Bezárás
országszerte

Pár nap kristályozás meg egy kis biofű és kész az alföldi Walking Dead – droghasználati szokások a magyar vidéken

A módos nyugati Szombathelyen és a legszegényebb borsodi falvakban is jól fogynak a kábítószerek: akad, ahol üveg bor helyett WD-40-nel és marhatrágyával kezelt biofű került az ünnepi asztalra – derül ki országos drogkörképünkből. Tudósítóink arról is beszámoltak, hogy alig volt megye, ahol a rendőrség választ akart, vagy tudott volna adni a droghasználatra vonatkozó kérdéseinkre. A vidéki szerhasználók személyes történeteiből azonban egyértelműen kiderül, hogy a kábítószer már régóta nem csak fővárosi probléma.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!

Narkósok. A leginkább stigmatizált társadalmi réteg. A főváros elhíresült Hős utcai gettója is megmutatta, hogy a kábítószerhelyzettel, a pszichoaktív szerek terjedésével az állam nem igazán tud mit kezdeni. A megoldást például abban látja a kőbányai önkormányzat, hogy kerítést húznak fel az épületek köré. Amelyek egyébként a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ Zách utcai székhelye között találhatók.

Hogy az ötlet a droghelyzet felszámolására nem biztos, hogy beválik, mutatja az is, hogy a rendőrségi akciókat követően a Hős utca környékén még fokozódtak is a problémák. A lakossági panaszok miatt a budapesti rendőrfőkapitány által elrendelt akció ideje alatt 50 embert fogtak el visszaélés kábítószerrel, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, illetve körözés miatt.

Több tucat elfogás és előállítás, és 2338 igazoltatás sem oldotta meg a fővárosi drogproblémát

Nem sokat javított a közbiztonsági helyzeten a fokozott rendőri jelenlét az 1-es villamos Népliget és a Kerepesi út közötti vonalán, hiszen az akciót követően szúrtak combon egy nőt a villamoson. Az Átlátszó még a rendőrségi fellépés idején érdeklődött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál az intézkedés részleteiről, ahonnan a válasz csak most érkezett meg.

Az úgynevezett varázsdohányt, mely a szintetikus kannabinoidok új megjelenési formája, említette a 2017-es évben legjellemzőbben használt új pszichoaktív szerként egy több szerhasználói szcénát felölelő kvalitatív vizsgálatban a szakértők többsége – írta az Átlátszó megkeresésére Paksi Borbála szociológus, kutató.

„A varázsdohányban a hatóanyagot a korábban jellemző hordozóanyagok helyett dohányra impregnálják, és ez először a börtönökben jelent meg, azonban 2017-ben már széles körben hozzá lehetett jutni az utcán is. Egy másik új, kevésbé elterjedt megjelenési forma ugyancsak a szintetikus kannabinoidok esetében a fogpiszkáló. A szintetikus kannabinoidokkal átitatott fogpiszkálót kis darabokban vagy lereszelve sodorják cigarettába, és szívják el.”

Paksi Borbála arról számolt be a Nemzeti Drog Fókuszpont – a drogmonitorozás európai uniós intézményrendszerének hazai központja – 2018 tavaszán végzett kérdőíves felmérése alapján, amelyet a drogambulanciák kliensei körében készítettek, hogy a kannabisz származékok (marihuána, hasis) leggyakoribb utcai ára 2017-ben 2500 forint volt, míg az ecstasy-ért leggyakrabban 2 ezer forintot, az amfetaminért 3 ezer forintot kértek. A szintetikus fű 2017-es leggyakoribb ára ezer forint, míg a dizájner stimulánsoké 3 ezer forint volt. A kutatás szerint a szintetikus kannabinoidokhoz rendkívül könnyű a hozzáférés, és rendkívül olcsók ezek az anyagok, Budapesten kívül és az interneten is.

„Legutóbb, 8 éves kihagyás után 2015-ben készült a felnőtt népesség körében a drogfogyasztás elterjedtségnek vizsgálatára irányuló országos reprezentatív vizsgálat. Ennek eredményei szerint a magyarországi 18-64 éves népességben minden tizedik válaszoló fogyasztott már valamilyen a tiltott drogot az élete során. A kutatást megelőző évben a felnőtt lakosság 2,3 százaléka, aktuálisan (a kutatást megelőző 30 napban) pedig 1,2 százaléka használt valamilyen tiltott drogot.”

A kutató hozzátette: „a legtöbben (6-9 százalék) marihuánát/hasist fogyasztottak valaha az életük során, közel fele ekkora, de a többi szerhez képest kimagasló az ecstasyt kipróbálók aránya. E két legnépszerűbb szert, azoktól jelentősen elmaradva a szintetikus kannabisz, az amfetamin és az új stimulánsok követik. Ezeket a szereket a felnőtt lakosság 1-2 százaléka a próbálta ki. A fiatal felnőttek (18-34 éves) körében mintegy kétszer nagyobb az érintettek aránya (életében 17,7 százalék, elmúlt évben 5,3 százalék, aktuálisan 2,8 százalék használt), de a szerek népszerűségi sorrendje hasonló.”

