A Külügyminisztériumtól és a Miniszterelnökségtől sem kaptuk meg a kínai és az orosz vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket

Mindkét oltóanyag beszerzését Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, ezért joggal gondolhattuk, hogy az ő tárcájánál vannak az iratok. A külügy azonban azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy nem adatgazda a kérdésben, és ugyanezt írta vissza adatkérésünkre a Miniszterelnökség is. Nem adjuk fel, több állami szervtől is kikértük a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinák vásárlásáról szóló szerződéseket, hogy megtudjuk a beszerzések részleteit.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Szijjártó Péter külügyminiszter 2021. január 22-én jelentette be, hogy „egymillió ember beoltásához elegendő, kétmillió adag koronavírus elleni vakcinát vásárolt hazánk Oroszországtól”. A kormányzati honlapon szereplő közlemény szerint „a külügyminiszter korábban az orosz egészségügyi miniszterrel állapodott meg a Szputnyik V  vakcina beszerzéséről”. A szöveg azzal zárul, hogy „a vakcinaszállításról szóló szerződést kitárgyaltuk, az éjszaka aláírtuk, és az orosz közvetlen befektetési alap is szignózta”.

Joggal gondolhattuk tehát, hogy a magyar állam részéről Szijjártó Péter írta alá a Szputnyik V vakcina beszerzéséről szóló szerződést, ezért adatigénylésben kértük ki a dokumentumot a külügyminisztériumtól. A tárca viszont azt válaszolta, hogy ők nem adatkezelők ebben a kérdésben.

Ugyanígy jártunk a kínai vakcina esetében is: 2021. január 30-án azt is Szijjártó jelentette be, és ez a közlemény is arra utalt, hogy ő írta alá a szerződést, de hiába kértük ki a dokumentumot a Külügyminisztériumtól, azt válaszolták, hogy ők nem adatgazdák ebben a témában sem.

Ezután a Miniszterelnökséghez mint az államot és a kormányt képviselő szervhez fordultunk, de onnan is lepattantunk.

A Külügyminisztérium után a Miniszterelnökség is azt válaszolta a Szputnyik V és a Sinopharm vakcina vásárlásával kapcsolatos adatigényléseinkre, hogy ők nem adatgazdák ezekben az ügyekben.

Felmerül a kérdés, hogy akkor kinél van a két szerződés, ha az azokat bejelentő és azokat – legalábbis a közlemények szerint – aláíró külügyminiszter tárcájánál, illetve az egész kormányt és országot irányító Miniszterelnökségnél, állításuk szerint, nincs.

Azt, persze, nem mondták meg, hogy kinél vannak a kért adatok, ezért csak tippelgetni tudunk, kivel kell pingpongoznunk a vakcinaszerződésekért. A lehetőségek tárháza, ha nem is végtelen, elég tág. Ezért a biztonság kedvéért adatigényléseket adtunk be az egészségügyet irányító Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK), a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) is. Ha sikerül valahonnan adatokat kapnunk, mindenképp megírjuk.

A dolog különös pikantériája, hogy a Miniszterelnökséget jelenleg vezető Gulyás Gergely 2009-ben, ellenzékből, felháborítónak és törvénysértőnek tartotta, hogy a Magyarországot akkor vezető Bajnai-kormány nem hozta nyilvánosságra a H1N1 vírus elleni oltás beszerzésére vonatkozó szerződést.

„A fideszes jogász álláspontja szerint valamennyi szerződést mellékletekkel együtt az utolsó betűig nyilvánosságra kell hozni. (…) Szerinte az oltóanyag kapcsán a titoktartás azért is rendkívül káros, mert a közvélemény a megfelelő tájékoztatás hiányában nem csupán a többmilliárdos üzlet mára beigazolódni látszó tisztességtelen hasznát valószínűsíti, hanem az oltóanyag hatékonyságát is megkérdőjelezi, így a közbizalom elvesztésével az új influenza elleni védekezés egészének sikeressége kerül veszélybe” – olvasható a Hvg.hu akkori cikkében.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: Sinopharm-szállítmány 2021.02.23-án (forrás: koronavirus.gov.hu/Facebook)

A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.