor még nem tudták, hogy fogják-e tudni biztosítani az online oktatást. Ezzel pont a hallgatók félelmére erősítettek rá: hogy aki nem Angliában van, az hátrányos helyzetbe kerülhet.

Nagy Eszter szakán végül egy-két választható órát tartottak csak meg élőben. A vizsgaidőszak szintén online zajlott. A sport-társaságok, amelyek nagy szerepet játszanak a brit diákok egyetemi életében, szintén szüneteltek az első néhány hét után. “Az albérletben ültünk négy hónapig” – foglalta össze Eszter a helyzetet.

„Számomra semmilyen pozitív hatása nincsen, éppen azt veszi el az embertől, amiért kiment” – mondta az Átlátszónak Kordováner Noémi, aki international studies and diplomacy (nemzetközi tanulmányok és diplomácia) mesterképzésre jár a londoni City University-n. „Én elsősorban a lehetőségek (munka és kapcsolatépítés) miatt tartottam fontosnak kimenni. A személyes órák és a kontakt hiánya miatt nem ismerem a csoporttársaimat, pár videóhíváson és csoportbeszélgetésen kívül nem nagyon van kapcsolatom velük.”

A City University-n néhány szakra be lehetett járni az első szemeszterben, Noémi képzése azonban végig teljesen online folyt, és ebben várhatóan a következő hetekben sem lesz változás. 

Legkorábban márciusban állhat vissza a rend

Noémi azonban kiemelte, hogy az angol oktatás minősége kiemelkedő. Feltehetően nem véletlen, hogy több ezer magyar tanul a szigetországban, és minden évben további nagyjából ezer fő jelentkezik az Engame adatai szerint. Ez azonban a brexit után megváltozhat, ugyanis azoknak, akik 2021-ben szeretnének Angliába felvételizni, jelentősen magasabb tandíjjal kell számolniuk.

Míg az uniós diákok eddig ugyanannyiért járhattak kint egyetemre, mint a brit, ír vagy skót állampolgárok, a brexit után azok a díjszabások vonatkoznak majd rájuk, mint az amerikai vagy ázsiai diákokra. 

Ez kétszer vagy akár háromszor annyi is lehet, mint az eddigi összeg, ráadásul a diákhitellel sem számolhatnak innentől, amit eddig meglehetősen egyszerűen, kedvező feltételekkel lehetett felvenni. Bár több egyetem már elkezdett kidolgozni egy rendszert, amivel kedvezményeket adhatnak az európai diákoknak (akik nélkül a kisebb egyetemek akár csődbe is mehetnek), azonban valószínű, hogy a 2021-ben érettségiző vagy alapszakon diplomázó diákok még nem számolhatnak ezzel.

Jelenleg sokan inkább máshol, az Európai Unión belül keresnek képzéseket, esetleg Amerikában, ahol még mindig csábító ösztöndíjak vonatkoznak az európai egyetemistákra – mondta el lapunknak Greskovits György, a Milestone Intézet területi vezetője. 

A Milestone Intézet különböző tudományos modulokkal, klubokkal, mentorálással és ösztöndíjjal támogatja többek között a külföldi egyetemre készülő gimnazistákat. Greskovits kiemelte, hogy a diákok Anglia-fókusza egyáltalán nem az intézményben alakult ki: mind a gazdasági faktorok (EU-státusz, ösztöndíjak és diákhitel), mind pedig a már kint tanuló ismerősök miatt volt vonzó lehetőség sok diáknak Nagy-Britannia. 

Greskovits elmondása szerint:„A tavalyi évhez képest megugrott az európai és amerikai top egyetemek felé való indulók száma.” De ehhez hozzátette, hogy még mindig sokan jelentkeztek Angliába. „Ez kicsit annak tudható be, hogy nagyon későn érkezett a bejelentés, és nem is volt az egyetemek felől jól kommunikálva.” 

A Milestone-diákok átlagosan 2-4 egyetemre jelentkeznek Európában, Angliában, Amerikában és a Távol-Keleten, utána a távolság, az oktatás minősége és persze az anyagiak alapján döntenek.

A felvételizők számában már most is látható a változás: míg a 2020-ban érettségizők 6 százaléka jelentkezett amerikai egyetemekre, 92 százaléka Nagy-Britanniába, és 28 százalék más európai országokba, a 2021-ben érettségizők 23 százaléka adott le jelentkezést az USA-ba, 90 százaléka uniós országokba, és 80 százaléka Angliába. Ide azonban a felvettek 85 százaléka anyagi okokból nem fog kimenni – mondta el Greskovits a Milestone által gyűjtött anyagok alapján.

Anglia emellett mostantól nem vesz részt az Erasmus programokban sem, amelyben eddig nagyjából 15 ezer brit egyetemista vett részt. A brexit miatt a brit diákok számára egy Alan Turingról elnevezett program léphet életbe, de az európai diákok ezzel sem tudnak majd a szigetországra menni, ami miatt az angol egyetemek is jelentős bevételtől eshetnek el. És bár néhány egyetem számíthat majd az állam támogatására a koronavírus negatív hatásainak csökkentésére, a közel 150 000 uniós diák nélkül a következő években a brit egyetemek megszenvedhetik a brexitet.

Rutai Lili

Címlapkép: pixabay.com