Vajon mi a helyzet a fővároson túl? Egymerő Hős utca volna az ország?

Paksi Borbála szerint a tiltottdrog-használat urbanizációs mintázata markánsan megmutatkozik: a fővárosban, illetve általában az 50 ezer fős, vagy nagyobb városokban élő felnőtt népesség körében több mint kétszeres a tiltott droghasználatban érintettek aránya, mint a kisebb településeken. A 16 éves diákok körében – ugyan valamelyest kisebb mértekben – de szintén megfigyelhető a főváros és vidék közötti különbség.

Szintetikus kannabinoid használat Magyarországon

Tudósítóink tapasztalata nagyrészt megegyezik a kutatókéval – derül ki körképünkből. Ahogyan az is, hogy a rendőrség a legtöbb megyében jobbnak látta nem válaszolni a kérdésekre. Kiderült: a kétezres évek elején országszerte hiány támadt a hagyományos drogpiacon – forrásaink csak tippeltek, hogy miért: rossz termés vagy valami bandaháború? Legvalószínűbb, hogy ezek kombinációja. Ami ellenben biztosnak tűnik az az, hogy a terjesztők a hiány pótlására kezdték el importálni, kotyvasztani a veszélyes divattá vált szintetikus szereket.

Hajdú-Bihar: cigánynak lakklemosóval ütjük fel

Debrecen nagyvárosi közeg, ugyanakkor agglomerációja hazánk egyik legszegényebb, legkilátástalanabb része. A rohamosan és látványosan fejlődő város méltán híres egyeteméről, a közösségi élet a nyári fesztiválokkal sem ér véget, egyre több szórakozóhely nyílik. Mindezek a megnövekedett droghasználathoz is jelentősen hozzájárulnak.

Általános tévhit, hogy az iskolázatlan és szegényebb réteg nagyobb arányban nyúl kábítószerekhez. A statisztikák ennek pont az ellentétére világítanak rá: míg a 8 általános vagy annál kevesebb legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők droghasználati gyakorisága 5,5%, addig az egyetemi végzettséggel rendelkezőké 13,7%.

Az anonimitását kérő férfi, akivel a témáról beszélgettem “rendes” családból származó, jól szituált fiatalember, kiterjedt baráti társasággal. Stabil munkája, egzisztenciája van. Saját bevallása szerint már több mint egy évtizede aktív szerhasználó – mégis alig néhányan tudnak a „másik énjéről”.

Mindenféle serkentő- és bódító szert kipróbált már, a kedvence azonban a kristály. És nem csak neki. Hazánkban – névtelenséget kérő, de a terjesztői körökben otthonosan forgó forrásunk szerint – az egyik legnépszerűbb szintetikus drog, mivel hatása „ezerszerese a kokainnak”.

Az úgynevezett kristály a metamfetamin nevű drog egyik formája, fehér, kristályos drog, amelyet felszippantanak, elszívnak vagy injekcióznak. A használóban erős vágy alakul ki a folytatásra, mivel a drog a boldogság és a jó közérzet hamis érzését kelti: hirtelen magabiztosságot, hiperaktivitást és energikusságot.

„A kétezres évek elején Debrecenben semmit se lehetett kapni – se speed, se fű, se eki. Ekkor lett nagyon népszerű a kristály és a biofű. Mindenki ezeket használta.” Ez azonban nem volt veszélytelen, főleg a kettő kombinációja.

A kristályról forrásunk szívesen beszél, olyan áhítattal, ahogyan csak az igazán nagy szerelmekről szokás:

„A legjobb drog. Tudod, milyen a kokain? Na… képzeld el a kokó hatását – csak mondjuk ezerszeresen. És nem 20 percig hat, hanem órákon át. Kurva jó úgy dolgozni. Jönnek az ötletek, sokkal tisztábban látsz összefüggéseket, gyorsabban vág az agyad, nincs lehetetlen. Nem tudsz – és nem is akarsz aludni. Na ebből vannak a bajok. Mert 2-3 nap után már megváltozik a világ. Csak tolod a kristályt, mert milyen jó, aztán elkezdesz félni. Paranoia. Mindenben és mindenkiben az ellenséget látod. Teljesen másképp kezded érzékelni a valóságot, kifordít önmagadból. Agresszív leszel. A legjobb barátodban sem bízol már meg. Ha erre még rátolsz egy kis biofüvet, akkor garantált a teljes elborulás.”

