demokráciaexport

A levitézlett óbaloldal propagandagépezete nyelte el a hárommilliárdos amerikai demokráciasegély túlnyomó részét

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

Szerda délután a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága honlapján közzétették annak a prezentációnak a diáit, amit a testület tagjai egy héttel ezelőtt, zárt ülésen hallgattak meg. Az egyelőre nem végleges beszámoló alapját képező jelentés egészét, valamint a beszámolónak helyt adó ülés szövegszerű jegyzőkönyvét egyelőre nem oldották fel a titkosítás alól.

A prezentációt készítő Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatója kísérőlevelében összegezte, hogy a minősített adatnak számító jelentés melyik megállapításai tárhatóak a nyilvánosság elé. Az újonnan megismerhető konkrétumok lényegében az amerikai Action for Democracy (AD) szervezet által Magyarországra küldött pénzek útját leíró adatokat jelentik.

A titkosszolgálati, rendvédelmi és adóhatósági adatokat összegző NIK megállapításai szerint az AD által elutalt többmilliárdos összeg túlnyomó része annál a baloldali befolyásolási masinériánál kötött ki, aminek a működéséről közel három évvel ezelőtt, a 2019-es önkormányzati választások után az Átlátszón írtunk elsőként.

Gyurcsányista „Cambridge Analytica”

Az adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó hálózat központi elemei az adatkezeléssel és -elemzéssel foglalkozó, Datadat névre hallgató cégcsoport, és az Ezalényeg nevű, hírszájtnak álcázott ellenzéki propagandakiadvány. A Datadat-csoport cégeinek működésében Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Ficsor Ádám volt titokminiszter, Szigetvári Viktor volt szocialista kampányfőnök és Dessewffy Tibor szociológus, az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának vezetője, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök régi bizalmasa is részt vesz.

Korábban azt derítettük ki, hogy az ellenzék számára relatív sikerrel záruló 2019. évi önkormányzati választásokon miképpen működött a masinéria. Akkor több forrásunktól is megtudtuk: a Datadatnál határozták meg azt, hogy milyen célcsoportoknak kell pénzért reklámozni a Facebookon az Ezalényeg tartalmait.

A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon | atlatszo.hu

A levitézlett óbaloldal adatbányász cégcsoportja segítette az ellenzéket az önkormányzati választásokon

Míg a 2019-es kampányban az Ezalényeg 68 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, a minősítés alól most feloldott prezentációban ennél jóval nagyobb összegek röpködnek.

Eszerint az idei választási évben 3,014-ből összesen 2,573 milliárd forint került az Action for Democracy által Magyarországra utalt pénzekből végeredményben ugyanebbe a masinériába; tudniillik vagy a Datadat-cégcsoport valamelyik tagjához, vagy az Ezalényeg-et kiadó Oraculum 2020 Kft. nevű céghez.

A Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt nevéhez fűződő Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) közvetlenül 1,8 milliárd forintot kapott az AD-től. A most közzétett adatok szerint azonban ennek az összegnek az oroszlánrészét, 1,4 milliárd forintot továbbpasszoltak a Datadat-csoportnak.

AZ AD már az idei választások előtt bejelentette, hogy külföldön élő magyar állampolgárok adományainak gyűjtésével fogja segíteni az MMM-et, arra ugyanakkor csak nemrégiben derült fény — Márki-Zay nyilvános kijelentésének köszönhetően —, hogy ekkora nagyságrendű pénzekről van szó.

Az ügyben azóta az adóhatóság költségvetési csalás gyanújával, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda pénzmosás és sikkasztás gyanújával folytat nyomozást, továbbá a polgári titkosszolgálatok is vizsgálódnak. A vizsgálatok koordinációját és a befolyó adatok elemzését a Rogán Antal alá tartozó új titkosszolgálati csúcsszerv, a NIK végzi, az új fejleményekről pedig a jövőben is rendszeresen beszámolni tervez a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.

Arról például egyelőre semmit sem lehet tudni, hogy pontosan kiktől származott az AD által továbbított, csinos summa. A prezentációban számos amerikai, európai és nemzetközi szervezetet kapcsolatba hoznak az Action for Democracy tagjaival, és több képkockát is szentelnek a National Endowment for Democracy nevű, amerikai költségvetési forrásokból gazdálkodó nonprofit donor szervezetnek, de az AD adományozóit, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány forrását nem nevezik meg.

Az sem teljesen világos, hogy konkrétan mivel kapcsolatban merült fel a bűncselekmények gyanúja, ugyanis a Datadat-csoport tagjai, továbbá az Orakulum 2020 és a Gemius Hungary egyaránt magáncégek, az MMM pedig civil szervezet, amelyekre nem vonatkozik a párttörvény külföldi támogatás elfogadását tiltó passzusa. 

A NIK-főigazgató Kovács Zoltán András dandártábornok azt írja a titkosítás alól feloldott prezentációt kísérő levelében, hogy még „folyamatban van az elemző-értékelő tevékenység atekintetben, hogy az érintett magyar civil szervezet és cégek mire használták fel az adott támogatást”. A dandártábornok bizonyára elfelejtette értesíteni a prezentációt szerkesztő kollégáját arról, hogy végleges verdikt egyelőre még nem áll rendelkezésre, ugyanis a diasor címe szerint az már most „az egységes ellenzék külföldi kampánytámogatásainak áttekintését” tartalmazza.

Sarkadi Nagy Márton

Címlapkép: Nemzeti Információs Központ

Megosztás