Környezeti ártalmak

Még mindig több százezer négyzetméter azbeszttartalmú anyag van a lakossági épületekben

Egy közbeszerzési eljárás szövegéből derült ki, hogy több százezer négyzetméter azbeszttartalmú anyag még biztosan ott van a lakossági épületekben országszerte, és több ezer ház lehet érintett. Most közel nettó 1 milliárdot szánnak a lakossági azbesztmentesítésre. Eközben az Unióban újabb lépéseket tesznek a rákkeltő anyag okozta haláesetek és megbetegedések visszaszorítása érdekében. 

Lakossági azbesztmentesítésre írt ki közbeszerzési eljárást az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint a NHSZ Tatabánya Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt., a Continus Nova Hulladékgazdálkodási és Vagyonkezelő Kft., az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., az NHSZ Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., valamint a DESIGN Hulladékgazdálkodási Kft. közösen nyerte el a megbízást.

A cégek feladata a HAK 17 06 05* kódjelű, azaz azbeszt tartalmú építési hulladék (jellemzően tető, kerítés, válaszfalak) begyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása. Az általuk ajánlott nettó egységár 248 HUF/kg, vagyis ennyiért fogják az előírásoknak megfelelően elszállítani a megadott helyszínekről az azbeszthulladékot (hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából).

A begyűjtés az alábbi módokon történhet:

  • konténeres begyűjtés, konténer kihelyezésével;
  • darus-platós gépjárművel történő begyűjtés;
  • raklapra vagy zsákba csomagolt azbeszt hulladék begyűjtése emelőhátfalas gépjárművel;
  • egyéb begyűjtési módon az átvételi hely fogadási feltételei szerint.

A veszélyes hulladékot az emberi egészség veszélyeztetését, károsítását és a környezet szennyezését kizáró módon gyűjtik majd. Szállítás esetén pedig kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az a legrövidebb, legköltségkímélőbb útvonalon és módon történjen (csak az ország határain belül).

Az előzetes becslések alapján várhatóan kb. 300 000 m2 (kb. 3 000 tonna) azbeszthulladék

és 4000-5000 nyertes pályázó, azaz azbeszt tartalmú építési hulladék felvételi hely (ingatlan) várható. Ez azonban csak becslés: a kivitelezők a keretmegállapodás megkötését követően, ütemezetten, közvetlen megrendelés formájában kapják meg az azbesztmentesítéssel érintett ingatlanok címét, a lakos nevét, a kapcsolattartási elérhetőségeit, illetve az azbeszt tartalmú építési hulladék mennyiségét m2-ben.

A maximális azbeszt tartalmú építési hulladék 300 m2 (100 m2 ~ 1 tonna). Az egyidejűleg megrendelésre kerülő várható mennyiség kb. 1 000 tonna. A keretmegállapodás keretösszege nettó 900 millió forint.

Még mindig tele az ország rákkeltő azbeszttel

2019-ben írta meg a Magyar Narancs, hogy „Magyarországon jelenleg 150 millió négyzetméter azbesztpala van a házak tetején, illetve 150-200 ezer négyzetméter úgynevezett szórt azbeszt szigetelőanyagként beépítve, főleg panelházakban és középületekben (óvodákban, iskolákban, sportcsarnokokban). A palában 10–15 százalék az azbeszt aránya, a többi cement, viszont a szórt azbesztben mindez fordítva van, tehát veszélyesebb is, mint a pala.” (…) „További nyugtalanító adat, hogy Magyarországon évente 450 tonna azbeszt kerül a levegőbe a palatetőkből” – nyilatkozta a lapnak Borsody Gábor, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének korábbi elnöke egy német tanulmányra hivatkozva.

Megpróbáltunk utánajárni, mekkora lehet ez szám most, de a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségét telefonon nem tudtok elérni, e-mailünkre pedig nem válaszoltak.

Az azbeszt a természetben is előforduló hőszigetelő, tűzálló, savaknak ellenálló, olcsó, hajlékony és rugalmas anyag. A 20. század második felében számos helyen felhasználták, többek között az építőiparban tetőfedésre, burkolásra és szigetelésre. Az azbesztet az időjárás és a légszennyezés károsítja, sérülhet a felülete. A felületi kopás következtében rostszálak szabadulnak fel, amelyek a levegőben szállnak. Az azbesztszálak belégzése egészségkárosodást (mezoteliómát és tüdőrákot) okoz, és többféle betegség kialakulásában is szerepet játszik. Ezért Magyarországon 2005 óta tilos felhasználni az építőiparban az azbesztet. Épületek bontásakor törvények írják elő a szakszerű bontást és azbesztmentesítést.

Mivel azbesztmentesítés költséges feladat, sok család és társasház nem engedhette/engedheti meg magának. Hosszú évtizedek után azonban idén nyáron végre meghirdették az országos azbesztmentesítési pályázatot a lakosság részére is.

A támogatás egyszeri, nem pénzbeli támogatás, és a pályázati dokumentáció alapján megállapított mennyiségű azbeszthulladék (tető, kerítés, homlokzatburkolás, válaszfalak, régi gáztűzhelyekben a sütő környékén (azbesztlapok), épületen belüli ivóvíz vagy szennyvíz csövek, bekötővezetékek) begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanításra történő átadásra vonatkozik. A támogatáshoz a pályázóknak nem kellett önerőt biztosítaniuk. Az ingatlanonként elszállítható maximális mennyiség 300 m2 azbeszthulladék.