Biofű – vagy herbál: a megnevezés becsapós lehet, ugyanis egy mesterségesen előállított, szintetikus drogról beszélünk. Alapja a JWH, ami egy fehér por, amit valamilyen szerves oldószerbe (alkohol, oldószer, aceton) áztatva növényi törmelékre (zsálya, dohány) permetezve árulnak. Könnyen beszerezhető és előállítható, olcsó – és rendkívül veszélyes.

„Azidőtájt hónapokig nem találtunk még füvet se, állítólag rossz volt a termés. Ki kellett találni valamit, akkor jött be a herbál. Baromi egyszerű volt, a JWH-t neten megrendelted Kínából, kaptál egy csomagot. És akkor variálhattál, hogyan csinálod. Ha például tudtad, hogy cigánynak kell, akkor körömlakklemosóval oldottad, de azért magadnak vagy haveroknak orvosi alkohollal csináltad. 1 gramm porból 30-40 gramm biofüvet tudtál csinálni.”

A drog neve is utal a hatására – célja ugyanis, hogy mesterséges úton imitálja a THC (marihuána hatóanyaga) hatását. Hogy milyen sikerrel?

„Nagyon gyorsan beüt. Ha elszívsz egy spanglit, annak kell egy kis idő, amíg elkezd hatni. Ezt viszont már szívás közben megérzed. És ha érzed, hogy kezd beütni – bizseregsz, tompán nyomni kezd a tarkód -, akkor be is kell oltani, nem szabad többet szívni, mert teljesen szétcsap.” Értetlen nézésemre nyomban érkezett a magyarázat: „Feküdtél már valaha a földön a saját hányásodban úgy, hogy nem tudtál megmozdulni, és azon imádkoztál, hogy ezt éld túl?”

„Nem mókás. Volt olyan bűnözői csoport itt Debrecenben, akit JWH-val öltek meg. Ugye fehér por, kihúzták belőle az utcákat (a kokaint, speedet vékony csíkokra húzzák, hogy könnyebb legyen felszívni, ezt nevezik “street”-nek vagy “utcának” – a szerk), a tagok úgy tudták, speed, felrántották, és vége a dalnak. Kész a leszámolás.

A vidékiek körében is ment akkoriban. Sámsonban például esténként csapatostul vonultak a zombik. Pár nap kristályozás meg egy kis biofű és kész az alföldi Walking Dead. Volt egy srác, olyan 12-13 éves lehetett, amikor rákapott erre a cuccra. Teljesen kisült tőle az agya. A mai napig pelenkázni kell, folyik nyála a párnájára, és ezzel ki is merült az élete. De ma már nincs biofű Debrecenben. Mióta visszatértek a régi bevált anyagok, azóta nem is lehet kapni, meg minek?”

Ráadásul a jó trip sem garantált mindenkinél, hiszen ahány ember, annyi féle pszichés állapot. Van azonban kiút, van visszaút. A Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum  – a baptista egyház és az önkormányzat közös segítő ernyőszervezete –  már évek óta küzd azért, hogy segítsen azokon, akik ki akarnak törni a drogok fogságából, és újra normális, tiszta életet akarnak élni.

Baranya: drog helyett darts – egyelőre bejött

Egymás kezébe adták a kilincset az újságírók egy novemberi napon még 2014-ben Almamelléken. Az apró baranyai faluban négy kisdiák lett rosszul valamilyen kábító hatású anyagtól – mindez az iskolában történt, fényes nappal.

A gyerekek engedély nélkül, a nagyszünetben hagyták el az oktatási intézmény területét, hogy a szemközti bolt mögött rágyújtsanak. Hogy mire, azt pontosan senki sem tudta. Egy biztos: a diákok hamarosan rosszul lettek, hányingerre, szédülésre panaszkodtak. Végül mentővel vitték be őket a pécsi gyermekklinikára kivizsgálásra. Akkor ez még példa nélküli volt az iskolában, és tulajdonképpen az egész megyében.

Az  eset azonban csak a kezdet volt, 2014-15-től egyre gyakrabban szóltak a hírek  Baranyában is “biofüvet” használó gyerekekről, sokszor általános iskolásokról. Pécsi diákok például arról számoltak be, hogy a suli előtt vették vagy épp interneten rendelték maguknak a drogokat; egy fiatal férfi pedig kómába esett valamilyen pár száz forintos szertől 2015-ben. Pár nap után ugyan magához tért, de a mája és a veséje valószínűleg maradandó károsodást szenvedett. Akkor a Klinikai Központ „betegjogi megfontolásból” nem adott ki információt az üggyel kapcsolatban, ahogy most is csak szűkszavú nyilatkozatot kaptunk a Pécsi Tudományegyetemtől.

A PTE Sürgősségi Betegellátó Osztályának tájékoztatása szerint náluk átlagosan a dizájnerdrogokkal, biofűvel történt mérgezéssel kezelt betegek száma nem éri el a napi egyet, melyek közül igazán súlyos elvétve akad (nincs évente egy). A “hagyományos” (heroin, kokain, stb..) kábítószerekkel történt mérgezések pedig (kivéve a THC-t) gyakorlatilag eltűntek.

