NFSZ: az álláskeresők közel fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott márciusban

Felkerült a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjára a március havi gyorsjelentés. A munkaerőpiaci elemzés meglepő infomációkkal szolgál: az álláskeresők közel fele (46,2%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban, és több mint ezer főt érintett csoportos leépítés. Az NFSZ honlapján ugyanakkor továbbra sem elérhetők a korábbi évek álláskeresési adatai.

Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Miközben az elmúlt másfél-két hónapban számos vállalkozás jelentette be, hogy a pandémia miatt leállásra kényszerül és megválik a dolgozóitól, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapja sokáig nem frissült az akutális foglalkoztatási adatokkal, sőt, egyik napról a másikra a korábbi statisztikák is lekerültek az oldalról.

Május 5-én azonban végre elérhetővé tették a márciusi részletes adatokat.

Ebből kiderült, hogy a 2020. márciusi zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében 281,3 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 2400 fős növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Márciusban összesen 59,4 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási/kerületi hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 7 százalékott tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 7,8 százalékkal nőtt.

A gyorsjelentés szerint márciusban a foglalkoztatók 1098 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be. A leépítések a szállodai szolgáltatás, éttermi, mozgó vendéglátás, a háztartási villamos készülék gyártása, a fémmegmunkálás, az egyéb információ-technológiai szolgáltatás, vagyonkezelés (holding), a sportszer-gyártás, a falemez-gyártás, az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység, a felsőruházat gyártása és az egyéb vendéglátás ágazatokat érintették főként Budapesten, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Az MTA kutatóinak elemzése szerint a magyar munkahelyek közel fele veszélybe került

A becslés szerint egyrészt a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokat nyújtó ágazatok szenvedik meg leginkább a járvány hatásait, másrészt azok az iparágak, ahol a kereslet váratlan visszaesése és/vagy az ellátási láncokban bekövetkezett zavarok jelentik a problémát. A kockázatot ezekben az ágazatokban nemcsak a munkahely elvesztése jelenti, hanem a fertőzés veszélyének nagyobb valószínűsége is.

Az álláskeresők havi számait vizsgálva az elmúlt 10 évben jelentős csökkenő tendencia tapasztalható, amit a jelenleg zajló globális egészségügyi és gazdasági vészhelyzet minden jel szerint megtör majd – hangsúlyozza a tanulmány, amely egy másik fontos jelenségre is rámutat.

„A tárgyhónapban 151,2 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 54,4 százaléka álláskeresési ellátásban, 45,6%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők közel fele (46,2%) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.”

Az összegzés többek között kitér arra is, hogy az álláskeresők között magasabb a nők aránya, hogy legalacsonyabb a munkanélküliségi rátával Győr-Moson-Sopron megye és Budapest bír, illetve, hogy a legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván.

A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a legtöbb álláskereső pedig az 55 felettiek közül kerül ki.

Támogatás kell a munkahelyekhez

Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 92,2 ezer volt, amelynek 93,2 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott – szerepel a jelentésben. A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén megye, a főváros, Hajdú-Bihar, Baranya és Békés megye rendelkezett. A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 12,6 ezer volt, amely az összes álláshely 12 százaléka.

A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslettel Budapest, Bács-Kiskun, Komárom, Pest, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezett. Ezen kívül magas volt a bejelentett állások száma néhány olyan megyében, amelyek munkaerőpiaci helyzete nehéz, pl. Zala vagy Csongrád megye.

Márciusban a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari foglalkozású, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású, az intézményi takarító és kisegítő, a konyhai kisegítő, az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású, a mechanikai gép-összeszerelő, a kézi csomagoló, a tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr és a húsfeldolgozó foglalkozásokra vonatkoztak.

Akiknek a munkahelyét nem védte meg a kormány – személyes történetek elbocsátottaktól

Egy hét alatt 11 960 fővel növekedett a munkanélküliek száma, és idén összesen több mint 320 ezren vesztettek el a munkájukat Magyarországon. A számok mögött családok és sorsok állnak – ezekből mutatunk most be néhányat országos körképünkben.

Az új honlappal eltűntek a régi adatok

Bár a márciusi részletes elemzés végre rendelkezésre áll, a korábbi adatok továbbra sem elérhetők az NFSZ honlapján.

Bár hivatalosan senki sem erősítette meg az okot, az adatok vélhetően a honlap megújítása során „tűnhettek el”. Az NFSZ honlapja ugyanis éppen akkor kapott új dizájnt, amikor Gulyás Gergely bejelentette volna a márciusi munkanélküliségi adatokat. A bejelentés aznap ugyan elmaradt, az új honlap viszont debütált: látványos grafikonokkal és valóban sokkal modernebb felülettel. Az archívum ugyanakkor szinte teljes mértékben eltűnt: az átállás ugyanis úgy zajlott le, hogy a régi felület már egyáltalán nem elérhető, az új oldalra pedig ezidáig nem töltötték fel a régi adatokat.

Minderről a kutatókat, a médiát vagy épp a munkakeresőket (előre) senki sem értesítette, sőt, az NFSZ honlapján most sem szerepel bejelentés azzal kapcsolatban, hogy a honlap megújult, és hogy a régi verzió (akár átmenetileg is) hol érhető el.

Ez mindenki munkáját megnehezíti – erről több, munkaerő-piaci helyzettel és előrejelzéssel foglalkozó kutató is nyilatkozott a portfolio.hu-nak.

Katus Eszter

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!