Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
Egy hete döntött a Diákhitel Központ, hogy további 1%-kal csökkenti a Diákhitel kamatát. Ennek örömére Kadlec Gergelyt, végzős mérnökinformatikus hallagtót, a Hallgatói Hálózat aktivistáját kérdeztük. Kadlec nemrégiban a HaHa blogján is kritizálta a Diákhitel 2 rendszerét, azt jósolva, hogy buborékként fog kipukkadni.
Röviden a lényeg Kadlec szerint:
Átlátszó Oktatás: Mit gondolsz a diákhitel kamatának a csökkentéséről?
Kadlec Gergely: Éppen itt volt már az ideje, a világ nagy részében a válság kitörése óta szinte 0% a kamat. Nálunk pedig mióta Matolcsy ólálkodik a kamatlábak körül már 3%-ot csökkent (most 3,2%), a diákhitel kamata pedig csak másfelet. És ez is csak jövőre lép életbe, most december 31.-én még a régi 7,5%-os kamatot fogják feltőkésíteni.
ÁO: Eddig szerinted miert nem csökkent a Diákhitel kamata?
KG: Nyereségvágyból.
ÁO: A Diákhitel központ nyereségvágyából?
KG: Igen.
ÁÓ: És most miért csökkentettek kamatot? Elmúlt a nyereségvágy? Kampányfogás a választások előtt? Valami más?
KG: Hozzájukvágott az EIB 100 millió eurót, amit ki kell adniuk, tavaly 5500 ember vette föl a Diákhitel 2-t. Idén nem tudom mennyi, de biztos kevésnek itélték és ezzel akarják följebb tornázni az ügyfelek számát. Érdekes még, hogy a Diákhitel 2-ből a mostani állás szerint a diáknak csak 2%-os kamatot kell fizetniük a többit az állam állja – ameddig tudja. A csökkentés nem a diákokra eső részt hanem az államra eső részt érinti, kicsit lefaragnak a költségvetés kiadás oldaláról ezzel a lépéssel.
ÁO: Vagyis az egész csak egy trükk? A diákoknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük?
KG: A Diákhitel 2 esetében igen, a Diákhitel 1-nél csökken valamicskét a tartozás növekedése. Mert csak erről van szó, a dinamika semmit sem változik. A kamatos kamat exponeciális függvény, a Diákhitel 2-nél előbb vagy utóbb el fog érkezni az a pont amikor az állam nem tudja vagy nem akarja fizetni a kamattámogatást és az egészet a diákok nyakába varrják. Fizetésről szó sincs egyelőre csak felveszik az emberek, kb. hasonlóan, mint a svájcifrank hitelt, amikor aláírták a szerződést senkinek fingja sem volt mennyit kell majd fizetnie. Én úgy fogalmaznék, hogy a diákoknak továbbra is ugyan annyi a tartozása. Hogy mennyit kell majd fizetniük, az a jövő zenéje.
ÁO: Miért gondolod, hogy elérkezik egy pont, ahol az állam majd nem tudja vagy nem akarja fizetni a kamattámogatást?
KG: Itt egy másik exponenciális függvény. A kamattámogatás állami költsége ugyanezt a dinamikát követi. Ahogy a népességnövekedés se folyhat ugyanebben az ütemben a végetelenségig, hiszen véges világban élünk, a kamattámogatás is bele fog ütközni egy plafonba. 6% folyamatos növekedés azt jelenti, hogy kb 11-12 évente duplázódik meg az összeg. Nincs olyan gazdaság a világon, ami ezt kitermelné.
ÁO: De miért várunk évente 6%-os növekedést?
A pontos érték 7,75% – 2% = 5,75% a duplázódási idő képletbe behelyettesítve: 12,4 évente duplázódik. A dinamikán ez nem változtat. Vagy az a kérdés miért ez a dinamika? A diákhitel kamatát minden év december 31-én feltőkésítik és onnantól ez a megnövelt összeg kamatozik tovább. Ez az exponenciális haladvány. Régebben kiszámolgattam ezeket pontos értékekkel itt.
ÁO: Bocs, lehet hogy félreértettelek. Tehát nem a diákhitelt felvevők száma, hanem a tartozás növekszik évente kb. 6%-kal. De minden hitelnek van kamata. Általánosságban utasítod el, hogy a hiteleken kamat legyen vagy csak a diákhitel kamatát tartod túl magasnak?