A könnyű hozzájutás ellenére – ha a használók számáról nincs is információ – a mérgezéses esetek száma szerencsére csökkent, legalábbis a súlyos eseteké. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén idén nem történt haláleset, illetve maradandó károsodással járó eset a dizájner drogok fogyasztása miatt.

Feltéve, hogy mindenki, aki rosszul lesz, orvost hív…

Hogy a látszólag javuló tendenciának pontosan mi lehet az oka, nem tisztázott. Az biztos, hogy a megye egyes részein különös hangsúlyt fektetnek a megelőzésre. A komlói kistérségben például a T20 Darts Club a Komlói Rendőrkapitánysággal együttműködve 2015 óta folytat egy, az országban egyedülálló programot „Drog helyett darts” néven.

A programban a rendőrség és az egyesület tagjai közösen tartanak drogprevenciós előadásokat az iskolákban, ahol egyúttal alternatívát is felkínálnak a gyerekeknek: az előadások után sportolási (dartsozási) lehetőséget biztosítanak. 2018. decemberéig 14 településen rendezték meg a darts napot, amelyeken több mint 3000 tanuló vett részt. Az eredmények bíztatóak: azokban az iskolákban, ahol már lezajlott a program, a „biofű” használata megszűnt, legalábbis iskolai rosszulléttel kapcsolatos bejelentés nem érkezett a Komlói Rendőrkapitányságra.

Az oktatás azért is lehet különösen fontos, mert a jog mintha továbbra sem igazán tudná, mihez kezdjen a nem hagyományos drogokkal. Egy nő például mindössze két év felfüggesztettet és 300 ezer forint pénzbüntetést kapott tavaly, miután négy évvel ezelőtt Pécs területén több személy részére értékesített biofüvet.

A “kézműves” drogok terjedése pedig virágzik. A Zoomnak dr. Szemelyácz János pszichiáter – addiktológus, pszichoterapeuta, a pécsi INDIT Közalapítvány által működtetett Baranya Megyei Addiktológiai Ambulancia ambulanciavezető főorvosa nemrég azt nyilatkozta, hogy gyakoriak az úgynevezett “home made” dizájnerek, amelyek viszonylag gyorsan kialakuló káros következményekkel járnak.

Az ismeretlen összetételű, de olcsó szereket azért árulják sokan, mert C-listásak (nem pedig A-listásak), azaz enyhébb a büntetési tételük. Az addiktológus rámutatott: az ilyen típusú szerek a piac 40 százalékát teszik ki, és használóik leginkább a szegények. Ezen belül is kifejezetten a fiatal korosztályra jellemző és leginkább a 20 év alattiakra.

Borsod: továbbra is élen barkácsdrog-fogyasztásban

Borsod szegény járásaiban, ahol rengeteg cigány él, nem ritka az olyan családi ünnepség, ahol a drága alkohol helyett a biofű kerül az asztalra, és az egész család szippant belőle. A ház körül található anyagok, némi dohány, fű, fa, virág megbolondítva tehénszarral (ammónia) WD-40 (szintetikus oldószer), acetonnal (a mama körömlakk-lemosója).

A témával behatóbban foglalkozó fiatalok ezen már kacagnak, hiszen ők fürdősó, levéltrágya stb. néven kristályt rendelnek Kínából, és meg is szórják a környezetüket a filléres kábítószerekkel, amit a megyében cigánydrognak hívnak még a szakemberek is.

2010 óta a drogpiac földrengésszerű változásokon ment át, a klasszikus kábítószerek fogyasztása az áruk miatt visszaszorult Borsodban is, miközben rengeteg új szer jelent meg vidéken és a városokban, és hatalmasra bővült a fogyasztók tábora a szakemberek szerint.

2011-ben megnyílt Miskolcon az Amszterdam Shop nevű bolt, ahol hónapokig árultak legálisan dizájnerdrogokat, és sok más, ismeretlen anyagot mindenféle kamu neveken. Kihasználva a joghézagot, hogy a termékek nem voltak rajta a tiltólistán. Az országban sok helyen nyíló shopok bezárása után sem csökkent a kereslet az ilyen típusú bódító szerek iránt.

Borsod megye élen jár barkács-drogok fogyasztásában, de ha viszamegyünk az időben, a trükkös gyártásban is. 1992-ben a Borsodchem üzemében holland megrendelésre – állítólagos állatgyógyászati kísérletekhez – mintegy 300 ezer adagnak megfelelő MDE [3,4-(metilén-dioxi)-N-etil-amfetamin] típusú amfetamin-származékot gyártottak, a hazai joghézagok miatt gyakorlatilag legálisan. A Magyar Közlönyben ugyanis – hogy, hogy nem – hibásan jelent meg az egyik ismert amfetamin-származék képlete, és erre hivatkozva kaphatta meg a Borsodchem a gyártási engedélyt.

