Bepereltük Schmidt Máriát az ötvenhatos emlékév költéseiért

 

Schmidt Mária és a kormány lassan egy éve nem akarja kiadni az 1956-os Emlékév szerződéseit, és a “Halk szavú Magyarország” című dal és videoklip körül is ködösítés folyik, ezért bepereltük a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt.

Schmidt Mária vezetésével az 1956-os Emlékév Bizottsága és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 14.5 milliárd forintot költhetett el különböző rendezvényekre, installációkra. Ezekből a költésekből jutott Leslie Mándoki koncertjeire, a popkultúrában “Halszagú Magyarországként” elhíresült dalra és annak videoklipjére, továbbá Stefka István sokat kritizált dokumentumfilmjeire, illetve Huth Gergely kocsmájának új arculatára. Utóbbi két személy a kormányhirdetésekből jelentős bevételekhez jutó Pesti Srácok weboldal lapigazgatója és főszerkesztője.

Megpróbáltuk elkérni az Emlékév kapcsán kötött szerződéseket. Schmidt Mária válasza szerint azonban csak 2017 nyarán fogják nyilvánosságra hozni a közpénz elköltéséről szóló dokumentumokat, mivel egy korábbi időpont csupán megzavarná az esemény méltóságát. Rétvári Bence államtitkár szerint a “jelenlegi ellenzéki erők minősíthetetlen magatartása” nyomán a méltó ünneplés nem sikerült 2006-ban, ezért a kínos odafigyelés.

Kapcsolódó cikkeink

7,5 milliárd forint az ablakban: a kormány elvenné a Sorsok Házát Schmidt Máriától

Schmidt Máriáék kezéből megint kifolyt 135 millió forint

Schmidt Mária barátai és üzletfelei fűtik a milliárdokat égető közpénz-kohót Ózdon

Kétmilliárd forintot osztott szét Schmidt Mária alapítványa az ’56-os emlékévre

Schmidt Mária a legpofátlanabb adatgazda díj első helyezettje

Trónok harca a Schmidt-Spéder-féle BIF Nyrt-ben: Ungár Péter ráperelt saját cégére

230 millió forintból formálja az Y- és Z-generáció szemléletét Schmidt Mária alapítványa

Lapkiadót alapított Schmidt Mária

Még 200 millió az 1956-os emlékévre

Az Emlékév költéseivel kapcsolatos adatigényléseink elutasítása során Schmidt arra is hivatkozott, hogy olyan döntéselőkészítő adatot kértünk, amit nem köteles kiadni. Szerintünk ez az álláspont nem tartható, ezért az Emlékévvel kapcsolatban megkötött polgári jogi szerződések kiadásáért a Fővárosi Törvényszékhez fordultunk.

Ugyanis döntéselőkészítő adatot akkor lehet titkolni, ha annak nyilvánosságra kerülése az érintett döntéshozó szerv illetéktelen befolyástól mentes vagy törvényes működését veszélyeztetné. Schmidt Mária válasza szerint ha megtudnánk, milyen szerződéseket kötöttek és mennyiért, akkor azzal megzavarnánk az Emlékévről készült beszámolók, értelések elkészítését. Ezzel az érvvel két baj van.

Egyrészt a szerződések már készen vannak, azok maguk egy meghozott döntés eredményei. Tehát nem döntést alapoznak meg, hanem maguk a korábban meghozott döntések eredményei. Másrészt meg kéne magyarázni, hogy a már megkötött szerződések  kiadása miért befolyásolná az Emlékévvel kapcsolatos beszámolók, elszámolások tárgyában később hozott akármilyen döntést?  Ha ismeri a nyilvánosság a szerződéseket, akkor azok jogszerűségét vagy célszerűségét másként fogják vajon megítélni?

Ha erre a válasz igen, akkor baj van. Ha a válasz az, hogy nem, akkor meg a megtagadás oka egyszerű blöff.

Kis György Márk