Nem a világ legdrágább autója, csak annak replikája gurult magyar rendszámmal Monacóban

Mostanában kezdi elérni a magyar felhasználókat az a februárban posztolt Instagram-videó, amely szerint a világ legdrágább autója, a 200 millió dollár (kb. 70 milliárd forint) értékű Mercedes 300 SLR lazán gurulgatott Monacóban – magyar rendszámmal. Bár először arra gyanakodtunk, hogy egy NER-es milliárdos közpénzből szerzett legújabb vagyontárgyát látjuk a videón, de utánajártunk, és a sztori még ennél is jobb. A felvétel ugyanis nem februári, a rajta látható kocsi nem igazi, és a magyar rendszám csak ideiglenes volt. Sikerült megszólaltatnunk Nagy Dávidot, aki az eredeti Mercedes 300 SLR valósághű mását készítette el budapesti műhelyében, és azt is elárulta az Átlátszónak, hogy kinek a megrendelésére.

Az igazi Mercedes 300 SLR, vagyis az Uhlenhaut kupé – amiből csak 2 darab van az egész világon – történetéről és különlegességéről pedig Sturcz Antal autószakértő, a Check Engine Youtube-csatorna újságírója mesélt lapunknak.

Elsőként a billionaires_flix nevű Instagram-oldal posztolta azt a videót idén február elején, amin egy ezüstszínű Mercedes sportautó gurul egy városban, nappal és éjjel. A videó felirata szerint a felvételek Monacóban készültek, és az autó egy 1955-ben gyártott Mercedes 300 SLR Uhlenhaut kupé, aminek az értéke 200 millió dollár. Az összeg átszámolva kb. 70 milliárd forint, ami azért érdekes, mert

az autón (ideiglenes) magyar rendszám van a videón.

Az autó Monacóban megtett nappali útjáról a luxuriousbymm nevű Insta-fiók is közzétett egy videót, amin a kocsi értékét kicsit olcsóbban, 150 millió dollárban (kb. 50 milliárd forint) jelölték meg. A világon ugyanis mindössze két darab Mercedes 300 SLR Uhlenhaut kupé van: az egyik a stuttgarti Mercedes-múzeumban kiállítási darab, a másikat pedig egy magánárverésen 135 millió euróért adták el 2022-ben. Az akkori 380-as árfolyammal számolva az egészen pontosan 51 milliárd forintot jelentett.

Az Insta-videókon látható magyar rendszám miatt persze az a legelső gondolata egy oknyomozó újságírónak és a közéletet figyelemmel követőknek, hogy valamelyik NER-es milliárdos ismét vett magának egy drága játékszert a zsebébe vándorolt közpénzből.

Ezt a gyanút erősíti, hogy a Belügyminisztérium jármű-nyilvántartása a videón látható I09BA24 ideiglenes rendszámra nem dobja ki a járművet, csak annyit ír, hogy az „nem került kiadásra Magyarországon”. Mintha eltüntették volna a nyomait a nagyon jó kapcsolatokkal rendelkező vásárlónak. De vajon ki engedheti meg ezt magának?

Az Insta-videókon csak annyi látszik, hogy az autót egy 40-50 év körüli, sötét hajú férfi vezeti. Gyakorlatilag bárki lehet a drága kocsikat szerető kormányközeliek közül. Vajon melyikük az? Hazánk leggazdagabb gázszerelője? Vagy a fia? Talán az ország veje? A plakátkampányos Balásy? Netán az MNB-kör? Esetleg Philip? Nos, egyikük sem.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Billionaire’s Flix (@billionaires_flix)

A Netflixnek épített replika

Sikerült elérnünk a Monacóban levideózott autó építőjét, a Magyarországon élő Nagy Dávidot. Ugyanis az Insta-videókban látható jármű nem eredeti, nem a világ legdrágább autója, hanem csupán annak egy valósághű másolata, amit a férfi épített.