Ami azt illeti igen, az emberek olyan pénzt adnak kölcsön amire éppen nincs szükségük, zsarolás a pénz visszatartásával gátolni másik két ember cseréjét, ami a gazdaság alapja. Mintha valaki sorompót állítana az út közepére és útpénzt szedne saját zsebbe a közúton. Persze ezek csak minimális összegek ahhoz képest, hogy levegőből teremtett pénzek után szednek kamatot. És igen a diákhitel kamatát egyébként is túl magasnak tartom, a fentebb linkelt cikk írásának idején az MNB alapkamat 7% volt a diákhitel kamata pedig 8%, ez 1% marzs amiből remekül meg tudott élni a központ. Most 6,5% a dh1 és 3,2% az MNB alapkamat. Ekkora különbségből nem csoda, hogy ott tudnak lenni az összes fesztiválon és minden hírportálon a reklámok között.
ÁO: Milyen diakhitel kamatot tartanál igazságosnak? Milyen lenne egy jó diákhitel rendszer? Szükség van egyáltalán diákhitelre?
A Diákhitel 2 folyamatosan fölfelé fogja nyomni a képzések árát, hasonlóan a devizahitelezés felpörgésével emelkedő lakásárakhoz, ez a lehető legrosszabb megoldás. Egy fokkal jobb lenne ha a Diákhitel Központ nonprofit lenne ebben az esetben igazán adhatnák az alapkamaton. Még egy fokkal jobb lenne ha az Európai Befektetési Bank nem diákhitel központnak adna 100 millió eurót hanem a magyar felsőoktatásnak. A legjobb az lenne ha mindenki bejutna a felsőoktatásba, aki képes is azt előnyére váltani, és valahogy garanciát vállalnának arra a sulik, hogy a tandíjra költött milliók valóban egy jól fizető állást jelentenek és ha ez utólag hamisnak bizonyul elengednék a tartozást. Képzeld csak el milyen lehetetlen helyzetbe kerül az aki nem talál állást, esetleg csak minimálbérest egy többmilliós diákhitellel a nyakában. Az állások egyre fogynak és fogynak a diákhitel viszont kegyetlenül kamatozik minden évben x%-ot a nyugdíjig.
ÁO: Vagyis te például egy olyan tandíjat/diákhitelt támogatnál, amilyen Angliában van, ahol a jövedelmed X%-át kell befizetned, ha egy bizonyos szint fölött keresel?
KG: Én elég radikálisan állok a kérdéshez, ezt se támogatnám de egy fokkal jobb lenne. Egyébként nálunk is a jövedelem 6%-a kötelező törlesztőrészlet. Nem egy esetről hallottam, ahol ez még a kamatokat se fedezi. Például 2 millió forint tartozás esetén a visszafizetés kezdetekor 6,5%-on 130 ezer forint az éves kamat, ami havi 10833 forint, ez pedig egy 180 ezer forintos havi fizetés 6%-a. Mindenki aki havi 180 ezer forint alatt keres és csak a kötelező részt törleszti annak tovább nő a tartozása nem pedig csökken. Kevés szakról tudok ahonnan ekkora kezdőfizetéssel kerülnek ki az emberek. Érdekes még, hogy a vállalkozóknak nem a profitjuk hanem a bevételük 6%-át kötelező törleszteni. Jakab Andor híres képzeletbeli vállalkozásánál ezek: Bevétel – 9,6 millió forint/hó, Profit – 1,338 millió forint/hó. Kizárt, hogy ezt (a 9,6 millió forint 6%-a 576 ezer forint) bárki ki tudja termelni.
ÁO: Te milyen finanszírozási rendszert támogatnál a felsőoktatásban?
KG: Jó kérdés, a minimum, hogy annyit rá kéne költeni mint a GDP növekedés. Tudom, hogy az állam is hitelből fizetné ezt, az állam hitelét pedig mi fizetjük de eszméletlen, ha jól tudom 13x-os megtérülése van egy diplomának. Csapó Benő mester tartott a szegedi Nem Sztrájk szabadegyetemen egy előadást amin ezeket a diákat kivetítette.
Látni kell, hogy ez nem annak a haszna aki megszerzi a diplomát hanem az egész országé. Szemétség ezért a diákokat eladósítani.
ÁO: Mi a véleményed arról az érvről, hogy miközben az egyetemi képzésnek hatalmas társadalmi haszna van, az egyéni haszna is nagy, így az államnak es a diákoknak osztozniuk kéne a költségeken?