A történethez tartozik, hogy a megrendelő egy holland kezdeményezésre alapított miskolci cég volt. A gyártás során egyszer még az üzem is felrobbant, de aztán a jó üzlet reményében újraindult a termelés. Az soha nem derült ki, hogy ki volt az a bennfentes, aki tudott a sajtóhibáról.

2014-ben már hatvanhárom kilogramm, mintegy százmillió forint értékű dizájnerdrogot, valamint fegyvereket, készpénzt foglaltak le a rendőrök. A Tiszaújvárosban, Sajószögeden és Emődön tartott házkutatásokon 23 kilogramm kristályszerű port, 40 kilogramm növényi származékot, továbbá készpénzt és fegyvereket találtak.

Juhászné Ceglédi Tünde, a miskolci, alapítványi formában működő Drogambulancia vezetője az Átlátszónak elmondta, vidéken még tartják magukat a dizájnerdrogok, de Miskolcon már lecsengőben vannak, és ismét megjelentek a heroinfogyasztók. A szakember szerint a dizájnerdrogok kiszámíthatlan hatása lehet az, ami miatt a városban élő, iskolázottabb fogyasztók nemet mondanak a bizonytalan hatású szerekre.

Megbecsülni sem lehet a használók számát, mert sok esetben tiltólistán nem szereplő anyagokról van szó, és sokan nem is kerülnek kórházba.

Prevenciós programok kellenének, de ezek nem igazán léteznek. A megelőzéssel és a páciensekkel foglalkozó szervezetek egy része pénz hiányában már lehúzta a redőnyt. Például a miskolci Drogambulancia is nehéz helyzetben van, filléres gondokkal küzd. Juhászné szerint a rendőrség csinál olyan felvilágosító programokat, amelyekkel megpróbálják a várostól távolabbi településeken elérni a diákokat, szülőket.

Dudás Péter r. alezredes vegyészmérnök, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetője szerint van a megyében iskolarendőr-hálózat, nyugdíjas rendőrök pedig bűnmegelőzési tanácsadást folytatnak borsodi iskolákban. Az alezredes szerint rengeteg egyéb módszerrel küzdenek a dizájner- és hagyományos drogok ellen.

Van például egy olyan programjuk, ami országszerte elismert, sőt máshol is használják. Közlekedési balesetek, bűncselekmények  esetében sokszor nehéz felismerni a rendőrnek, hogy használt-e kábítószert az elkövető, mert egyes új drogokra nem reagálnak a tesztek. A Borsodban készült és az ország minden rendőrségére eljutott videós anyagból a rendőrök megtanulhatják, hogy külső jegyek és viselkedési jellegzetességek alapján milyen jellegű szerre gyanakodjanak. És mire számíthatnak, ha intézkedniük kell.

A Nógrád megyei Bátonyterenyén lakossági kezdeményezésre indítottak mozgalmat egy volt rendőr vezetésével annak érdekében, hogy a városban megszűnjön a kábítószer-fogyasztás és a terjesztés:

Lakossági összefogás indult Bátonyterenyén a drogok és a dílerek ellen

Megelégelték a helyiek a bedrogozott, zombi mozgású, üvöltöző és garázdálkodó drogosokat a Nógrád megyei Bátonyterenyén, ezért elindítottak egy mozgalmat annak érdekében, hogy a városban megszűnjön a kábítószer-fogyasztás és a terjesztés. A kezdeményezés egy volt NNI-s rendőrtől, Orosz Istvántól indult ki, aki a városi gyerekeknek foglalkozásokat is tart a prevenció érdekében.

Vas: rohamivás és biocucc a menő

Több helyen is érdeklődni próbáltunk a dizájner drogok divatjáról. A térség függőit ellátó főorvost ugyan elértük, de azt mondta, nem szeretne nyilatkozni nekünk. A rendőrök későbbre ígértek választ, ám egy, a vasi szeres szubkultúrát ismerő informátortól képet kaptunk a helyi szokásokról.

Nehéz megsaccolni, mennyi szerhasználó van a vasi megyeszékhelyen, emberünk 150-200-ra teszi azoknak a számát, akik használják a könnyű dorogokat. A fű szerinte épp visszaszorulóban van, ami most nagyon megy az a biofű, illetve a hasonló, olcsó, szintetikus alapanyagokból kotyvasztott biopor.

Informátorunk azt mondja, hogy még az az utca is megvan a városban, ahol a kábszit könnyen be lehet szerezni. Ha valakinek szüksége támad egy grammra, akkor a Győrffy utcába kell mennie. Itt, ezen az eléggé no-go zónaszerű környéken 500, és 1500 forint között megkapja.