Nagy Dávid az Átlátszónak elmondta, hogy a Mercedes 300 SLR replikáját a budapesti műhelyükben kb. 1-1,5 évnyi munkával készítették el egy Netflix-produkcióhoz.

Egy Mercedes SLK alvázára építették fotók és modellek alapján, és egy 3.2 V6-os motor hajtja. A férfi azt is elárulta, hogy bár az Instára februárban került fel a videó, a felvétel tavaly nyáron, a forgatás idején készült, amely alatt néha ő is vezette az autót – ezért van rajta magyarországi ideiglenes rendszám a nyilvánosságban terjedő monacói képsorokon.

A fémszobrászként dolgozó Nagy elmondása szerint öt éve kezdtek el szobrok és egyéb fémtárgyak készítése mellett autóépítéssel is foglalkozni, azóta pedig hat ilyen projektjük volt. Azt is hozzátette, hogy a hat autóból négy – köztük a Mercedes 300 SLR replikája – ugyanahhoz a Netflix-produkcióhoz készült, de a csatornával aláírt szerződése miatt további részleteket nem áll módjában közölni.

Forrás: luxuriousbymm/Instagram

Miért a 300 SLR a világ legdrágább autója?

Az Insta-videókban látható autó eredetijéről Sturcz Antalt, a Check Engine Youtube-csatorna autós újságíróját kérdeztük. Arra kértük, mutassa be röviden és közérthetően a Mercedes 300 SLR Uhlenhaut kupét, hogy világos legyen, miért annyira különleges, hogy 50-70 milliárd forintot ér és a Netflix rendelt belőle egy replikát. Sturcz az Átlátszó kérésére részletesen ismertette a kocsi extravagáns történetét és tulajdonságait:

„A gyártók szeretnek azzal dobálózni, hogy versenyautót árulnak az utcára. A dolog marketingértéke komoly, hiszen egy egész kicsit mindenki szeretne versenyző lenni, de az állítás legtöbbször mégis bukik, hiszen az utcai versenyautó önellentmondás: a versenyautónak egy célja van, a lehető leggyorsabban beérni a célba, az sem baj, ha utána szétesik, míg az utcai autó kényelemben és biztonságban szállítja utasait, kilométerek százezrein át. A két felhasználás annyira távol esik egymástól, hogy közelíteni ugyan lehet a halmazokat, de átfedni szinte sosem. Hentesbárddal sem végeznek szívkoszorúér-műtétet.

Viszont néha, nagy ritkán mégis átesik a szűrőn egy-egy versenyautó. A Mercedes 300 SLR az egyik első ilyen volt, csak sajnos a mániákus mérnökön túl egy tragédia is kellett hozzá. Az ötvenes évek közepén a Mercedes a Formula-1 és a hosszútávú sportautó versenyek világát is uralta W196 gyári kódú versenyautóval. Az együléses, nyitott kasznis F1-es versenyautó, és a burkolt országúti változat ugyanazokra a műszaki alapokra épült, épp csak annyi különbséggel, amit a két szakág megkövetelt. Ironikus, hogy a Mercedes ma is kínál olyan, hunyorogva utcai sportautót, ami nagyrészt F1-est technikára épít: a Mercedes-AMG One olyan gyors, hogy utazik az időben, és még a motorja is Hamilton korábbi autójából jön.

A W196-os autók korszakos műszaki vívmánynak számítottak.

A soros, nyolchengeres motort oldalra döntötték, hogy laposabb lehessen a kaszni, a hosszú főtengely miatt viszont középen, a negyedik és ötödik henger között vették le a hajtást. A mechanikus befecskendezést a Bosch szállította, ugyanolyan rendszert építettek be, mint korábban a Messerschmitt vadászgépeken. Az acél csővázat magnézium-ötvözet panelekkel burkolták, így verziótól függően 250-280 lóerő jutott 650-700 kilónyi autóra.

