Az adatvédelmi hatóság szerint sem titkolhatja szerződéseit az ATEV Zrt.

Az állami tulajdonú ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. a kormány által május közepén nyilvánosságra hozott, a legtöbb uniós támogatást kapott 100 cég listájának élbolyában szerepel. A cégnél márciusban vizsgálatot indított a KEHI, ami végül feljelentést tett hűtlen kezelés miatt – egyesek szerint az egész ügy mögött főként az áll, hogy az ATEV tavaly ősszel kirúgott igazgatója, Ádor Sándor Nyerges Zsolt „embereként” volt ismert. A vállalat gazdálkodásával azonban valószínűleg gondok vannak, máskülönben miért titkolnák az 5 millió forint feletti szerződéseiket? Felnyomtuk az ATEV-et a NAIH-nál, megjött az állásfoglalás.

Május elején írta meg az Index „a Miniszterelnökségtől megszerzett összesítés” alapján, hogy Csányi Sándor, Simicska Lajos és üzlettársa, Nyerges Zsolt, valamint Leisztinger Tamás érdekeltségei a 2007–2014 közötti első EU-s pénzügyi ciklus 1500 milliárd forintos mezőgazdasági jellegű támogatásaiból összesen 97,1 milliárddal részesedtek.

A legtöbbet, 37,7 milliárdot a Csányi-érdekeltségek kapták, Simicska–Nyerges 33,2, Leisztinger pedig 26,2 milliárdhoz jutott.

Uniós agrártámogatások adatbázisa: zöldbárókat gazdagítanak az adófizetők

Egy héttel később Lázár János sajtótájékoztatón közölte, hogy az elmúlt években az agrártámogatások 80%-a nagybirtokosokhoz került, kisbirtokosokhoz mindössze 20%, és a 2020-ig tartó EU-s ciklusban a kormány meg akarja fordítani ezt az arányt. Lázár állításainak igazolására felkerült a kormany.hu-ra a legnagyobb agrártámogatásban részesült 100 cég listája, amely a vállalkozásoknak kifizetett összegeket támogatástípus szerinti bontásban is tartalmazza.

Praktikus tanácsok Lázár Jánosnak az EU-támogatási térkép elkészítéséhez

Mindez remekül beleillett a különböző frontokon és változatos módszerekkel zajló Fidesz-Simicska háborúba, és a nagy hangon folytatott antikorrupciós kománykommunikációba, nem mellesleg pedig oda lehetett egyet szúrni a Lázárnak beszólogató Csányinak, meg az MSZP-közeliként számontartott Leisztingernek is.

A legtöbb támogatást kapott cégek listáján azonban szembetűnő, hogy mindössze heten kaptak 10 milliárdnál többet, és közülük egy, a lista hatodik helyén álló ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. egy állami vállalat.

Méghozzá nem is akármilyen. Az ATEV-nél márciusban vizsgálatot indított a KEHI, mert furcsállották a cég gazdálkodását, és értékelni kívánták bevételtermelő képességét, vagyis nem értették, hogy lett például a 2013-as 15 milliárd forint árbevételéből 197 millió forint adózott eredménye a cégnek.

A KEHI végül hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon. A HVG kétrészes cikksorozatban – melyből az egyik a KEHI honlapjára is felkerült – foglalkozott az ügy elő- és utóéletével: A történetben fontos szerepe van egy romániai üzletkötésnek, és nagy valószínűséggel annak is, hogy az ATEV tavaly ősszel kirúgott igazgatója, Ádor Sándor Nyerges Zsolt „embereként” volt ismert.

Nekünk az szúrt szemet, hogy a kormány listáján az ATEV-nek kifizetett mind a 11,6 milliárd forintos támogatás (egész pontosan 11.670.444.370 Ft) az „Összes Nemzeti kifizetett támogatás” oszlopban szerepel, abból pedig nem derül ki, hogy pontosan mire is kapta a pénzt a cég. Ezért közadatigénylésben kértük ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) az ATEV támogatásainak részletezését: mikor, mire, mekkora összeget kapott az állami vállalat.

