Alig képzünk egyetemistákat és szakmunkásokat

Az Eurostat 2015-ben is ingyenesen elérhetővé tette éves regionális évkönyvét, melyben külön fejezet foglalkozik az oktatási rendszerrel és a fiatalok, illetve középkorúak képzettségi szintjével. Ebből készítettünk most egy három részes összefoglalót, melynek első részében bemutatjuk, hogy miképp is változott az Európai Unióban az oktatás helyzete 2008 és 2014 között.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2013 során az óvodai és általános iskolai oktatásban részesült gyermekek és fiatalok aránya 91.8 százalék volt. Észak-Írországban és Luxembourgban már 4 éves kortól kötelező az iskoláztatás, míg a többi tagállamban csak 5-6 éves koruk után kötelező a gyermekeknek az iskolába járás. Az óvoda ugyanakkor a tagországokban önkéntes alapú.

Franciaországban és Hollandiában gyakorlatilag az összes négy éves gyermek vett már részt valamilyen típusú gyermekkori oktatásban. Ez az arány Görögországban a legalacsonyabb, a fővárosi régióban például csak 30.8 százalékos, ami még az utána a második és harmadik legrosszabb eredményt elért két lengyel régiónál is közel 20 százalékponttal elmarad. Érdekes, hogy például a már említett Görögország mellett Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Hollandiában, Ausztriában, Romániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is rosszabb a fővárosi régióban mért arány az országos átlagnál.

Leginkább a 15 és 17 év közöttiek szembesülnek azzal, hogy választaniuk kell a munkakeresés és a továbbtanulás között, ugyanis az Európai Unióban átlagosan 9-10 év a kötelező iskoláztatási időszak. 2014-ben 11.1 százaléknyi 18 és 24 év közötti hagyta el ideje korán az oktatási rendszert, ami 0.8 százalékkal jobb adat a 2013-hoz képest. 2014-ben ez a jelenség a férfiaknál elterjedtebb (12.7 %), mint a nőknél (9.5 %), illetve kiemelten súlyos problémát jelent azok körében, akik az EU-n kívül születtek (20.1%), vagy valamilyen fogyatékosságban szenvednek (25.1%). A probléma a kelet-európai országokat és a városiasodott régiókat érinti a legkevésbé, az abszolút rekorder pedig az a Jadranska Hrvatska régió, amelyben az arány csak 2.2 százalék. A problémától leginkább sújtott területek Németországban (Bréma 14%), Görögországban (Anatóliai Macedónia és Trákia 19.7 %), Spanyolországban (Baleár-szigetek 32.1 %) és az Egyesült Királyságban (Cornwall és Scilly szigetek 20.3%) találhatóak. Ezekben az országokban ugyanakkor nagyfokú eltérés is megfigyelhető, hiszen egyes régiókban az arányok fele, vagy harmad akkorák.

Portugália kimondottan nehéz helyzetben van, hiszen tíz olyan régióval is rendelkezik, ahol a lakosság egy ötöde hagyta ott 18 és 24 éves kora között az oktatási és képzési rendszert. Összességében azonban 2008 és 2014 között átlagosan 3.5 százalékkal csökkent az EU-ban az oktatási rendszert korán elhagyók aránya, de ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy a 2008-as válság után sokan a munkanélküliség elől az oktatási rendszerbe menekültek. Mindazonáltal a legnagyobb fejlődés azokban a régiókban ment végbe, ahol korábban a legmagasabb arányban voltak azok, akik 18-24 éves koruk között hagyták abba a tanulmányaikat, ugyanakkor ez fordítva is igaz, leginkább azokban a régiókban romlott a statisztika, ahol alacsony volt a korán kilepők aránya.

A középfokú tanulmányokat folytatók 48.9 százaléka szakiskolai képzésben vesz részt. Több régiós tömb is kiugró értéket ért el, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezeken az országokban a szakképzés társadalmilag értékes és megbecsültsége magasabb, továbbá szerves részét képezik az általános oktatási rendszernek. Szakképzési rendszerben tanul például a diákok több mint a háromnegyede három cseh és egy osztrák régióban, miközben az ír területeken csak minden tizedik fiatal, de 10-20 százalék között van Ciprus és Málta, illetve Közép- Magyarország, ráadásul az ország másik hat régiójában is 35 százalék alatti ez az arány.

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2002 óta, amikor is 23.6 százaléknyian voltak, folyamatosan nő. 2014-ben a 30-34 év közöttiek 37.9 százaléka rendelkezett valamilyen egyetemi, vagy főiskolai végzettséggel. A férfiaknál azonban ez a szám csak 33.6 százalék, míg a nőknél 42.3 százalék, az olló pedig az elmúlt időszakban csak nőtt a nemek között. Ráadásul a nem városi környezetben élők esetében mindössze 26.9 százalék, az EU-n kívül születettek körében pedig csak 33 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Jellemezően a fővárosi régiók azok, ahol a lakosság több mint a felének már van felsőfokú végzettsége, a listavezető londoni régióban például az arány 67.3 százalék. Az is egyértelműen látszik, hogy azok a régiók, amikben magas a felsőfokú végzettségűek aránya, egyben kutatás-intenzív régiók is és fordítva, a nehézipari, illetve agrárius területeken a 20 százalékot sem érik el a diplomások. 2008 és 2014 között 6.7 százalékot nőtt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya és egyedül csak Finnországban csökkent 0.4 százalékkal, de még így is 45.3 százalékon állnak, miközben a célszámuk 2020-ra a 42 százalék. A vizsgált időszakban Ausztriában mérték a legnagyobb bővülést, de ez a növekedés a balti tagállamokban, Görögországban, Luxembourgban, illetve Románia és Bulgária kivételével minden kelet-európai országban két számjegyű volt. Ugyanakkor, ha országos szinten nem is, egyes régiókban 5 százalékponttal is esett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ilyen terült volt például 2008 és 2014 között észak Bulgária, Drezda és Chemnitz Németországban, Franciaországban két, Finnországban egy régió, illetve az Észak-Yorkshire.

Magyarország tekintetében a legmegdöbbentőbb adat a szakmát adó képzésben résztvevő diákok alacsony aránya minden, kormányzati szándék ellenére. Nem csak az összeurópai arányokat múljuk alul, de a régiós versenytársak között is egyfajta szigetet képez az ország. Ráadásul ellentétben több európai régióval, ahol a szakmát adó képzésben résztvevők és a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek száma fordítottan arányos, Magyarországon mindkét érték egyszerre alacsony. Mindez párosul az iskolát korán elhagyók növekvő számával, igaz szerencsére még így sem értük el a kelet-európai arányokat, jelenleg egyfajta átmenetet képezünk Kelet és Nyugat Európa között.

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!
Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.
A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.