Ez leginkább a fiatalok “sportja”: a 16-19 évesek azok, akik leginkább élnek a lehetőséggel és az anyaggal. Informátorunk azt mondja, a kemény drogok nincsenek jelen a városban, mivel azok, akik ilyesmit tolnak, inkább más városba mennek el lazítani.

Ráadásul a szesz még mindig népszerű tudatmódosító – ezt már Gyarmati Norbert, a Vas Megyei Civil Információs Centrum referense mesélte nekünk. Egy új fogalommal is tudott szolgálni, ez pedig a rohamivás. Ez nem más mint az, amikor fiatalok egy parkban, köztéren a lehető legrövidebb idő alatt kiütik magukat. Jellemzően úgy teszik meg, hogy többféle alkoholt isznak. Sör, bort, valami röviddel.

Csongrád: már az általánosban is

Határjellegéből következően gyakoriak a drogfogások Csongrád megyében, elsősorban Röszkén, ahol főképp az exjugó térségből származó anyagoknak keresnek utat a futárok. Rosszabb hír, hogy egyre fiatalabb korban kezdenek el drogokat használni a helyi népek, ráadásul az egész megyében. Ezt két forrásunk, egy korábbi használó, és egy, a területet jól ismerő, néhány hónapja még Szegeden, a segítő szakmában dolgozó szakember is megerősítette, akik azonban nevüket nem vállalták.

A legveszélyeztetettebb korcsoport mindkettejük elmondása alapján a 13 és 25 év közöttiek. Az a szomorú tapasztalat, hogy már általános iskola 8. osztályában is próbálkoznak dizájnerdrogokkal. Középiskolákban pedig még gyakoribb, hogy akár az iskola falain belül is találkoznak velük a diákok, ezt mondta el tavalyi előadásán Búsi Dávid, drogprevenciós tanácsadó is.

Pontos statisztikát egyik megszólaló sem tudott mondani. Ehhez tudni kell, hogy ebben az évtizedben a megyében tanuló diákok száma 15 és 18 ezer között mozog. Kérdéseinkkel kerestük a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot, valamint az önkormányzati fenntartású szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrumot is, ám egyelőre válaszokat nem kaptunk tőlük. Azt lehet tudni, hogy a Drogambulanciát 80-90%-ban dizájner drogokkal kapcsolatos problémákkal keresik fel.

Forrásaink egyébként is fenntartásokkal vannak a statisztikákkal. A képet szerintük torzítja, hogy a környező településekről szinte minden fiatal Szegedre jár iskolába, de sokszor még Makó környékéről is. Így ők, ha tudatmódosítóhoz nyúlnak, szegedi felhasználónak számítanak.

A tizenévesek iskolai szünetekben vagy hétvégéken a Tisza-parton gyűlnek össze, ahol szülői kontroll nélkül maradnak, és a rendőri ellenőrzés is ritka. Itt az alkohol mellett előkerülnek a dizájnerdrogok is, amiket egyszerű beszerezni a netről, és nagyon olcsók, egy adag lehet, hogy csak 200-250 Ft-ba kerül.

Szeged egyetemi város – ami a felhasználók másik csoportját is jelenti. Egyetemisták esetében az online rendelés mellett szintén az utca, a Tisza-part, és esetükben a szórakozóhelyek a leggyakoribb lehetőségek.

Korábban gyakrabban tartottak razziákat diszkóban, mint például 2010-ben az egyetemi JATE Klubban. A rajtaütésszerű intézkedések száma az utóbbi években csökkent, köszönhetően talán az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jelentésének, illetve éppen a szegedi razzia kapcsán a Társaság a Szabadságjogokért tiltakozásának is. Nem szűntek meg azonban teljesen a rendőrségi ellenőrzések.

Olykor van is eredménye az akcióknak. Tapétaragasztós vödörben kevert herbált kínált többek között az a család, amelynek több tagját fogták el Szeged belvárosában, állt a több mint 2 évvel ezelőtti hírekben. Emellett azt is megállapították, hogy rendkívül mocskos körülmények között áztatták az orvosi zsályát, és a rendőrök marihuánát is találtak a helyszínen. A herbáltól egyébként egy 16 éves fiú kómába is esett. Azt mind saját, mind pedig a Délmagyarország névtelenséget kérő forrásai megerősítették, hogy a marihuána mellett a herbál a leggyakoribb tudatmódosító Csongrádban.

Fejér: beszivárgott a bió a belvárosba

Október közepén nagy feltűnést keltett Székesfehérváron egy, a legnagyobb közösségi oldalra felkerült amatőr videó. A néhány perces felvételen két fiatal fiú teljesen mereven, összeroskadva ül egy belvárosi padon, harmadik társuk pedig előttük áll, 45 fokban előre hajolva, lógó karokkal és fejjel.

