Eljut végre a jövőbe a Magyar Honvédség?

 

A Nyugat most rákényszerítheti Magyarországot arra, hogy ne odázza el a haderő valódi fejlesztését, ugyanakkor felmerül annak a veszélye, hogy semmi más nem fog történni, mint az odaöntött milliárdokat a jelenlegi rossz struktúrájú honvédség, mint egy szivacs szívja majd magába, miközben érdemben nem sok minden fog változni. Kovács Gyula katonai szakértő cikke.

Zrínyi 2026 honvédelmi és haderő-fejlesztési program néven tervet dolgozott ki a Honvédelmi Minisztérium a haderőfejlesztés menetére, ám a program részleteiről egyelőre semmit sem tudni. A Fidesz-KDNP kormány a jogszabályok módosításával a fejlesztési terv elfogadását kivette az Országgyűlés jóváhagyása alól, elegendővé téve azt, hogy a honvédelmi miniszter lássa el a dokumentumot a kézjegyével.

Egy nemzetközi megállapodás alapján a NATO-tagállamoknak 2026-ig el kell érniük azt, hogy a GDP-jük 2 százalékát fordítsák honvédelemre, aminek a teljesítését hazánk Donald Trump amerikai elnök nyomására a legutóbbi brüsszeli csúcson hozott döntésnek megfelelően már 2024-re beígérte. Ez mintegy 4 ezer milliárd forintos ráfordítást jelent a katonaságra.

Maga a fejlesztés valóban jól hangzik, de ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy az évi több százmilliárdokat a jelenlegi, rossz és korszerűtlen struktúrájú honvédségre költik majd el.

A NATO-ban az az iránymutatás a fejlesztések tekintetében, hogy a tagállamoknak nem csupán növelni kell a védelmi kiadásaikat, hanem annak legalább húsz százalékát fejlesztésekre kell fordítani. Mi ezt már az idén teljesítjük, hiszen a védelmi költségvetésünk 20 százalékát modernizációra tudjuk fordítani – jelentette be a Magyar Időknek adott interjújában Simicskó István honvédelmi miniszter.

Az pedig teljesen értelmetlen, hogy a Zrínyi 2026 fejlesztési tervet dugdossák a nyilvánosság elől, hiszen amint Magyarország beterjeszti azt a NATO-nak, véleményezni fogják, és így természetesen ki fognak derülni a részletek, illetve azt is mindenki megtudja, hogy a katonai szervezetnek mi a véleménye a dokumentumról, esetleg milyen kifogásokat fogalmaz meg a magyar elképzelésekről.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény „38. §. (7)⁷⁰ A Honvédség szervezeti felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Honvéd Vezérkar főnöke engedélyezheti.”

A honvédség fejlesztési terve tehát nem ismert, de az látható – a mostani állapotok alapján –, hogy a 21. század helyett a 20. században maradtunk. Ugyanis nincs szó a katonai képességek növeléséről, vagy amennyiben igen, a titkolózás miatt nem tudjuk, hogy azt miként képzelik el. Az biztosnak tűnik, hogy a korábban célul kitűzött 20 ezer fős tartalékos létszám elérése és a helikopter-beszerzés megmarad a kormányzat által eltervezett dolgok között.

Simicskó István ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „A cél az, hogy területvédelmi elvek mentén létrehozott struktúrát hozzunk létre, ennek megfelelően az ország mind a 197 járásában rendelkezzünk tartalékos egységekkel… Egy harmincezer fős hivatásos és egy húszezer fős tartalékos állomány, megfelelően kiképezve és korszerű eszközökkel ellátva már komoly tényező lehet.”

A haderő rendbetételéhez – mint már írtam róla – évi 100 milliárd forint hiányzik, amit 25 éven át rendre a vízfej fenntartására költöttek haditechnikai fejlesztések helyett. Ám ha nem kezdik el rendbe tenni a haderő struktúráját, akkor a következő években is a semmibe fognak elszállni a HM költségvetésének száz vagy ezer milliárdjai. 2015-től történt ugyan forrásbővülés,amely mintegy 234 milliárd forintos volt, de ennek jó része a határmentén felhúzott kerítésre és a bérekre ment el.

