Az államosítás után egyetlen cég viheti majd a milliárdos hulladékbizniszt

Egy törvényjavaslat szerint a hulladékgazdálkodás teljes államosítása következhet, ami után rögtön bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert. A nyáron kiszivárgott előterjesztéshez képest szó sincs arról, hogy több szemétszállító is labdába rúghat: a legfrissebb tervek szerint egyetlen cég kezébe adnák a jövőben a hazai hulladékkezelést. 

Támogatási kampány

A törvényjavaslatot november 24-én, kedd este nyújtották be az országgyűlésnek, a dokumentumot a Szabad Európa szúrta ki először. A 143 oldalas irat „az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat” néven fut. 

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A javaslatban a hulladékgazdálkodás teljes államosítása szerepel, ami után bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert. A koncesszióra pályázni lehet, és az állam egy általa kiválasztott cégen keresztül végeztetné el a munkát.

A NER közelébe kerülhet a szemétbiznisz

A javaslat benyújtója dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, az előadója pedig dr. Palkovics László, innovációért és technológiáért felelős miniszter. (A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.) Amennyiben megszavazzák a törvényt, a hulladékgazdálkodás teljes átalakítását 2023. július 1-jétől vezetik be.

A több mint száz oldalas módosítócsomag legfontosabb része, hogy az államosítás után a kormány a hulladékgazdálkodási tevékenységet magánfelek bevonásával, koncessziós szerződés útján kívánja ellátni (hasonlóan a kaszinóbizniszhez).

Nyáron kiszivárgott egy hulladékgazdálkodással kapcsolatos előterjesztés, de abban még az szerepelt, hogy több koncesszor is labdába rúghat majd.

Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák

Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék.

Most már azonban szó sincs erről, hanem egyetlen cégnek adnák a jövőben a hazai hulladékkezelést. További változás, hogy az előterjesztésben még megyére vagy megyék csoportjára lehetett volna pályázni, a törvényjavaslat szerint azonban az egész országra kiterjedő koncesszió jönne létre. Mindezen intézkedések az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint a körforgásos gazdaságra való átállást hivatottak segíteni. 

A koncesszióra pályázni lehet majd, és a szerencsés nyertesről Palkovics László ITM-miniszter döntene. A koncesszor nem egymaga végezné a munkát, hanem alvállalkozókat vonhat be, hiszen Magyarországon nincs olyan cég, ami egymaga el tudná takarítani az ország szemetét. Amennyiben megszavazzák a törvényjavaslatot, azzal minden versenyt felszámolnak a hulladékszektorban.

A lakossági hulladékgyűjtést az önkormányzatok látják el 2011 óta. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékkal pedig jelenleg is a piaci szereplők foglalkoznak – ez az a terület, amiben jelentős profit van. A korábbi tervekkel megegyezően, a döntés értelmében az önkormányzatoktól és a jelenlegi piaci szereplőktől is elvennék a lakossági hulladékszállítást.

A Szabad Európa információi szerint „Palkovics miniszter egyenként berendelte, és személyesen tájékoztatta több iparági cég képviselőjét arról, hogy jön az államosítás. De ezt „ne államosításnak fogják fel”, hiszen alvállalkozóként lehetséges, hogy kaphatnak még majd valamilyen feladatot a monopóliumtól.”

Az önkormányzatoktól elvehetik a hulladékgazdálkodási eszközöket

A nyilvános pályázat során a pályázónak vállalnia kell, hogy továbbra is marad a rezsicsökkentett díj, és határidőre teljesítik az uniós célértékeket. 

A koncesszori tevékenység üzletileg nem tűnik túl rizikósnak, a cég a következőket kapja:  

• közszolgáltatási díjat;
• hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásáért szedhető díjat;
• környezetvédelmi termékdíjból és a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból való részesedést;
• a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedést, valamint megtérítést;
• fenntartási költségekből, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevételt.

Amennyiben a bevételek a cég költségeit nem fedezik, az állam a koncessziós társaság részére megtéríti az előző évi indokolt költség bevételekkel nem fedezett részét.

„A legvérlázítóbb, hogy az önkormányzatoktól elvennék a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak” – mondta az általunk megkérdezett szakember még nyár elején az előterjesztésről. 

A jövőben ezt a kérdést még tisztázni kell, a törvénymódosítási javaslatban nem szerepel egyértelműen, hogy az önkormányzatoknak át kell-e adniuk az eszközeiket. 

“Az állam tulajdonában álló és a Koordináló szerv a vagyonkezelésében lévő hulladékgazdálkodási eszközöket, amelyeket a koncesszor pályázatában igényelt, továbbá amelyek tekintetében fenntartási kötelezettség van hatályban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) rendelkezéseinek megfelelően a koncessziós társaság részére üzemeltetési szerződéssel az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása céljából hasznosításra és működtetésre átadja” – olvasható a törvénymódosítási javaslatban. 