Mindhárman mozdulatlanok és érzéketlenek a felvételen – amelyet a készítő egyébként „Fehérvári zombik” címmel tett közzé az interneten, hozzátéve: egyfajta dizájnerdrog hatása tapasztalható a fiatalokon. A videót megnézők nagy része meglehetősen elítélően kommentelt: „rohadjon meg az ilyen”, „el kéne vitetni őket zárt osztályra”, „egy jól irányzott pofán rúgáson kívül mást nem érdemelnek”, „az ilyet pont nem tudom sajnálni, ha ott döglik is meg”. Csak a hozzászólók elenyésző része értett egyet abban, hogy az elrettentő jelenet mögött olyan probléma van, amelyet kezelni kellene, a rendőrség és a szociális szféra bevonásával.

Mint kiderült, a felvétel készítése után tényleges rendőri intézkedés is történt, a szemtanúk mentőt is hívtak, miután az egyik fiatal teljesen magatehetetlen állapotba került. A kiérkező mentőorvos szerint különböző vegyületekkel átitatott olcsó biofüvet fogyaszthatott nem sokkal a felvétel készítése előtt a beállt kamaszfiú.

A hozzászólók közül többen megneveztek különböző félreeső helyszíneket, pl. a sportközpont mögötti kiserdőt és a csónakázótó körüli területet, ahol korábban is többször lehetett látni hasonló állapotba került fiatalokat. De a fehérvári belvárosban mindeddig nem rögzítettek hasonló jeleneteket.

“Egész nyáron csoportokban vergődtek a Kelemen Béla úti halastavaknál is” – írta az egyik szemtanú. Így folytatta: “messziről látszott, hogy fényes nappal veszik a cuccot a dealerektől. Fiatal srácok, ránézésre nem is rosszul szituáltak. Kutyasétáltatás közben xanaxos dobozokat is találtunk eldobva. Annyian hívták a mentőt/rendőrséget, hogy aztán a rendőrök már fél óránként razziáztak egy időben”.

Megkérdeztük a rendőrséget, mi a tudomásuk a fentiekről és miféle intézkedés történt az említett esetek kapcsán. Semmitmondó kommünikét kaptunk:

„A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság mindent megtesz a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Illetékességi területünkön munkatársaink rendszeresen végeznek olyan ellenőrzéseket, amelyek által az ilyen jellegű jogsértő cselekmények is kiszűrhetők, és ha indokolt, büntetőeljárás megindítását is kezdeményezik.”

A konkrét esetről ennyit feleltek: „Az említett esetekkel összefüggésben megyénkben is előfordultak rendőri intézkedések. Ilyenkor az elsődleges és legfőbb feladatunk, hogy úgynevezett biztonsági intézkedés keretében gondoskodjunk a zavart, vagy magatehetetlen állapotban lévő ember orvosi ellátásáról, megóvva ezzel az életét és testi épségét, ugyanakkor megakadályozva, hogy bűncselekmény áldozatává váljon. Arra nézve, hogy hány konkrét ilyen eset fordult elő, külön statisztikát nem vezetünk.”

Szerettünk volna egy kicsit tágabb értelmű, több hónapos kitekintésre módot adó drogstatisztikát is a megyei rendőri szervektől, de ezt csak több, mint két hét után adták volna ki számunkra.

Komárom-Esztergom: elitista struccpolitika

Akinek a Fejér megyei hozzáállás képmutatónak tűnik, nem ismeri eléggé Komárom-Esztergom megyét, különösen a katolikus fellegvárat, Esztergomot.

A Bazilika árnyékában meghúzódó történelmi város nemcsak a turisták kedvelt látogatóhelye, hanem a helyiek büszkesége is. Mindenki ismer mindenkit – vagy legalábbis hallott már róla. Zárt, elitista közösség. Ha országos szinten nézve tabu a drogozás, akkor itt egyenesen eretnekség.

Pedig a templomok közötti kis utcákban épp úgy használnak különböző szereket az emberek, mint bárhol máshol. Épp csak e téren is kicsit elitistábbak. Esztergomban még az aktív droghasználók sem süllyednek le a „proli” dizájnerek szintjére.

A 2000-es évek elején az ország számos területén komoly készlethiány lépett fel a kábítószer-piacon, ez volt az elsődleges oka annak, hogy ezek barkácsdrogok megjelentek és elkezdtek terjedni. Esztergomban azonban, elsősorban Szlovákia közelsége miatt erre nem volt szükség. Mivel az itteni dílerek elsősorban a gazdagabb vevők igényeit elégítik ki, akik főképp marihuána és kokain fogyasztók, így az olcsó dizájnerek (mint például a herbál) nem érkeztek meg a szegényebb júzerekhez sem.

Egy időben a nyílt utcán is teljes nyugalommal árultak. Két-három ember, a városközponttól néhány lépésre lézengett az utcákon. Ha tudtad, kit kell keresni, gyakorlatilag bármit megszerezhettél.

