Jogerősen felmentette a bíróság a „kémeket”, akik az ügyészség szerint az USA-nak dolgoztak

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

További részletek: atlatszo.hu/azenadombol

Emlékezetes, egy rágalmazás gyanúja miatt indult eljárásban tartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amelyekről aztán szerintük az derült ki, hogy magyar állampolgárok kémkedtek többek között az USA-nak. Az Átlátszó folyamatosan beszámolt az ügyről.

A nyomozó- és a vádhatóság szerint a vádlottak hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok és az IMF részére, ezen belül is az elsőrendű vádlott – társa révén – az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez hazánk honvédelmére vonatkozó iratot juttatott el.

A büntetőeljárásban a vád másik pontja az volt, hogy Maxin Norbert 2010-ben az IMF-küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a szervezet pénzét, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból lopni.

Megjegyzendő, hogy az eljárás során nyolc, illetve hat évvel ezelőtti történetekről volt szó, valamint olyan dokumentumok átadásáról, amelyek elvileg a külföldi félnek is rendelkezésére álltak. Továbbá szokatlan volt az is, hogy az eljárást a hasonló kémügyekkel ellentétben nem minősítették államtitokká.

Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították.

Maxin Norberték ügyében számos érdekesség akadt a nyomozással kapcsolatban. Így például az, hogy a bűnjeleket a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai nem a bűnjelraktárban tartották, hanem az egyik nyomozó páncélszekrényében.

A tárgyalás során kiderült a nyomozóhatóság egyik osztályvezetőjének tájékoztatása alapján egyébként az is, hogy ők már 2015 augusztusában tisztában voltak a kémkedés gyanújával, ugyanakkor magát az eljárást csak két hónappal később indították el.

De elgondolkodtató volt az ügyben az is, hogy nem volt kíváncsi a rendőrség Maxin Norbert cégügyeire és fideszes kapcsolataira. Továbbá, hogy szabálytalanul tárolhatták az eljárás során lefoglalt adathordozót, amelyen a hatóság szerint megtalálható a büntetőeljárást megalapozó dokumentum.

A nyomozóhatóság nemtetszését váltotta ki az is, hogy az ügyvéd nyilatkozott a kémügyről, ezért etikai vizsgálatot kértek ellene. Az ok az volt, hogy a nyilvánosság tájékoztatásával, és a sajtóban megjelentetett dokumentumokkal befolyásolhatják a tanúkat. Ugyanakkor ezután nem sokkal a rendőrség be is fejezte a nyomozást.

Az ügyről és a nyomozás furcsaságairól 2016 őszén interjút adott az Átlátszónak az elsőrendű vádlott, Maxin Norbert.

A műgyűjteményt építő, annak múzeumot létrehozni szándékozó Maxin Norbertnek jó fideszes kapcsolatai voltak.

Korábban a Fidelitas volt budapesti elnökéhez, Schneller Domonkoshoz kötődőnek tulajdonította a szervezetet, amelynek egyébként a kurátorai között annak megszűnésekor Schneller és Maxin Norbert is ott voltak. Az alapítvány vezérkarában Maxinon kívül olyan fiatal politikusok bukkantak fel, akik a Fidelitas azon korszakához is kötődtek, amikor a szervezetet Szijjártó Péter, jelenlegi külügyminiszter vezette.

A másik vádlott, B. Béla 2006-2007-ben Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter politikai és gazdasági tanácsadója volt, majd miután távozott a Maxin Norbert érdekeltségébe tartozó Arcade Kft-től, 2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba került. Innen 2013-ban átigazolt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-hez, ahol egy éven át dolgozott.

Furcsa volt az is, hogy a szintén kémkedéssel vádolt Kovács Béla ügyében míg a Fidesz részéről többször nyilatkoztak, ám a Maxin Norbertékkal szemben folyó eljárásáról semmit nem kommunikáltak. Talán azért, mert kellemetlen volt nekik, hogy Maxin Norbert jó kapcsolatot ápolt a párt több prominens emberével. A vádlott az Átlátszónak levelet is írt minderről.

Az ügyben az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa nem látta megalapozottnak a vádat, ezért Maxin Norbertet, valamint társát felmentette 2018 februárjában. A bíró a döntést azzal indokolta, hogy a Birodalom nem kémszervezet volt, hanem egy baráti közösség, a nyomozati iratok pedig nem támasztották alá a kémszervezet teóriát.

Maxin védője, Kertész Gusztáv elmondása szerint az első fokon eljáró bíró leszögezte azt is, hogy az IMF részére átadott anyag nem alkalmas Magyarország hátrányára történő felhasználására, azok ugyanis teljesen nyilvános adatok voltak. Az ODC fele történt minősített irat átadásával kapcsolatban pedig a bíró szintén úgy vélekedett, hogy az nem alkalmasak kémkedésre.

Hasonlóan vélekedtek másodfokon is. A Fővárosi Ítélőtábla bírói tanácsa ugyanis 2019. január 31-én helybenhagyta az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét a kémkedés vonatkozásában.

„A magyar jogtörténelemben példa nélküli büntető eljárás végére került ezzel jogerősen pont” – közölte az Átlátszóval Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv. „Ugyanis soha nem fordult még elő, hogy szövetséges állam és nemzetközi szervezet részére történő kémkedéssel vádoljanak két magyar üzletembert, és ezzel kimondva-kimondatlanul az USA állami alkalmazottairól, és az IMF magyarországi delegáltjáról állítsák azt, hogy Magyarországon kémtevékenységet folytattak.”

Kertész Gusztáv hozzátette, hogy az új büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően a fővárosi ítélőtábla eljáró tanácsa felhívta a felmentett vádlottak figyelmét a kényszerintézkedés miatt indítható kártalanítási eljárásra. „Melyet meg is fogunk indítani” – jelentette ki a védő. „A megnyugtatóan zárult eljárás ellenére ebben az ügyben számos nyitott kérdés maradt, amelyre valószínűleg már soha nem fogunk érdemi választ kapni” – tette hozzá az ügyvéd.

Csikász Brigitta

Címlapkép: A kémügy korábbi, még elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán (fotó: Átlátszó)