Totális államosítással húznák ki a bajból a szektort

A hulladékgazdálkodás különböző szektorainak az államosítása nem jelentett megoldást, sőt, számos problémát okozott az elmúlt években. Nyilvánvaló, hogy baj van, még a nyáron kiszivárgott előterjesztés szerint is évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.

2011-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: ekkor a nem állami közszolgáltatókat betiltották, és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetése az önkormányzati tulajdonú cégeket küldte padlóra, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük.

Jelenleg az önkormányzatoknak az egyik legnagyobb  problémát a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), közismertebb nevén a kukaholding jelenti. 2016-tól a kukaholding felügyelete alá került az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése. A cég nem gyűjti be a hulladékot, csupán beszedi a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére.

Azonban számos probléma adódott abból, hogy a hulladékgazdálkodási csúcsszerv nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, és nagy csúszásokkal fizet a munkát elvégző cégeknek. Tüttő Kata, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese a közösségi oldalán számolt be nyár elején arról, hogy a cég január óta nem fizetett a szemétszállítást elvégző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nek az elvégzett szolgáltatásért.

A törvényjavaslatot számos kritika érte

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-oldalán reagált a hírre. 

„A kormány szándékai, céljai egyszerűen leírhatók: bár az önkormányzatok meg tudnák csinálni jól és olcsón a közfeladatokat, nekik nem hagyják, mivel azonban a saját maguk által összetákolt állami cégek képtelennek bizonyultak erre, inkább eladják az egészet, mindennek az árát persze végül az emberek fizetik meg. És mindezt Rogán Antal fogja levezényelni (…) Az éjjel megjelent mindkét fontos törvényjavaslat ugyanazt a célt szolgálja, a privatizációt. Előbb államosítottak, központosítottak, most pedig koncesszióba adnák a hulladékgazdálkodást és a mobil díjfizetés rendszerét” – írta a főpolgármester. 

Karácsony arra célzott, hogy szintén kedd este jelent meg az a kormányjavaslat, amiben magánszereplőnek adná ki a kormány a mobil fizetési platform üzemeltetési jogát. A mobilfizetést eddig az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Rendszer (NMFR) végezte, aminek része a közterületi mobilparkolás, a mobilfizetés útján megváltható autópályamatrica vásárlás, valamint az e-útdíj vásárlás. Nemrég rendelték Rogán Antal alá a Nemzeti Koncessziós Irodát, aminek többek között az a feladata, hogy javaslatot tesz egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlásának koncessziós szerződéssel történő átengedésére.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára októberben kritizálta a kormányelőterjesztést, akkor még nem volt ismert számukra sem a mostani törvénymódosítási javaslat.

„A hulladékgazdálkodási tevékenységek kizárólagos állami hatáskörbe vonásáról szóló javaslat az államosításnak példátlan módja az Európai Unión belül, és a javasolt formában semmilyen garanciát nem ad a célok teljesítéséhez. Az államosítás kiterjesztése különösen a jelenleg piaci alapon jól működő ipari-kereskedelmi hulladékokra indokolatlan, felesleges és számos EU-s és hazai jogszabályt sért. A CSAOSZ az előterjesztés részletes jogi elemzését el is készíttette, és az érintett szakmai szövetségekkel való egyeztetés után el is juttatta az érintett minisztériumoknak.” – írta Nagy Miklós.

Három év börtön vár az illegális szemetelőkre

A módosítócsomagra az uniós jogharmonizáció miatt is szükség van, az EU ugyanis számos olyan célt határozott meg, amihez új intézkedéseket kell bevezetni. A vonatkozó uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a tervezet az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltóhelyekből álló visszaváltási rendszert vezet be, amelyben a vásárló a műanyag, alumínium és üveg csomagolási termékek után visszakapja a csomagolás díját.

Az illegális hulladéklerakókkal szemben is keményebben lépnének fel januártól. A jövőben azt, aki jelentős mennyiséget meghaladó – azaz 1000 kg vagy 10 köbméter – hulladékot helyez el illegálisan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik majd. A szabálysértőket is szigorúbban büntethetik, az illegálisan szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük.

A hulladékgazdálkodás a jövőben a kormányhivatalokhoz kerül, és az új hatóság feladata lesz a jövőben többek között

• a körforgásos gazdálkodásra való áttérés felügyelete;
• a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek engedélyezése, felügyelete és ellenőrzése;
• továbbá ők fogják koordinálni az illegális hulladéklerakás felszámolását és büntetését is.

A szervezet életre hívása már régóta csúszik: az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült tervek szerint július 1-jétől kellett volna felállnia az új hulladékgazdálkodási hatóságnak.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: Pixabay