A nők hamarabb lesznek függők, és később kérnek segítséget, mint a férfiak

Mennyiben más a nők és a férfiak függősége? Miben térnek el a gyógyulási, leszokási esélyeik, illetve a lehetőségeik a teljes felépülésre? Érdemes a női szerhasználókat önállóan vizsgálni, illetve milyen tényezők mellett kell azt tenni? Ilyen és hasonló kérdéseket tesz fel most megjelent könyvében Kaló Zsuzsa pszichológus.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Kaló Zsuzsa az ELTE PPK Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa, az AKUT Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökségi tagja. Első kötete, ami az ELTE PPK támogatásával jelent meg, női szerhasználattal kapcsolatos elméleteket és kutatási eredményeket mutat be külföldi és hazai szakirodalommal alátámasztva.

Kaló Zsuzsa: Bevezetés a szerhasználó nők világába
2020, L’Harmattan Kft.
168 oldal, 2490 Ft

A női szerhasználat, az addikció rettenetesen stigmatizált – különösen a terhes nők és a kismamák esetében – legyen szó dohányzásról, alkoholról vagy illegális drogokról. Sokszor pont ez a stigma az, ami miatt a nők kevesebbszer vagy később kérnek szakértői segítséget a férfiaknál, és ez okozhatja azt is, hogy a női függőségről sokkal kevesebbet tudunk, mint a férfiakéról.

Ez pedig azért lehet problematikus, mert hiába vannak jegyek, amik mindkét nem esetében megjelennek, ahhoz, hogy a nők addikcióját hatékonyan tudjuk kezelni, többet kell tudni a nők függőségéről, annak okairól, pszichológiai és testi következményeiről, valamint a leszokás és a segítség lehetséges metódusairól.

Ezekről Kaló három témakörre bontva ír. Az első részben ismerteti a női szerhasználat elméleti hátterét és sajátosságait, továbbá bizonyítja a téma létjogosultságát a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások, valamint klinikai gyakorlatok alapján.

A könyvben idézett nemzetközi jelentések szerint a droghasználók harmada, az injekciós szerhasználók ötöde nő. A kezelésbe kerülő nők és lányok esetében megfigyelhető egy úgynevezett teleszkóp-hatás: ők az első kipróbáláshoz képest hamarabb alakítanak ki függőséget, és súlyosabb tünetekkel folyamodnak segítségért, mint a férfiak.

A nők függőségének kialakulásában jelentős szerepe van a párkapcsolatoknak, míg a férfiak inkább a baráti kör miatt próbálnak ki szereket. A nők esetében a genetikai tényezők mellett társas-társadalmi okokat kell feltételezni, illetve nagyon hangsúlyosan ki kell térni a szerhasználó nők kezeletlen traumáira – elsősorban a családon belüli- vagy kapcsolati erőszakra, ami ok és következmény is lehet.

Kaló kiemeli, hogy a nők szerhasználati mintáit a szociális és társadalmi helyzetet figyelembe véve kell vizsgálni. A női függők ugyanis nem homogén társadalmi kategóriát alkotnak. A függőség, és a stigma kialakulásában is vannak olyan tényezők, amik súlyosbíthatják a nő helyzetét: a rossz anyagi vagy családi háttér, a kor, és mindennél jobban, az anyaság. Erről szól a könyv középső része.

A pszichológus a legérzékenyebb és leginkább stigmatizált csoport, a terhes szerhasználók vagy függő kismamák körében készített kvalitatív kutatást Magyarországon. Húsz félig strukturált interjú és két mélyinterjú során Kaló azt akarta feltérképezni, hogy ezek a nők hogyan viszonyulnak az anyasághoz, a gyerekhez, a függőségükhöz. Ennek a kutatásnak részleteit, körülményeit és eredményeit mutatja be.

A könyv utolsó része pedig az elméletek és a kutatási eredmények összefésülésével von le tanulságokat, ajánl potenciális megoldásokat vagy módszereket.

A női szerhasználat a ’90-es évek óta egyre nagyobb figyelmet kap a nemzetközi diskurzusban, de itthon Kaló Zsuzsa könyve az első, ami ezzel a témával foglalkozik.

A Bevezetés a szerhasználó nők világába nem egy könnyű olvasmány. A részletesen kidolgozott elméleti keretnek, a sok forrásból igazolt adatoknak, és a sokszínű felhasznált irodalomnak köszönhetően végtelenül informatív. Az olvasótól feltételez bizonyos szintű szociológiai és pszichológiai érdeklődést is. Előzetes tudásra nincs szükség a megértéséhez, ellenben rengeteg további olvasmányt ajánl a témában.

Rutai Lili

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!