A járvány leple alatt már a 2022-es választásra készül a kormány a K-Monitor és a TASZ szerint

A két civil szervezet harmadik korrupciófigyelő jelentése a 2020 decembere és 2021 márciusa közötti időszakot vizsgálva megállapította, hogy a járványkezelés tervezetlen, az állampolgárok tájékoztatása pedig esetleges és hiányos volt, de a kormányközeli körök gazdagítása zökkenőmentesen folytatódott. A jelentés emellett kitér a felsőoktatási intézmények alapítványi kiszervezésére, az önkormányzati elvonásokra, valamint a vakcinabeszerzésekre –  szakértői véleményt adott hozzá Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!

A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2020 szeptemberében indította el Korrupciófigyelő programját, amelynek keretében negyedévente kiadott elemzésekben vizsgálják a jogállamiság leépítésére irányuló törekvések és az állami korrupció alakulását. Az első jelentésről itt, a másodikról itt írtunk.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A most megjelent harmadik korrupciófigyelő jelentés a 2020 decembere és 2021 márciusa közötti időszakról tájékoztat 41 oldalon a közérthetőség szabályai szerint. Az anyag első blokkja az önkormányzatokkal foglalkozik: az eseményeket és jogszabályokat felsorolva bemutatja, hogy a kormány jelentős pénzügyi elvonásokkal sújtja őket. Kivéve a kormánypártiakat, akiket viszont jelentős összegekkel kompenzál – vagyis politikai alapon szelektál köztük.

„A Fővárosi Önkormányzat és hét megyei jogú város semmiféle szabadon felhasználható támogatásban nem részesült a döntés értelmében” – olvasható a jelentésben.

Az anyag második része a kormányközeli köröknek kedvező gazdasági döntéseket tekinti át és megállapítja, hogy e téren folytatódik a már megismert trend. Ebben tárgyalják a Járványügyi Védekezési és Gazdaságvédelmi Alapokból történő átcsoportosításokat, amelyekből bőven jutott pénz különböző sportfejlesztésekre és kormányközeli üzletemberek beruházásaira (munkahelyteremtési támogatás formájában).

A sport fontosságát jelzi a két civil szervezet szerint az is, hogy „a kormány a második hullám kellős közepén három ilyen projektet is kiemelten közérdekűnek nyilvánított: a kézilabda Európa-bajnokságot, a Dubaji Világkiállításon való magyar részvételt és a MotoGP rendezési jogának megszerzését”.

Emellett, írja a jelentés, „érdekes kiemelni, hogy az egyházak is mintegy 103 milliárd forint átcsoportosítás kedvezményezettjei lettek, ami aligha indokolható a járványhelyzettel”.

Klientúraépítésre használja a kormány a válsághelyzetet a TASZ és a K-Monitor szerint

A két civil szervezet 2020 szeptemberében indította el közös programját, melynek során 3 havonta kiadott jelentésekben értékelik a korrupció és a jogállamiság helyzetét. A második jelentés az augusztus 30. és december 1. közötti időszakot öleli fel, és szakértői véleményt adott hozzá Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese is.

A kormányközeli üzleti körök gazdagításánal kiemeli az anyag a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által botrányos körülmények között folyósított támogatásokat. Például azt, hogy az MTÜ rekordösszegű, összesen mintegy másfél milliárdos támogatást osztott szét a Stílusos Vidéki Éttermiség és a Balatoni Kör nevű érdekképviseleti szervezetek tagjainak, amelyeknek egy ismert balatoni borász, Laposa Bence is a vezető tisztségviselője volt – aki egyben az MTÜ tanácsadója is volt, ami erősen felveti az összeférhetetlenség gyanúját.

Olvashatunk még arról is, hogy a Nemzeti Kulturális Alapból például mintegy 34 milliós támogatást kapott a KESMA-hoz tartozó Magyar Nemzet főszerkesztőjének „mítoszrekonstrukciós” műve, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2020 decemberében újabb 3,5 milliárd forinttal támogatta a Batthyány Lajos Alapítványt, ami jobboldali szellemi műhelyeket táplál.

Persze, a direkt támogatásokon kívül szabályok és állami megbízások is segíthetik a tőkekoncentrációt: például a mobilfizetés és a hulladékgazdálkodás koncesszióba szervezése, vagy az 500 milliárdos kórháztakarítási gigatender és számos más közbeszerzés. A jelentés kiemeli, hogy közben

Mészáros Lőrinc tőzsdei cége megszerezte Magyarország legnagyobb vezetékes földgázelosztóját, a TIGÁZ-t, létrejött a Bankholding, amiben szintén van érdekeltsége Mészárosnak, a Budapesti Erőmű pedig egy Habony Árpádhoz közel álló céghez kerülhet.

Az anyag harmadik része a kormányzati kommunikációval, illetve annak hiányosságaival és visszásságaival foglalkozik. „Jellemző, hogy települési szintre lebontva nincs proaktív adatközlés, ezért a településeket a veszélyhelyzetben irányító polgármesterek jelentős információhiány mellett kénytelenek döntéseket hozni” – olvasható a dokumentumban, ami kiemeli azt is, hogy az oltási tervet sem hozták nyilvánosságra.

A jelentés írói itt térnek ki arra is, hogy a közérdekűadat-igénylések válaszadási határidejének 45 napra emelése (ami újabb 45 nappal meghosszabbítható) a jogintézmény fogalmának kiürítéséhez vezet, amivel tovább nehezíti a kormány a sajtó munkáját. Az elemzők körültekintően összefoglalják a vakcinaregisztrációval (kell/nem kell), a vakcinák közti választással (lehet/nem lehet) kapcsolatos ellentmondásos kommunikációt és a keleti oltások beszerzésével kapcsolatban felmerült kérdéseket. Például, hogy közadatigénylésre nem adta ki a kínai és orosz vakcinák szerződéseit a külügy, de később nyilvánosságra hozta őket, és kiderült, hogy a kínai oltásnál egy zavaros hátterű cég működött közre.

A jelentés negyedik blokkja a járványügyi jogalkotással, az ötödik pedig a parlamenti munkával foglalkozik. A hatodikban az egyetemek modellváltásáról, a hetedikben a közbeszerzési szabályokról, a nyolcadik, befejező részben pedig Rogán Antal feleségének földvásárlási terveiről és Varga Judit igazságügyi miniszter CSOK-os balatoni nyaralójáról olvashatunk.

A TASZ és a K-Monitor harmadik korrupciófigyelő jelentése teljes egészében itt olvasható:

Korrupciófigyelő-Harmadik-jelentés by atlatszo on Scribd

A jelentéshez szakértői véleményt adott Gyükeri Mercédesz, a HVG újságírója; Reszkető Petra, a Budapest Intézet munkatársa és Erdélyi Katalin, az Átlátszó főszerkesztő-helyettese.

Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor Miniszterelnök a Karmelitából hívja a kínai elnököt 2021. április 29-én (forrás: Orbán Viktor / Facebook)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!