KG: Van egyéni haszna, ez kétségtelen. Ezt az egyéni hasznot akarják lefölözni a járadékosok akik már nem találnak befektetést a pénzüknek. A nyugati államkötvények kamata túl alacsony a tőzsdék pedig már így is túlértékeltek. Európában egyre nagyobb fejvakargatás megy, hogy a banok nem tudnak hova hiteleket kihelyezni mert senki nem ruház be olyan dologra amin nem tud profitot elérni. Ha valaki nyugdíjas koráig nyögi a diákhitelt, annak nincs egyéni haszna. Ha a költségeken az állam és a diák osztozik, akkor a hasznon ne az állam és az 1% osztozzon.
ÁO: De hát a 99%-nak is ott a felsőoktatás egyéni haszna a magasabb kereseteken keresztül. Vagy mire gondolsz? Arra, hogy a penzügyi (es más) erőforrások alapvetően egyenlőtlenül oszlanak el a társadalomban? Vagy az oktatás valamilyen szempontból speciális?
KG: Maximum olyan szempontból speciális, hogy rá vannak szorulva az emberek, mint a lakásra vagy a közlekedésre, mindig lesz rá kereslet. A magasabb kereset nincs garantálva a hitelt viszont behajtják rajtad, arra mérget vehetsz. Például mi van azzal aki befizetett eddig 1 millió fölött építő szakra és most a kormány elvette a munkáját? Lehet, hogy a kereset magasabb de a családi kassza nem gazdálkodik többől ha a diákhitelt törlesztésére megy el ez az extra. Arról nem is beszélve mennyivel kevésbé pattog egy alkalmazott akinek jókora tartozása van, mennyivel sürgetőbb számára a munkakeresés.
ÁO: Tehát szerinted egy teljesen tandíj- es diákhitelmentes rendszer lenne jó? Vagy valamilyen tandíj/diákhitel még elfogadható?
KG: A tanítás nagyrészt információátadás, ennek az ára manapság megegyezik a szélessáv árával, ami elég minimális a tandíjhoz képest. Ha a diploma egy tudás meglétét igazolja miért korlátozzák honnan szerezhetem meg én ezt a tudást, miért kell nekem villanyt, fűtést, őszöreg profokat kifizetnem? Írjanak ki vizsgákat amikre bárki jelentkezhet attól függetlenül hova jár suliba, ki ő mi ő és ezért kérjenek el egy minimális összeget, aztán adják ide a papírt ha valóban megfeleltem és felejtsenek el. Ennyi pénz járna jogosan, hogy e mellett hirdetnek versenyképes áron képzést amin a vizsga anyagára felkészítenek az oké, és ezért jogosan kérnek tandíjat. Most bürokrácia, monopolhelyzettel zsarolás és a valóságtól elszakadt professzok vannak. Erre költve nem elfogadható a tandíj, az adóssággal kezdett életpálya pedig még annyira se.
ÁO: Mi lesz szerinted a mostani kamatcsökkentésnek a hatása?
KG: Többen fogják fölvenni.
ÁO: Ha nem is csökken érdemben a diákok költsége, akkor miért jóslod azt, hogy többen veszik fel? Milyen mechanizmusok állnak emögött?
KG: Az alacsonyabb kamatok miatt alacsonyabb jövedelem mellett lehet törleszteni ugyanakkora tőkét. A konyhaasztal melletti matekozások közepette többen fogják úgy érezni, hogy érdemes felvenni.
ÁO: Te mit javasolsz az egyetemre készülő diákoknak, mit tegyenek?
Először is tényleg üljenek le a konyhaasztal mellé matekozni. A kamatszámításban semmi ördöngősség nincs amit érettségi előtt ne tudnának, főleg aki főiskolára vagy egyetemre készül. Tartsák észben, hogy a diákhitel egy befektetés és minden kockázatot ők viselnek, nem az oktatás 5 évére kell előre okoskodni, hanem a visszafizetés 10-15 évére is. De leginkább azt javaslom, hogy ne vegye fel senki. Főleg ne tetkókra, telefonokra és bulizni. Nézzék meg a hőn áhított szakma kezdőfizetéseit, van-e lehetőség a szakmában tapasztalatot szerezni diploma nélkül. Menjenek el egy évre melózni ha csak diákhitelellel tudnák elkezdeni a sulit. Hiszen azért adósodnak el, hogy melózhassanak; túl nagy döntés ez szerintem a 18 évesek nagy részének. Ésszel skacok!
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatásNégymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!