Kazincbarcika végre megküldte a buszvárós szerződést

Türelmünk és kitartásunk meghozta gyümölcsét: közadatigénylésünk benyújtása után fél évvel, és a NAIH erre felszólító határozata után 1 hónappal az MSZP-s vezetésű Kazincbarcika végre megküldte a méltán híres buszvárók kivitelezésére a város kedvenc cégével kötött szerződést.

Tavaly októberben kértük ki közadatigénylésben a szocialista vezetésű kazincbarcikai önkormányzattól a város kedvenc, egyébként pedig a polgármester szomszédjainak tulajdonában lévő céggel, a Serol-Bau Kft.-vel 6 darab buszváró kivitelezésére kötött szerződést minden mellékletével együtt, mert furcsálltuk, hogy szél és eső ellen nem védenek az objektumok, viszont egy darab több mint 4,5 millió forintba került. Kazincbarcika nem adta a szerződést, azt mondta üzleti titok. Mi meg azt mondtuk, hogy közpénzek elköltésével kapcsolatban ilyen nincs, és különben sem atomreaktort építettek, úgyhogy bepanaszoltuk őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Március végén megérkezett a NAIH válasza, miszerint Kazincbarcika természetesen tényleg jogellenesen tagadta meg az adatigénylés teljesítését, ezért a hatóság felszólította az önkormányzatot, hogy haladéktalanul küldje meg részünkre a kért dokumentumokat.

Ehhez képest három hétig nem történt semmi. Akkor felhívtuk telefonon Szitka Péter MSZP-s polgármestert, aki iszonyúan készséges volt: igen, olvasta a NAIH-levelet; igen, mindenben igazunk van, ezek közérdekű adatok, amiket nyilvánosságra kell hozni; nem, el sem tudja képzelni, hogy miért nem kaptuk meg őket egyből, de utánanéz; természetesen nem akarnak sem nekünk problémát okozni, sem törvénysértést elkövetni; máris hívja a kollégáit, és napokon belül megkapunk mindent, kezemet csókolja, viszonthallásra.

Csodák csodájára pedig egy hét múlva tényleg megküldték végre a buszvárós szerződést. Először is: örüljünk, hogy közel 10 millióval olcsóbb lett a projekt a Serol-Bau eredeti ajánlatánál. Ugyanis az elektromos munkákat végül mégsem végeztette el a város, ezzel megspóroltak egyszer 9,1 millió közpénzt, másrészt a cég még 871.600 forinttal csökkentette a vállalkozási díjat a tárgyalásos eljárás folyamán, így lett a végösszeg „csupán” 27,5 millió.

3 és fél elteltével a buszvárók elkészülte után persze már lehetetlen megállapítani, hogy a szerződésben foglaltak nem csak maradéktalanul kifizetésre, hanem elvégzésre is kerültek-e, de azért jó látni egy ilyen szép táblázatban (- elektromos munkák és még – 871.600 Ft), hogy miből jött össze a buszvárók darabonkénti több mint 4,5 millió forintos ára.