Sokat ugrált, menesztette a mentőszolgálat a szakszervezet vezetőjét

Azonnali hatállyal kirúgták Lengyel Tibort, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnökét a mentőszolgálattól, arra való hivatkozással, hogy kiszivárogtatott egy esetlapot, melyet 2024. május 25-én az RTL Klub híradója mutatott be. A beteglapon azonosításra alkalmas adatok nem szerepeltek, mindössze annyi derült ki belőle, hogy egy betegnek sokat kellett várnia a mentőre, és bár az első hívás ideje nem ismert, 17:51-kor már reklamálnak, hogy hol a mentő, majd 20:46-kor többszörös sürgetés után jelzik, hogy magánmentővel szállítják kórházba a beteget. 

A Mentőszolgálat összefüggésbe hozta a szakszervezeti vezetőt a kiszivárogtatással, és erre való hivatkozással azonnal fel is mentették őt. Az RTL Klub úgy tudja, hogy a fotót készítő mentőápolót szintén elbocsátották. Az ügyben meghallgatták a MOMSZ elnökét, majd ajánlott levélben értesítették, hogy megszüntették a munkaviszonyát. AZ RTL Klubnak a mentőszolgálat azt írta, hogy „bizonyíthatóan jogellenes adatkezelést valósított meg, amivel több törvényt is megsértett, ezért az érintett dolgozók szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntették”.

Lengyel Tibor 10 év három hónapot dolgozott a mentőszolgálatnál. Gépkocsivezetőnek vették fel, később mentőtechnikusi pozícióban dolgozott, azaz eseteket látott el mint mentőápoló, és mellette sofőrként is dolgozott. Tavaly nyáron felvezényelték Budapestre Nagykátáról, lakó- és munkahelyéről. Ezt visszautasította, és pert indított az OMSZ ellen, arra való hivatkozással, hogy a munkáltató nem vette figyelembe a családi körülményeit, az utazási időt. „Joggal való visszaélés történt” – nyilatkozta az Átlátszónak Lengyel Tibor.

A tárgyalás után nem sokkal meghallgatáson kellett részt vennie, amiben közölték vele, hogy átvizsgálták az előző fél év esetlapjait, és ez alapján nem találják alkalmasnak a mentőápolói feladatok elvégzésére, ugyanis hibákat vétett a feladatellátás során. Állítása szerint olyanokat róttak fel neki, miszerint túl sokáig tartózkodott egy helyszínen és nem rádiózott be a központba, illetve más adminisztrációs hibákat vetettek a szemére.

„Olyan banális hibák voltak, amelyeket a mentődolgozók túlnyomó többsége napi szinten elkövet.”

Ezután el akarták bocsájtani, de mivel már akkor is a MOMSZ alelnöke volt, ezért a szakszervezetnek is rá kellett volna bólintania, ám ők ezt nem tették meg. „A mentőszolgálat felajánlotta, hogy vagy belső gépkocsivezető leszek vagy raktáros. Mivel családom van, három gyerekem, ezért elfogadtam ezt a kényszerített megoldást. Eközben az általam indított pert megnyertem. Ennek következtében a mentőállomásra nem tudtak áthelyezni, ezért mehettem a mentőállomással azonos épületben lévő raktárba dolgozni,  ugyanoda, Budapestre.”

Az OMSZ sajtópert indított az interjúnk miatt

Közel egy év telt el, közben Lengyel többször, több helyen nyilatkozott az OMSZ működéséről, a mentősök munkakörülményeiről, a feladatellátásról, többek közt az Átlátszónak is. Az interjú megjelenése után az OMSZ sajtó-helyreigazítási kérelemmel élt, melyet elutasítottunk, majd pert indított az Átlátszó ellen, amelyet mind első-, mind másodfokon megnyertünk.

2024 júniusában ajánlott levélben értesítették Lengyelt, hogy azonnali hatállyal megszüntetik a munkaviszonyát, arra való hivatkozással, hogy ő szivárogtatott ki egy anonimizált esetlapot, melyet az RTL Klub mutatott be, és amelyből kiderült, hogy egy beteghez csak órák alatt ért ki a mentőautó.

„A mentőápolót szolgálat közben rángatták be a központba, és faggatták ki, hogy kinek küldte el az esetlapot. Ő azt állította, hogy nekem. Ezután behívattak a központba engem is, ahol elmondtam, hogy mentődolgozói minőségemben hallgattak meg, én nem ismerek ilyen dolgozót, nem kaptam, és nem küldtem tovább senkinek mentési lapot. Miért küldene bárki bármilyen mentési dokumentációt egy raktárosnak? Az, hogy szakszervezeti vezetőként kaptam-e ilyet és mit csináltam vele, ahhoz a mentőszolgálatnak ilyen szinten nincs köze, nem kérheti számon. Az egy olyan történet, amikor a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségét kell megkeresni. Ez két külön történet. És a mentőszolgálat ezt a két külön történetet nem tudta megfelelően kezelni, és ezért engem mint mentődolgozót vontak felelősségre” – mondta el Lengyel Tibor.