A rendőrség azonban közel sem olyan szemellenzős, mint a lakosok: évek, évtizedek óta nagy erőkkel dolgozik azon, hogy megfékezze a terjesztést, árulást, fogyasztást. Megannyi illegális marihuána-ültetvényt számoltak fel, dílereket buktattak le, fogyasztókat szankcionáltak, így ma már közel sem olyan bátrak és nyíltak az árusok.

Csakhogy a jelenség nem tűnt el – épp csak kevésbé zajlik szem előtt. Legutóbb például októberben ítéltek el egy 23 éves nőt, aki otthonában dolgozott fodrászként, és keresetkiegészítésként árult különböző szereket.

A 16-40-es korosztály a leggyakoribb drogfogyasztó réteg Esztergomban. Nyáron, amikor már vége az iskolának, fiatalok kisebb-nagyobb csoportjaival telnek meg a város különböző pontja. Ilyenkor a Szigeten sétálva gyakran csapja meg az ember orrát a marihuána jellegzetes illata.

A szórakozóhelyeken, felkapott kocsmákban pedig egy-egy jól sikerült hétvégi bulin már a narkotikumok széles spektrumával találkozhatunk. A leggyakoribb party-drog az amfetamin – közismert nevén a speed.

Az amfetamin (speed) az egyik legnépszerűbb szintetikus drog. Használata az 1920-as években kezdődött gyógyszerként. A második világháborúban a németek kezdték el kiaknázni élénkítő hatását. A gyógyszeripar fejlődésével először csak kiszorult, majd tiltólistára került az anyag. Rövidtávú élettani hatása – fáradhatatlanság – miatt a hétvégi bulik előkelő vendége.

Mellette azonban jóval veszélyesebb dolgokba is belefuthat az ember. Esztergomban és környékén viszonylag gyakori (bár közel sem annyira, mint a fenti két szer) még a „bélyeg” és az „eki” is.

LSD – azaz a „bélyeg”. Az ergolinok családjába tartozó pszichedelikus drog. Hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód és a létszemlélet. Szinesztéziát, valamint megváltozott idő-, és térérzékelést is okozhat. Az LSD 6–14 órán keresztül fejti ki hatását. (Forrás: wikipédia)

Ecstasy vagy eki: az egyik legismertebb party-drog. Hatóanyaga az MDMA (metiléndioxi-metamfetamin). Jókedvet, extatikus boldogságot okoz, mivel az agyban szerotonint és dopamint szabadít fel. A feldobottság erősödő hullámokban tör rá a használóra, és a hatása 4-6 órán át ki is tart.

A középkorúak körében a sznobizmus jellemzi legjobban a droghasználatot. A „rekreációs” céllal használt marihuána mellett a kokain a legjellemzőbb. A kokain hatásmechanizmusa nagyjából megegyezik a speed-ével, viszont növényi alapanyagú, így előállítása, ezáltal beszerzése is jóval drágább szintetikus párjáénál. Míg 1 gramm speed 1500-3000 Ft között kapható, addig a kokain utcai átlagára grammonként 15.000 Ft.

Éppen ezért jellemzően a jómódú emberek „hobbija”. Az öltönyös, drága autós elit tagjai használják, jellemzően amolyan társasági mellékeseményként. Politikusok, menő vállalkozók doppingolják vele magukat a legnagyobb titokban.

Sokan emlékeznek még Esztergom egykori botrányos polgármesterére, akiről kiszivárgott egy videó, ahogy Szlovákiában füvezik. Ismerőseit, barátait sem lepte meg a hír, hogy csinálja, ám ő mindent tagadott. Sőt, egy nyilatkozatában mélységesen elítélt mindennemű kábítószer-használatot.

Demagógia, de Esztergomban ez elkerülhetetlen. A Bazilika glóriájában nincs helye a drogoknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a város honlapján a legfrissebb drogprevenciós program 2014-es, és az sem önkormányzati, hanem rendőrségi kezdeményezés. A városnak nincs stratégiája sem a megelőzésre sem pedig a rehabilitációra. Pedig szükség épp úgy lenne rá, mint bárhol máshol az országban.

Ezt a már hivatkozott négy évvel ezelőtti prevenciós program is elismeri. “Az utóbbi években a témában készített vizsgálatok, felmérések adatai az illegális szerek használatát illetően – kiváltképp a 9. és 11. évfolyamos fiúk körében – emelkedést mutatnak: az adatfelvételek szerint minden ötvenedik középiskolás fiú naponta él valamilyen illegális szerrel. Az új típusú – viszonylag olcsón beszerezhető, könnyen hozzáférhető – dizájnerdrogok Magyarországon 2010-ben jelentek meg és a középiskolás budapesti diákok körében.”

Közreműködtek: B. Kovács Tamás, Csikász Brigitta, Faragó Priszcilla, Katus Eszter, Kocsis Noémi, Pusztai László

Szerkesztette: Rádi Antónia

Címlapfotó: Pixabay

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom