Bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük.
A Fővárosi Ítélőtábla szeptember 25-én jogerősen felmentette a Nemzetbiztonsági Hivatal (ma Alkotmányvédelmi Hivatal) egykori vezetőjét, Galambos Lajost és társait a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
Az NBH-ban egy évtizeddel ezelőtt poligráfos vizsgálattal szerették volna megtalálni azt a személyt vagy személyeket, akik révén információk kerültek ki a titkosszolgálattól.
A hazugságvizsgálatot végző magáncég, a Zömök Kft. vonatkozásában felmerült, hogy idegen állam -valószínűleg Oroszország – érdekeit kiszolgálva gyűjthetett információt a nemzetbiztonságnál különböző ügyekben.
A kémperben 2013-ban a Debreceni Törvényszék első fokon börtönre ítélte Galambos Lajost, Szilvásy György volt titokminisztert és Laborc Sándor egykori NBH-főigazgatót is, míg az orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát, P. Lászlót felmentették.
A verdiktet azonban eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezték. Ezt követően a Kaposvári Törvényszéken egy évvel ezelőtt a vádlottakat első fokon felmentették a bűncselekmények vádja alól.
A per az elejétől kezdve zárt ajtók mögött zajlott az államtitoknak számító minősítés miatt. Az ügy részleteinek megismerése miatt most szerkesztőségünk Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökéhez fordult.
A NAIH-hoz megküldött bejelentésünkben az szerepel, hogy a nyilvánosság az eddigiekben csak meg nem erősített, de nem is cáfolt információmorzsákhoz juthatott hozzá ebben az igen fontos közügyben, mivel az az ítéletek rendelkező részén kívül minden más adat minősített adat.
A vádlottak közül az I-III. rendű vádlott kifejezetten a közhatalom gyakorlásával összefüggő minőségükben elkövetett cselekmények vádja miatt állt bíróság előtt, így a közvéleménynek kiemelkedő alkotmányos érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerhesse a vádat, a vádlottak védekezését és a bíróság ítéletét.
Nem vitatjuk, hogy ebben az ügyben lehetnek olyan iratok, amelyek minősítése az ország nemzetbiztonsági érdekeinek védelme érdekében fontos, de a teljes peranyag minősített jellege alkotmányosan nem indokolt. Ugyanis „a nyilvánosság előli teljes elzárás az arányossági mérlegelés tekintetében nem veszi figyelembe, hogy egy ilyen súlyú közügyben milyen fontos érdek fűződik a nyilvánosság pontos tájékoztatásához” – áll a beadványunkban.
A Magyar Idők augusztusban számolt be arról, hogy felülvizsgálták a kémper titkos minősítését, és elképzelhető, hogy a nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztető és a személyes adatokat tartalmazó információk kivételével nyilvánosságra hozhatják a történetet.
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