Juan Fangio és Stirling Moss a Nürnburgringen 1955-ben két Mercedes W196-ossal (fotó: Wikimedia)

Az 1955-ös évben pedig nem volt ellenfél, a kormánynál Stirling Moss és Juan Manuel Fangio, mindegy, hogy Mille Miglia, Targa Florio, Tourist Trophy, Eifelrennen, az ezüst versenyautók taroltak. Aztán jött Le Mans. Pierre Levegh Lance Macklin Austin-Healey-ének ütközött hátulról, a Mercedes a levegőbe emelkedett, és a közönségbe csapódott. Több mint nyolcvan ember halt meg. Aki emlékszik, hogy hogyan égett kémia órán a magnézium szál, képzelheti, milyen pusztítást okozott a lángra kapó magnézium kaszni és versenybenzin. A baleset hatására a Mercedes 30 évre kivonult a motorsportból, Svájc pedig autóverseny tilalmat vezetett be, amit csak 2022-ben oldott fel.

A Mercedes a tragédia előtt már dolgozott az 1956-os szezon versenyautóin, ezek a korszak szintén méregdrága, de utcai sportautóinak, a 300 SL-nek, és az SLR-nek a hibridjei lettek volna. Ezek a hírhedt országúti versenyre, a Carrera Panamericanára készültek, ám ennek a megrendezését is visszavonták a le-mans-i baleset hatására. Kilenc prototípus épült, távolról valamelyest emlékeztettek a 300 SL-re, ám a technikát a W196-os versenyautóból emelték át. Épp csak verseny nem volt többé, ahol indulhattak volna.

A Mercedes motorsport-főmérnöke,

Rudolf Uhlenhaut viszont két autót átalakított utcai használatra, ami nem kisebb dolog, mintha egy mai F1-es autóra valaki tetőt szerelne, meg egy plusz ülést, aztán rendszámot tenne rá.

És elkezdte cégautóként használni. Nehéz ezt ma kontextusba helyezni, de képzeld el, hogy csettegsz a BMW Isettáddal, jobb napon akár 90 km/órás utazósebességgel, majd elvillan melletted az ég magnéziumból faragott haragja 290-nel. Uhlenhaut ugyanis közel versenytempóban tudott vezetni, és vezetett is: a legenda szerint egyszer késésben volt egy értekezletről, és a München-Stuttgart távot egy óra alatt nyomta le. Az 220 kilométer.

Bár felszereltek egy bőröndnyi kipufogódobot az autóra, a visszaemlékezések szerint így is vállalhatatlanul hangos volt, ráadásul a kipufogók az oldalsó szellőzőnél, az utas ajtaja előtt meredtek a világba.

A tragédia és Uhlenhaut miatt az autó legenda lett, a Mercedes mindkét példányt megtartotta, egészen 2022-ig, amikor is  az egyiket elárverezték, habár komoly biztosítékokkal, például a vevő nem adhatja tovább az autót. Az árverésre a Mercedes hívott meg tíz, általuk megbízhatónak ítélt gyűjtőt, és végül 135 millió eurónál sújtott le a kalapács, ami akkori árfolyamon 51 milliárd forint volt, vagyis a Mercedes 300 SLR Uhlenhaut coupé minden idők legdrágább autója lett.”

Rudolf Uhlenhaut és az utcai használatra átalakított 300 SLR (fotó: Mercedes-Benz)

A közpénzek magánvagyonná alakulása miatt aggódók tehát megnyugodhatnak, nem az igazi, 50-70 milliárd forintos Mercedes 300 SLR gurulgatott Monacóban magyar rendszámmal. Viszont az igenis nagy dolog, hogy egy honfitársunk építette meg a valósághű replikáját, amit még a luxuscuccokat mutogató Insta-oldalak is igazinak néztek.

Rudolf Uhlenhaut életéről többek között itt és itt lehet további érdekességeket olvasni – például echte német neve ellenére folyamatosan megfigyelte a Gestapo a II. világháború alatt, mert az anyja angol volt. Az általa készített legendás autóról és annak Monacóban látott, Nagy Dávid által épített replikájáról pedig érdemes megnézni Sturcz Antal videóját a Check Engine Youtube-csatornán.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: billionaires_flix/Instagram