Egyéb

Mégsem jár kártérítés az Európai Parlamentben fotózkodó Gój Motorosoknak a képeik miatt

 

Történt egyszer, hogy Szanyi Tibor fogadást kötött a Gój Motoros Egyesület elnökével, Mészáros Imrével az MSZP 2014-es választási eredményeiről. A Gój Motoros politikai érzéke jobbnak bizonyult Szanyi Tiborénál, így megnyerte a fogadást. Jutalma az lett, hogy a Gój Motorosok néhány tagját és hozzátartozóikat Szanyi vendégül látta Brüsszelben egy hétvégi program keretében, közpénzből. Az Európai Parlamentben a vendégekről fotó készült, ami felkerült az Egyesület Facebookjára. Erről az eseményről mi is beszámoltunk, amiért beperelt minket három személy, mondván: megsértettük a jogaikat, amikor a fotót közöltük. Első és másodfokon buktuk a pert. De a Kúrián megfordítottuk a döntést, és fontos precedens született.

„Ha valaki közszereplő kísérőjeként olyan eseményen vesz részt, amelyet közpénzből finanszíroznak, számolhat azzal, hogy arról a sajtó – akár képmásának felhasználásával – beszámolhat.” – így szól a Kúria BH 2017.3.86. számon közzétett eseti döntése. Jogi nyelven így fogalmazták meg azt, hogy jogszerűen közöltük a Gój Motoros Egyesület tagjai hozzátartozóinak fényképét ebben a cikkünkben.

A jogi háttérről és a bukott első két fokról röviden

Miért volt gond, hogy az európai parlamenti képviselő által közpénzből finanszírozott utazásról készített és a Facebookon egyébként nyilvános oldalon közzétett leközölte az atlatszo.hu? Azért, mert a Polgári törvénykönyv védi a képmáshoz való jogot, így szól:

„Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez alapján a fényképek közzétételéhez az érintettek hozzájárulását kellett volna kérnünk, mert a brüsszeli parlamenti látogatásra nem politikai célból és nem nyilvános eseményen került sor, így nem minősültek közszereplőnek, arról pedig nem tudtak, hogy az utazás költségeit uniós közpénzből fizették.

A másodfokú bíróság ezt a döntést lényegében helyben hagyta, az alkotmányjogi érveinket azzal söpörte le, hogy egy-egy mondatot ragadtunk ki az Alkotmánybíróság határozatainak indokolásaiból, ami egyébként sem köti a bíróságokat. A szankció a jogsértés megállapítása és attól való eltiltás mellett fejenként 200.000 forint sérelemdíj lett.

Az atlatszo.hu álláspontja, a kúriai döntés lényege

A mi álláspontunk szerint a jogerős ítéletet hozó bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta az ügyben azt, hogy az ügyben két alkotmányos jog ütközéséről van szó: a magánszférához való jog (amelynek része a képmáshoz való jog) és a sajtószabadság találkozásáról. Márpedig helyes döntés nem hozható akkor, ha a bíróság nem mérlegelik, hogy a konkrét esetben a két alapvető jog korlátozása közül melyik lesz helyes.

Ha a képmáshoz való jognak adnak elsőbbséget, akkor bizony a sajtószabadságot korlátozzák. És ha érdemben nem is vizsgálják, hogy ezt helyesen teszik-e, akkor legfeljebb véletlenül fognak helyes döntésre jutni, megfontoltan semmiképpen.

Az atatszo.hu ügyvédje által a Kúriához benyújtott felülvizsgálati kérelem szerint a sajtószabadság kapcsán a konkrét ügyben fontos, hogy a felhasznált fényképfelvétel akkor készült, amikor személyek egy csoportja egy politikai tárgyú fogadásból következően az állampolgári részvétel erősítését szolgáló, közpénzből finanszírozott program keretében meglátogatta az Európai Parlament épületét, így a közlés a közügyek megvitatásával összefüggésben áll, vagyis a véleménynyilvánítási szabadság és a sajtószabadság magas szintű védelmét élvezi.

Sőt, az Alkotmánybíróság 28/2014. (IX. 29.) AB határozatban kifejezetten rögzítette, hogy

„[a] nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló felvétel általában nyilvánosságra hozható engedély nélkül, ha az a közérdeklődésre számot tartó tudósításhoz kapcsolódik, a jelenkor eseményeiről való szabad tájékoztatásához kötődik.”

Márpedig ennek az alkotmányos előírásnak megfelelt az atlatszo.hu tudósítása és a fénykép ennek keretén belül történő felhasználása.

De ezt az álláspontot támasztja alá Emberi Jogok Európai Bíróságának az ügyvédünk által hivatkozott gyakorlata is. A strasbourgi székhelyű bíróság a Flinkkilä and Others v. Finland ügyben rámutatott arra, hogy amennyiben egy közszereplőnek nem minősülő személy nem sértő fényképét egy közüggyel összefüggésben használja fel a sajtó, akkor az érintett magánszférájával szemben a sajtószabadságnak kell elsőbbséget kapnia.

A Lillo-Stenbergand Sæther v. Norway ügyben hozott ítélet szerint jogszerű, ha egy nyilvános helyen rendezett, de egyébként a családi élet által védett eseménynek minősülő esküvőről készített, sértőnek nem minősülő fényképet a sajtó az érintettek hozzájárulása nélkül közöl le.

A Kúria lényegében egyetértett érvelésünkkel. Úgy foglalt állást, hogy fontos közérdek fűződik a közvélemény tájékoztatásához akkor, ha egy európai parlamenti képviselő közpénzből látja vendégül egy társadalmi szervezet tagjait, illetve azok hozzátartozóit.

Az általunk használt felvétel tárgyszerű, abban semmi megalázó nincs, és maga a Gój Motorosok Egyesülete is közérdeklődésre számot tartónak vélte az eseményt, hiszen beszámolót tett róla közzé a honlapján és a Facebookján, és ehhez az egyesület használta illusztrációként az általunk is kitett képet. Ezért a felperesek kellő körültekintés mellett számolhattak azzal, hogy ez a „sajátos tartalmú fogadás” kiváltja a média érdeklődését.

Hát, így nyertünk végül a Kúria előtt, meg a sajtószabadság is, a kifizetett pénzt visszakaptuk. Hogy helyes-e az, ha Szanyi Tibor uniós közpénzt ilyen célokra költ, azt mindenki döntse el maga. Szerinte nyilván helyes és semmi közünk hozzá, meg is írta ezt más vonatkozásban korábban. Szerintünk minimum van hozzá közünk, ezért folytatjuk azt a munkát is, amellyel az európai képviselők pénzeinek átláthatóságáért küzdünk európai szinten.

M. Tóth Balázs

Megosztás