Népszavazás nem lesz, de az Evokson még szavazhatsz a budapesti olimpiáról

Hamburgban vasárnap döntöttek népszavazáson arról, hogy a város nem indul a 2024-es olimpiai játékokért, Budapesten szerdán határozott úgy a közgyűlés, hogy nem kérdezik meg a fővárosiakat ez ügyben. A német város a második visszalépő, a 2024-es helyszínkijelölés kezd hasonlítani a legutóbbi téli olimpiai döntésnél kialakult helyzethez. Az Evokson azért szavazhat az olimpiáról, és egy valódi olimpiai népszavazás szükségességéről.

Előzmények

Olimpiai népszavazás: lenne mitől félni

Megszereztük és közzétesszük a teljes megvalósíthatósági tanulmányt a budapesti olimpiáról

Így csalták el a játékokat az amerikaiak – kis olimpiai korrupciótörténelem

Immár csak Budapest, Los Angeles, Párizs és Róma van versenyben a 2024-es nyári olimpia megrendezéséért, miután a hamburgiak és a kieliek 51,6 százaléka nemet mondott a vasárnapi ügydöntő népszavazáson Hamburg pályázatára.

A pályázatot beadott városok közül az északnémet város az első, amelyik visszalépett, de korábban Boston is nemet mondott az olimpiára. Az amerikai várost idén januárban kiválasztotta az USA olimpiai bizottsága a 2024-es indulásra, ekkor a közvélemény-kutatások szerint 55 százalék volt a támogatók aránya, ez azonban gyorsan 50 százalék alá esett. Júliusban pedig a város és az amerikai olimpiai bizottság úgy döntött, visszaléptetik Bostont, a beugró pedig az 1984-ben már olimpiát rendező Los Angeles lett.

Valami hasonló történt Hamburg esetében, amely éppen azért kapta meg a német olimpiai bizottság bizalmát a pályázathoz, mert nagyobb volt a játékok helyi támogatottsága, mint a másik esélyes Berlinben. Itt 64 százalékról esett a mostani 48 százalékra az igenek aránya.

A népszavazás kimenetelét boncolgatók kiemelik, hogy a párizsi terror, az utána két nappal lemondott, hannoveri német-holland futballmeccs és a 2006-os németországi focivébéhez kötődő korrupciós botrány mind negatívan befolyásolta a hangulatot. De itt is nagy súlya volt a költségek alakulásának: a hamburgi pályázat 11,2 milliárd euróval, azaz 3500 milliárd forinttal számolt a kilenc év múlva esedékes esemény költségeként. Ez majdnem az ötszöröse annak, amivel a PWC megvalósíthatósági tanulmánya számol Budapest esetén.

EVOKS: Legyen-e népszavazás Budapest 2024-es olimpiai pályázatáról?

A Fidesz úgy nyert tavaly választásokat, hogy programjában nem szerepelt az olimpiai pályázat ötlete, tehát meg kellene legalább a fővárost kérdezni, mielőtt sok száz-, vagy ezermilliárd forintot elköltünk egy olimpiára. A szavazás azonban lehet, hogy nem érvek, csak simán pártpreferenciák mentén zajlana. Érvelj és szavazz!

Budapesten nem áll fenn egy ilyen forgatókönyv veszélye, mert a fővárosi közgyűlés szerdán mondott nemet az MSZP-s Horváth Csaba helyi referendum-kezdeményezésére. Az Index beszámolója szerint Tarlós István kifejtette, hogy a népszavazási kezdeményezést politikai haszonszerzésnek tartja. Arról is beszélt, hogy a lakosságnak kevés az információja ahhoz, hogy felelősen döntsön ebben a kérdésben.

Persze még mindig ott lenne a lehetőség arra, hogy a pártok vagy magánszemélyek népszavazást kezdeményezzenek, de a helyi referendum esetében viszonylag magasan van a küszöb: 30 nap alatt kell a budapesti választópolgárok 10 százalékának az aláírását összegyűjteni ahhoz, hogy biztosan kiírásra kerüljön a referendum. Az olimpiapártiaknak lenne egyébként mitől félniük, a nyár végén még a Nézőpont Intézet sem mért 50 százalék feletti támogatottságot, a Szonda Ipsos szeptemberben 46 százaléknyi igent mutatott ki.

Pedig a hamburgi népszavazás nem az egyetlen kísérlet volt a 2024-es pályázók között: ha Boston versenyben marad, a jövő év elején referendumot rendeztek volna, míg Berlinben már nagyjából az időpont is megvolt a népszavazásra.

Nem jött jól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) német elnökének a hamburgi eredmény, ugyanis rövid időn belül ez már a második lakossági nem hazájában a játékokra: Münchenben pont két éve mondtak 52 százalékos aránnyal nemet a 2022-es téli játékokra.

EVOKS: Rendezzen-e Budapest olimpiát?

Az olimpiarendezés nemcsak egy sportesemény, hanem fejlesztési program, gazdasági fellendülést is hozhat. Viszont hatalmas kiadásokkal jár, amiknek talán sokkal jobb helyük lenne az oktatásban és az egészségügyben. Érvelj és szavazz!

Az a rendezési pályázat egyébként már előrevetítette, hogy a költségekre fittyet hányó, a sportot hatalmi kelléknek és korrupciós üzemágnak tekintő pekingi (2008) és szocsi olimpia (2014), valamint a kiadásokkal demokratikus körülmények között is durván elhasaló athéni (2004) és londoni (2012) olimpiák után rázósabb lesz helyszínt találni.

A 2022-es téli játékokra jelentkezni tervezett/jelentkezett, majd visszalépett a svájci St. Moritz (itt népszavazás döntött), Oslo (itt a népszavazás 2013-ban igent mondott, de a közvélemény megfordult és a parlament mondott nemet egy évvel később), az említett München és Krakkó (meglepő, de Közép-Európában is lehet népszavazni ilyen ügyben; nemet mondtak a helyiek). Így maradt Almati és Peking. Na, itt nem kellett izgulni népszavazások miatt, végül a téli sportéletéről kevéssé híres kínai főváros lett a befutó.

Egyelőre, ha közelít is a budapesti olimpia esélye, a spájzban még nincs. A versenyben maradottak közül Los Angeles lehet a legesélyesebb, mert egy ki nem mondott rotációs elv szerint 2024-ben inkább eshet Észak-Amerikára a sor, mint Európára. Előbbi 1996-ban Atlanta révén adott helyett a játékoknak, míg 2016-ban Brazília, Rio lesz a házigazda, 2020-ban Japán, Tokió.

Bár a 2024-es rendezésről két év múlva döntenek, Párizs esélyei a terroresemények fényében talán csökkenhetnek, míg Róma legutóbb a 2012-es pályázatnak futott neki, de visszalépett.

Csepregi Botond

A képen: ellenplakát a hamburgi népszavazáson.

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.