Hol fordulhat elő azbeszt a (lakossági) épületekben? Forrás: Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége

Érdeklődtünk a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél (NHKV), hogy

  • mennyien jelentkeztek az országos lakossági azbesztmentesítési pályázatra,
  • ebből mennyit támogattak,
  • várhatóan mennyi azbeszthulladékot szállítanak el a projekt során,
  • és mennyi azbeszttartalmú építési anyag lehet még az országban.

Megkeresésünkre azonban az NHKV nem válaszolt.

A Levegő Munkacsoportnál azonban kérdésünkre elmondták, heti egy-két megkeresés mindig érkezik hozzájuk a lakosságtól az azbeszttel kapcsolatban, így továbbra is jelentős problémáról beszélhetünk.

Az EU is határozottabban lép fel

Az EU-ban a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések jelentik a munkával összefüggő halálesetek első számú okát, és az elismert foglalkozási eredetű rákos megbetegedések mintegy 78%-a az azbeszthez köthető.

Csak 2019-ben az EU-ban több mint 70 000 ember halálát okozta a korábbi munkahelyi azbesztexpozíció.

Becslések szerint jelenleg 4,1–7,3 millió munkavállaló van kitéve azbesztnek, 97 százalékuk az építőiparban, 2 százalékuk pedig hulladékgazdálkodásban.

Mivel azonban a tilalom előtt több mint 220 millió épületegység épült, valószínű, hogy sok épület még mindig tartalmaz azbesztet, és így egészségügyi veszélyt jelent. A Bizottság ezért a napokban átfogó intézkedéseket javasolt, hogy hatékonyabban védjék az embereket és a környezetet az azbeszttel szemben.

Az Európai Bizottság brüsszeli épülete 2019. november 26-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

A csomagban többek között szerepel a munkavállalók jobb védelme az azbeszttel szemben (csökkentenék az azbeszt foglalkozási expozíciós határértékét),

az azbeszttel összefüggő betegségekben szenvedők jobb támogatása,

az épületekben található azbeszttel kapcsolatos tájékoztatás javítása, valamint az azbeszt biztonságos ártalmatlanításának és a szennyezőanyag-mentességnek a biztosítása.

Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Regionális Fejlesztési Alap jelentős uniós finanszírozással támogatja a tagállamokat az egészségügyi megelőzés, a kezelés, a felújítás és a biztonságos azbesztmentesítés terén.

Problémák a bontások során

Bár az azbesztmentesítés fontos lenne, a kivitelezéssel gyakran akadnak gondok. Még 2017-ben számolt be a Népszava arról, hogy a Petőfi Csarnok azbesztmentesítését nem végezték el szabályosan. A Ligetvédők szerint az épület bontása során például rendre elhanyagolták az előírt locsolást, a keletkező azbeszttartalmú port így a szél rendszeresen kiszórta a bontási területről.

A bontási hulladék egy dunakeszi lerakóba került, és a mai napig ott van. Erről lapunk is beszámolt.

Hat év alatt sem sikerült elvinni a Petőfi Csarnok maradványait, tovább nő a sitthegy | atlatszo.hu

Évi félmillió tonna építési törmeléket fogadhat be a Dunakeszi határában lévő sittlerakó, amelynek tulajdonosát már több alkalommal megbüntette a környezetvédelmi hatóság. A terület elvileg „rekultiváció” alatt áll, de ennek egyelőre semmi nyoma. Sőt, háborítatlanul hevernek a telepen egykori budapesti épületek bontási anyagai, köztük rengeteg nem engedélyezett fém-, üveg-, gumi- és műanyaghulladék.

De a Széchényi Könyvtár épületében is volt azbeszt, nem is kevés. „A déli és az északi gépház keleti oldalán megtekintett, vakolattal nem rendelkező, látszó azbeszttartalmú szigetelőanyagok olyan mértékben elveszették a szilárdságukat, hogy sok helyen külső behatás – huzat, épületrezgés – nélkül is leesnek a földre, onnan pedig a légmozgásoktól irányítottan juthatnak el az épület különböző részeibe” – írta a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége előzetes szakvéleményében 2018-ban.

A kiszivárgó dokumentum szerint azonban a legrosszabb helyzet a szellőző-gépházban volt. Ott ugyanis már látszott a falfelület, az azbeszt lehullott. „A jelenlegi helyzet az idő múlásával csak kedvezőtlenül változhat. (…) A szakszerű, az érvényes szabályozás szerint is elfogadható beavatkozásra csak egy lehetőség van: az előírások szerinti azbesztmentesítés” – állt a dokumentumban.

Az Átlátszónak nem, de a dolgozóknak később elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben.

Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője | atlatszo.hu

Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint. Például az, hogy az OSZK megítélése szerint a Nemzeti Hauszmann Terv kínos mellékhatásaként a közgyűjtemény afféle mostohagyerek, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzések kapcsán pedig a „rémisztő galádságok” kifejezés is elhangzott.

Katus Eszter

Nyitókép: A KÖR-KER Kft. emberei mintát vesznek az azbesztes hulladékból a Petőfi Csarnok bontási területén 2017. szeptember 4-én. Fotó: Ligetvédők/Facebook

Megosztás