Az egyik előző cikkben szóba került a 2010 óta meglévő fejlesztési terv, amelynek része volt többek között az egyes katona műveleti képességének és túlélő képességének fejlesztése. Ám a beharangozott AK modernizációs program el sem indult, az afganisztáni bevetésben részt vevő különleges műveleti csoport tagjai pedig saját pénzükön vásárolták az AK-ra a korszerű éjjel-nappali irányzékot, de saját beszerzésük volt a polár kabát, vagy a Woodland esővédő is.

Emellett a pontok között szerepelt az is, hogy fontos az alakulatok megfelelő szintre való feltöltése a haderő megtartó képességének növelése érdekében. Ám, ha lenne is pénz a békehiányok felszámolására, az egy több éves folyamat volna, hiszen nincs kiképzési kapacitás a 4-5 ezer vagy még több szerződéses katona rövid idő alatt történő felkészítésére, az altisztek és tisztek képzése meg eleve egy többéves folyamatot jelent.

Álmodja csak a honvédelmi vezetés a beígért 20 ezer tartalékost?

Az Átlátszón megjelent írásokban már megemlítettem, hogy a 20 ezres tartalékos-állomány annak tükrében is nagyon irreális, hogy 2012 és 2016 között csupán 700-an vállalták ezt önként, illetve további 3 ezer ember annak fejében, hogy ne vegyék el a nyugdíjuk 16 százalékát. De még így sem éri el tudomásom szerint a tartalékosok száma a 4 ezer főt.

Érdekes lenne, ha a létszámfeltöltéssel kapcsolatos kormányzati elvárást kihasználva néhány szélsőjobb oldali szervezet tagjai jelentkeznének tartalékosnak. Amikor ennyire kell az ember, akkor vajon ők bekerülhetnének-e a honvédségbe? Az csak látszatmegoldás a problémákra egyébként, hogy ha nincs elég katona, akkor legyenek tartalékosok.

Kapcsolódó cikkeink

Honvédségi szakértő: hivatástudat helyett szívatástudat

Hétezer katonát sem tudunk kiállítani a határra – állítja egy honvédségi szakértő

Katonai képességek a nullán: haderő perspektíva nélkül

A haderőreform ügyéért aggódó katonák gyanakvással fogadják az önkéntes tartalékosi rendszert

Mintegy 660 millió forintot költ a HM jármű-átalakításokra és felújításra

Mindenesetre a 2018. évi költségvetés az igazság pillanata, mert az látszik, hogy a vízfej létszáma tovább nőtt. A minisztériumnál és a háttérintézményeknél dolgozók összességében 143 fővel lesznek többen, míg a vezérkarnál 980 fős a növekedés. Sőt emelkedni fog a HM EI Zrt. 7 ezres létszáma is, hiszen a már említett 197, összesen mintegy 27 milliárd forintba kerülő lőtér miatt szükség lesz az azokat működtető és rendben tartó emberekre, akik valószínűleg a zrt. állományában tevékenykednek majd.

Ennek a létszámstruktúrának épp a fordítottjára lenne szükség, arra, hogy az irányító vízfej minél kisebb legyen, és ezzel együtt a csapatok állománya bővüljön. De ez a változtatási szándék sem a honvédelmi vezetés, sem a kormányzat részéről nem látszik, így felmerül az szerintem, hogy a fejlesztésre betervezett sok-sok milliárd forintot majd pótcselekvésre és egy olyan torz struktúrára költik, ami szivacsként minden forintot képes magába szívni.

A jövő évi büdzsében a honvédséget érintően a bérekre 173 milliárd forintot terveztek be (2017 – 153 milliárd), a dologi kiadásokra 142 milliárdot fognak fordítani (2017 – 139 milliárd). Ezek mellett felhalmozásként 70 milliárd szerepel (2017 – 45 milliárd), a fejezeti kezelésre pedig 44 milliárd forintot szánnak (2017 – 17 milliárd). Ez utóbbiban található a migrációs problémák című fejezet, amelyre 25 milliárd forintot akarnak költeni.

Kovács Gyula nyugállományú katona