Lengyel Tibor munkaügyi bírósághoz fordul az ügyben.

Magyar Péter esetlapjának kiszivárogtatója nem lett meg

Dr. Kunetz Zsombor orvos is szentelt egy bejegyzést az ügynek, párhuzamba vonva a néhány nap alatt lezárt vizsgálatot azzal, hogy egy esetlap május 4-én jelent meg a Borsban, melyre a lap úgy hivatkozik, hogy az dr. Magyar Péteré. A címet is tartalmazó esetlapból annyi derül ki, hogy 2023. február 19-én hívtak mentőt egy 41 éves férfihez, aki zavart, gyógyszermérgezett. A mentőegység számát, a gépjármű rendszámát is tartalmazó esetlap kikerülése felvet néhány kérdést. Írása szerint

„Magyar Péter azon TELJES BEAZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS esetlapjának –amely különösen érzékeny személyes és egészségügyi adatokat is tartalmazott, és amely az Országos Mentőszolgálat adatbázisából kerülhetett ki (hiszen az EESZT-ben nem ilyen formában és nem teljesen ugyanezek az adatok tárolódnak) – kiszivárogtatóját és ennek felelősét május 4-e óta nem találja az Országos Mentőszolgálat.”

Ha valakit ellátnak a mentők, az felkerül az EESZT-be (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), illetve értelemszerűen a mentőszolgálat is tárolja azt. Az EESZT-hez az adott személyen kívül az egészségügyi szolgáltatók is hozzáférnek – gondoljunk itt arra, hogy a háziorvos megnézi, milyen gyógyszereket írtak fel nekünk, vagy mikor voltunk utoljára vizsgálaton –, ezeket naplózzák, visszakövethetőek.

Kunetz egy cikkében bemutatja, hogy az EESZT-ben tárolt dokumentáció és a lap által lehozott eltér, így megfogalmazása szerint „szinte biztosan” az Országos Mentőszolgálattól eredhet a kiszivárogtatott lap. Győrfi Pál szóvivő még akkor az RTL Híradó kérdésére azt válaszolta, „vizsgálat keretében ellenőrzik” az adatkezelés szabályosságát. Hozzátette, „a dokumentáció a mentőellátás után az EESZT rendszerébe kerül (…) ahol a beteg, a törvényes képviselője vagy másik egészségügyi ellátó is hozzáférhet”.

Egy általunk megkérdezett dolgozó is azt erősítette meg, hogy az esetlap nem az, ami az EESZT-be bekerül, hanem a mentőszolgálat által használt belső irat, amelyhez az ellátó egységen kívül hozzáfér az állomásvezető, a régióvezető is, ezen felül pedig bárki, akinek megfelelő jogosultsága van az összes esetlap lekérésére.

Bár a mentőszolgálat rendszeresen publikálja azokat a híreket, melyek a szervezetet úgymond negatív színben tüntetik fel, gyakran szó szerint kirakva az adott sajtóorgánumnak elküldött helyreigazítási kérelmet, a vizsgálatról szóló jelentést nem találtuk az oldalukon, és a Facebookon sincs nyoma, hogy beszámoltak volna a vizsgálat eredményéről.

Lengyel Tibor elbocsájtásával és Magyar Péter esetlapjának kiszivárogtatásával kapcsolatban kerestük a mentőszolgálatot, ahonnan azt szerettük volna megtudni, hogy indítottak-e belső vizsgálatot az RTL Klubon bemutatott esetlappal kapcsolatban, és hogy miért bocsájtották el Lengyel Tibort. Illetve azt is szerettük volna megtudni, hogy hol tart a vizsgálat a Bors által megjelentetettekkel kapcsolatban, történt-e ebben az ügyben elbocsájtás, felfüggesztés vagy más felelősségre vonás. Általánosságban pedig azt kérdeztük, naplózzák-e, hogy ki nyit meg egy esetlapot, és ki láthat rá az OMSZ munkatársak közül minden esetlapra.

Győrfi Pál kommunikációs és pr-vezető az Átlátszó érdeklődésére azt írta: „Nevesített, konkrét személy munkajogi ügyében csak az érintett felhatalmazásával adhatunk tájékoztatást. Általánosságban elmondható, hogy a jogszerű működés az Országos Mentőszolgálatnál is elsőrendű szempont, ezért szabálysértés gyanúja esetén minden esetben vizsgálatot indítunk, és amennyiben megállapítható a felelős személye, a felelősségre vonás minden esetben megtörténik.”

Zimre Zsuzsa