Jogszerűen hozta nyilvánosságra Pikó András a hivatali emaileket

Az adatvédelmi hatóság vezetője, Péterfalvi Attila aggályosnak találja, hogy Pikó András polgármester nyilvánosságra hozta a Józsefváros Újság volt főszerkesztője és más önkormányzati tisztségviselők korábbi hivatalos e-mailjeinek tartalmát. Pedig az lenne aggályos egy demokráciában, ha a levelezés titokban maradna. Ez következik a törvényekből, az alkotmányos elvekből és a hazai és nemzetközi bírósági gyakorlatból is.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kérdéses emailezés a helyi önkormányzat lapjának a választási kampány idején való szerkesztéséről szólt, ezen belül is arról, hogy a helyi önkormányzati sajtótermék hogyan kerülheti meg a közpénzből az egyik jelölt mellett való kampányolás tilalmát. Az emailek bizonyítják, hogy a kerületi lap tartalmát közlés előtt megkapta többek között Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője, Rimán Edina jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője, Sára Botond fideszes polgármester is.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint – ha jól értjük a témában megjelent tudósításokat – az emailek tartalma személyes adat, ezért azok kezelésére az uniós Általános Adatvédelmi Rendelet szabályai vonatkoznak, és a Rendelet nem teszi lehetővé a levelek nyilvánosságra hozatalát. Péterfalvi Attila álláspontja ellenkezni látszik a magyar törvényekkel, az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával.

Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy a magyar jog teljesen összhangban van az uniós Rendelettel, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy a tagállamok összeegyeztetik a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.

A magyar törvényi szabályozás

Az információs önrendelkezési jogról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata. Tehát törvény rendelkezik úgy, hogy egyes személyes adatok a nyilvánosságra tartoznak. A Pikó András által közzétett levelezésekre olyan személyek között került sor, akik közfeladatot látnak el, és az emailek tárgya is a közfeladattal volt kapcsolatos.

Az alkotmánybírósági és bírósági gyakorlat

De a nyilvánosságra hozható személyes adatok köre ennél is tágabb. A rendőri arcképmás publikálhatósága kapcsán mondta ki öt éve az Alkotmánybíróság, hogy rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak, közügyet érintő képi tudósításnak minősül.

Az általános alkotmányos elv tehát az, ha a személyes adat kezelése nem öncélú, nem megalázó, és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül, akkor az jogszerű.

Ennek az alkotmánybírósági döntésnek vannak előzményei az AB korábbi gyakorlatában is.  A közérdekű adatokhoz való alkotmányos alapjog, amely azért kiemelkedően jelentős, mert „[a] nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól »elidegenedett gépezetté«, működése kiszámíthatatlanná, előreláthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 192.].” Külön is utalt az Alkotmánybíróság arra egy döntésében, hogy „[a] Nemzeti hitvallás értelmében: „[v]alljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi”. Ennél fogva a polgárait szolgáló demokratikus állam működésének egészével, általánosságban a közfeladatok ellátásával kapcsolatos alaptörvényi követelmény tehát az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése. A véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása mellett, illetve azon keresztül a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapvető jog végeredményben e fenti követelmény érvényre juttatására hivatott.” {21/2013. (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [33]}

Többek között ilyen elvek alapján nyerte meg az Átlátszó is a Gój Motorosokkal szembeni perét, ahogy a CBA-s Baldauf László által indított pert is. De konkrétan hivatali levelezéssel kapcsolatosan van kúriai ítélet is, amely ugyanebbe az irányba mutat. A Kúria BH 2018.9.253 számon közzétett eseti döntése értelmében a bíróság elnökének közfeladata (jogszabályban meghatározott feladata) gyakorlása körében folytatott levelezése közérdekű adatnak minősül, vagyis a bírói működéssel mint közfeladat ellátásával kapcsolatosan releváns adat nyilvános.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata

Végül a strasbourgi székhelyű bírósági gyakorlat is ugyanezt az elvi alapot követi, vagyis azt, hogy a demokratikus államokban a közügyekkel kapcsolatos vitákhoz fűződő érdek sokszor fontosabb, mint a magánszféra védelme. Például a Flinkkilä and Others v. Finland ügyben rámutatott arra, hogy amennyiben egy közszereplőnek nem minősülő személy nem sértő fényképét egy közüggyel összefüggésben használja fel a sajtó, akkor az érintett magánszférájával szemben a sajtószabadságnak kell elsőbbséget kapnia. Sőt, a Lillo-Stenbergand Sæther v. Norway ügyben hozott ítélet szerint jogszerű, ha egy nyilvános helyen rendezett, de egyébként a családi élet által védett eseménynek minősülő esküvőről készített, sértőnek nem minősülő fényképet a sajtó az érintettek hozzájárulása nélkül közöl le.

Elég nagy baj lenne egy demokráciában, ha hivatalos személyeknek és közpénzből fenntartott újságok alkalmazottainak az újság tartalmával kapcsolatos levelezése nem közügy, hanem védett magántitok lenne. A fentiek fényében nem is az.

M. Tóth Balázs

Címlapfotó: Pikó András polgármester / Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!