Az MVH határidőben és korrekten válaszolt, egyúttal kvázi megcáfolta Lázár Jánost és a kormányzati TOP100-listát.

„Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. a 2007. január 1. és 2015. július 28-ig tartó időszakban kizárólag állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási jogcímen részesült támogatásban az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet alapján.

A támogatás kedvezményezettjei az állattartók, a támogatási kérelmet azonban a szolgáltatónak kell benyújtania az MVH-hoz. A támogatás célja az állattartó telepeken keletkező állati hulla ellenőrzött, biztonságos elszállításának és ártalmatlanításának elősegítése, ezáltal az állat-egészségügyi biztonság növelése. A támogatás egyes állatfajok elszállítása, ártalmatlanítása során felmerülő költségek csökkentésére vehető igénybe, úgy, hogy az állattartó támogatott szolgáltatást vehet igénybe, amennyiben a fent hivatkozott rendeletben előírt feltételeknek megfelel.

A szolgáltató az állattartó részére az elvégzett szolgáltatásról számlát állít ki, amely tételesen tartalmazza az elvégzett szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, valamint a szolgáltatás ellenértékének támogatás-tartalmát. Az állattartónak csak a támogatással csökkentett díjat kell megfizetnie.

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., mint szolgáltató a megelőlegezett támogatást igényelheti le az MVH-nál havonta, így tényleges támogatásban nem az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részesül, hanem az állattartók.”

Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részére folyósított támogatási összegek 2007. január 1. és 2015. július 28-ig tartó időszakban:

– 2008: 991.603.175
– 2009: 1.347.341.865
– 2010: 924. 545.230
– 2011: 1.489.235.377
– 2012: 1.968.610.509
– 2013: 1.551.840.238
– 2014: 2.219.239.935
– 2015: 1.807.779.554
Összesen: 12.300.195.883

Az más kérdés, hogy vajon miként számolt el ezekkel a támogatásokkal az ATEV. Minden bizonnyal érdekes lenne látni a bizonylatokat, hogy pontosan mely állattartóknak milyen szolgáltatásokról adott számlát, és azok milyen támogatási összegeket tartalmaznak.

A cég azonban nem az átláthatóság élharcosa: honlapján a „nyilvánosság”-menüpont alatt a szerződéses kapcsolatok almenü mindössze egy pdf, ami 87 db 5 millió forintnál nagyobb értékű szerződés adatait tartalmazza – azt a fontos információt kivéve, hogy melyik megállapodás mikor köttetett.

A tisztánlátás érdekében közadatigénylésben kértük ki a vállalattól a 2007 januárja és 2015 júniusa között kötött, nettó 5 millió forintot elérő szerződéseinek listáját, amely tartalmazza a szerződések tárgyát és összegét, a szerződéskötések dátumát, és a szerződéses partnerek nevét. Az ATEV elutasította az adatigénylést arra való hivatkozással, hogy

„az igényelt adatok üzleti titoknak minősülnek, és a kért adatokhoz való  hozzáférés az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.”

Ezt hallottuk már az MTVA-tól éppúgy, mint legutóbb a Miniszterelnökségtől, de most sem hagytuk annyiban: a szokásos módon panaszt tettünk a cég ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Nemrég megérkezett a NAIH négy és fél oldalas, jogi hivatkozásokkal alaposan teletűzdelt válasza, miszerint lefolytatták a vizsgálatot, és megállapították, hogy az ATEV Zrt. jogsértően járt el, amikor elutasította az adatigénylést, ezért a hatóság felszólította, hogy a levél kézhezvételét követően 8 napon belül küldje meg számunkra az általunk kért adatokat, és a honlapján is tegye közzé őket, hisz erre kötelezi a törvény.

 

Erdélyi Katalin

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.