Hadházy: a magyar rendőrség és egy belügyi cég érintett az amerikai Microsoft-csalásban

Az ORFK, illetve a BM cége, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. vásároltak szoftvereket a Microsofttól az USA hatóságai szerint csalással. Ezt derítette ki némi kutakodással Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki extra Korrupcióinfót szentelt a részleteknek.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,8 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 közt. Az amerikai igazságügy pedig az ügy lényegét nyilvánosságra is hozta.

E szerint a magyar Microsoft beismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el licenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.

Ehhez képest a magyar ügyészség bűncselekmény hiányára hivatkozva még 2018-ban elutasította a nyomozást – ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta az MSZP-s Mesterházy Attila kérdésére a T. Házban.

Hadházy Ákos most az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott összefoglalót tanulmányozva állítja, az ORFK, illetve a Belügyminisztérium által kezelt állami cég, a NISZ Zrt. bizonyosan érintett a nemzetközi csalásban.

„Az amerikai jelentés két példát hoz, ahol ugyan nem említi a neveket, de a szerződések időpontját és összegét megadja” – magyarázta a képviselő.

Mivel a szerződéseket kitrükközték a közbeszerzések közül, igényelt némi utána járást kideríteni, kik voltak a vásárlók, de végül sikerrel jártak.

A NISZ Zrt. 5 millió forintnál nagyobb szerződéseinek listáján egyértelműen beazonosítható az amerikai jelentésben szereplő szerződés. A NISZ Magyarország egyik vezető informatikai cége 63 milliárdos forgalommal, 1600 alkalmazottal.

Az ORFK szerződése viszont csak közvetett infók alapján beazonosítható, mivel a főkapitányság honlapjáról pont a vizsgált időszak beszerzései hiányoznak. A Napi korábbi cikke azonban konkrétan leírja a szerződés adatait, amik egyértelműen megegyeznek az USA által közölt részletekkel. A cikk szerint a NAV szoftverbeszerzése is aggályos lehetett, ez azonban nem szerepel az amerikai összefoglalóban.

A képviselő által ismertetett szerződések esetében egyébként nem a Microsoft Magyarország volt a közvetlen beszállító, hanem közvetítőket iktattak be, adott esetben nem is egyet. A beszállítókat egyébként már az esettel foglalkozó több cikk is megnevezte, köztük az idézett Napi is – a védekezésük nagyjából az egymásra mutogatásban merül ki.

Frissítés (2019. július 31.): A NISZ Zrt. közleményben reagált: „A Microsoft-vizsgálattal kapcsolatban nem érkezett megkeresés a NISZ Zrt-hez. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő állításával ellentétben szabályos, típusa szerint központosított közbeszerzés keretében, verseny újraindításos eljárás lefolytatását követően, a legkedvezőbb árat biztosító céggel kötött szerződést 2013. júliusában, az akkor még az NFM felügylete alá tartozó NISZ Zrt.”

Rádi Antónia

Fotó: Hadházy Ákos/Facebook

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!