Utánajártunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények foglalkoznak-e korrupcióoktatással

A Transparency International a napokban tette közzé Korrupció Érzékelési Indexét, mely szerint Magyarország (Romániával holtversenyben) a második legkorruptabb ország az Európai Unióban. Ennek nyomán utánajártunk, hogy a hazai felsőoktatási intézmények foglalkoznak-e korrupcióoktatással, és ha igen, milyen karokon, szakokon és milyen mélységben.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

December végén megjelent HVG Diploma 2020 kiadványa, amely a hazai egyetemeket rangsorolja. Az első helyen újra az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) áll, második a Szegedi Tudományegyetem (SZTE),  harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).

A rangsorban szereplő tíz egyetemet azzal a kérdéssel kerestem tehát meg, hogy jelen van-e az általuk nyújtott képzésekben a korrupcióoktatás, vagyis az a gyakorlat, amelynek keretében a hallgatók megismerkednek a korrupció jelenségével, okaival, következményeivel, jogi és gazdasági hatásaival.

Az adatokért első körben az Oktatási Hivatalhoz fordultam közérdekű adatigényléssel, majd a vizsgált egyetemek sajtóirodáit is megkerestem kérdésemmel. Voltak köztük nagyon közlékenyek, például a Pécsi Tudományegyetem (PTE), Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Debreceni Egyetem (DE), Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), Semmelweis Egyetem (SE), Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE).

Akadtak olyanok is, akik az első megkeresésemet figyelmen kívül hagyták, például a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BGE).  Őket végül ismét megkerestem, immár közérdekű adatigénylés formájában a KiMitTudon keresztül.

A tíz egyetem közül eddig kilenc  válaszolt, közülük pedig nyolc jelezte, hogy szerepel a tantervekben korrupcióoktatás. Egyedül a Semmelweis Egyetem jelezte, hogy náluk nincs ilyen képzés vagy kurzus.

Az összesített adatok alapján elmondható, hogy a hazai felsőoktatási szcénában mind alap, mind pedig mesterképzésen jelen van a korrupcióoktatás, leginkább az állam – és jogtudományi, illetve a gazdaságtudományi karokon foglalkoznak szélesebb körben a kérdéssel.

Elsőként a Pécsi Tudományegyetem válaszolt, azt írják: “A 2019/2020-as tanévben az Állam- és Jogtudományi Karon (ÁJK), illetve a Bölcsészettudományi Karon (BTK) folynak olyan képzések, ahol a tárgytematika alapján a korrupcióval kapcsolatos témákkal foglalkozó kurzusok kerültek meghirdetésre.

A jogász osztatlan képzésen az alábbi kurzusokon:

•  Európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés
• Bűnmegelőzés és közterület-felügyelet
• Büntetőjog
• Filozófia és jogi/jogászi etika
• Európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés

A jogtudományi doktori képzésben pedig:

• Bűnmegelőzés és közterület-felügyelet
• Political corruption kurzuson foglalkoznak ezzel a témával.

A BTK szociológia alapképzésben és a mesterképzésben egyaránt a Kvalitatív módszerek kutatásmódszertani kurzus, valamint az empirikus szociológiában használatos Kvalitatív módszerek tárgykörben kerül előtérbe a korrupció témaköre. Természetesen a PTE számos más képzésében is, leginkább a társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a gazdaságtudományok egyes képzésein (pl. politikatudomány, nemzetközi tanulmányok, pszichológia, közgazdasági képzések, stb.) előkerül a korrupció fogalma, azonban ezekről a területekről a korrupcióval kiemelten foglalkozó, meghirdetett kurzust nem tudunk példaként bemutatni” – áll az egyetem által küldött tájékoztatóban.

A Debreceni Egyetemen leginkább az ÁJK-n (Büntetőjog, Gazdasági büntetőjog, valamint Kriminológia alapszakokon), valamint a GTK-n meghirdetett magyar, illetve angol nyelvű alap és mesterszakán foglalkoznak a korrupcióval.

Ide tartoznak például az alábbi kurzusok:

• Projektmenedzsment
• Jogi szaknyelv
• Fejlődésgazdaságtan
• Nemzetközi üzleti ismeretek
• Külgazdasági stratégiák
• Haladó fejlődésgazdaságtan
• A világgazdaság főbb régióinak üzleti gyakorlata
• Nemzetközi menedzsment
• A gazdasági fejlődés kérdései
• International Business
• Az üzleti gyakorlatok regionális különbségei
• Közgazdaságtan
•  Nemzetközi menedzsment

Egyedüliként a Semmelweis Egyetem jelezte, hogy náluk nincs korrupcióoktatás. Ennek oka talán az lehet, hogy az általuk nyújtott képzések egészségügyi vonatkozásúak, ezáltal a gazdaság vagy a jog témakörét kevésbé érintik. Ám az ő képzéseik során is felmerülhetne a korrupció, mint téma, például a hálapénz esetében.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem JÁK Deák Ferenc Továbbképző Intézete folytat „A kiberbűnözés, korrupció és pénzmosás elleni szakjogász” szakirányú továbbképzést, melynek keretein belül a már jogász képzettséget szerzett szakembereket képezik tovább, annak érdekében, hogy kellő tudással rendelkezzenek  “a 21. század bűnözési kihívásait leginkább érintő korrupciós, valamint a pénzmosást érintő bűncselekmények, továbbá a kiberbűnözés megítélése és felderítése tekintetében.”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatása szerint intézményükben valamennyi képzésben foglalkoznak korrupcióval, ám eltérő mértékben. Kiemelten leginkább az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon (ÁNTK) és a Rendészettudományi Karon (RTK), említés szintjén pedig a Honvédtisztképző Karon (HHK) és a Víztudományi Karon (VTK)  kerül elő a téma.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karának (GTK) Üzleti Jog Tanszéke foglalkozik a korrupció elleni fellépés jogi eszköztárával. Az egyetem alap és mesterszakán, magyar és angol nyelvű képzésekkel igyekszik a hallgatókat felkészíteni arra, hogy “a gazdasági életben zajló tevékenységük során jogkövető magatartást tudjanak tanúsítani”.

A képzési skála itt is széles: a korrupcióoktatás

alapszakon:

• gazdálkodási és menedzsment
• nemzetközi gazdálkodás
• pénzügy és számvitel
• műszaki menedzser
• kommunikáció és médiatudomány

mesterszakon:

• az angol nyelvű pénzügy
• vezetés és szervezés

valamint számviteli mesterképzés tantervében szerepel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tájékoztatása szerint esetükben négy karon folynak olyan képzések, ahol a korrupciót érintő kérdésekről folynak diskurzusok: a TáTK-n, az ÁJK-n, a BTK-n, valamint a Gazdálkodástudományi Intézetben (GTI).

A TáTK szociológia alap – és mesterképzésen a hallgatók a Szervezeti korrupció és szervezeti hatalom tárgy keretein belül ismerkedhetnek meg a korrupció problémájával. Az ÁJK esetében politológia alapképzésben, jogász osztatlan képzésen, kriminológia és politikatudomány mesterképzésen, gazdasági büntetőjogi szakjogász szakirányú továbbképzésben, valamint Állam- és jogtudományi Doktori Iskola képzésein merül fel a téma.

A BTK kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésen a Comparative Media Systems és az Online újságírói kutatási eszközök tárgyak felvétele esetén hallgathatnak előadásokat a korrupcióról a tanulók.

A GTI gazdálkodás és menedzsment, pénzügy és számvitel, kereskedelem és marketing, valamint nemzetközi gazdálkodás alapképzésben a hallgatók Üzleti jog II. tantárgy keretein belül tanulnak a korrupcióról.

Cikkünk közléséig a Szegedi Tudományegyetem nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és a 15 napos határidő ellenére sem adta ki az igényelt adatokat. Így esetében nem tudtuk meg, hogy foglalkozik-e a témával. A  Budapesti Corvinus Egyetem a határidő lejárta után az alábbi tájékoztatást adta:

“ Az alábbi szakokon van lehetőségük a hallgatóknak felvenni a  Governance and Corruption című választható tantárgyat:

– Közgazdálkodás és közpolitika mesterszak

– Politikatudomány mesterszak

– Kommunikáció- és médiatudomány mesterszak.”

Látható tehát, hogy a hazai felsőoktatási intézmények igyekeznek képezni a hallgatóikat, hogy azok tisztában legyenek a korrupció fogalmával, jelenségével, okaival, következményeivel, jogi és gazdasági hatásaival. Így tehát feltehetően nem a korrupcióoktatás hiányosságán múlik az ország korrupciós megítélése.

A magyar kormány 2015-ben még egy Nemzeti Korrupcióellenes Programot is létrehozott, melyben többek között kitérnek a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére (“A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya a Kttv. 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, illetve a kormányrendeletben felsorolt egyéb szervekre, személyekre terjed ki.”) is, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít számukra alap- és mesterfokú képzés,  továbbá két féléves integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés formájában.

A képzés célja, hogy a közfeladatot ellátó személyek és intézmények  elsajátítsák a korrupciómegelőzés, a hivatásetika, a kötelezettségi elemek ismeretét.

A program végrehajtásának támogatására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel konzorciumi partnerségben 2012 decemberében ÁROP-1.1.21. „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” címmel 680 millió forintos összköltségvetésű kiemelt projektet indított. – áll a Nemzeti Korrupcióellenes Program leírásában.”

A programtervezetben még az is szerepel, hogy a korrupcióellenes képzéseket ki kell terjeszteni az állami szervek  felsővezetőire is: fel kell hívni a figyelmüket a szervezeten belüli korrupciós kockázatok veszélyeire, megismertetésére.

Mindezek tudatában felmerül a kérdés, hogy a program és az erre szánt anyagi források ellenére miért szerepel hazánk sereghajtóként, ha korrupcióról van szó?

Szerző: Gödri Rita

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!