A hadiipar felé kacsingat, de a MÁV-nak is gyárt csavarokat a közpénzzel kitömött fecskendőgyáras cég

Többmilliárd adóforint felhasználásával épített Mátészalkán és Kocsordon üzemet az EU-Fire Kft., amelyben a gumikesztyű- és fecskendőgyártás jövőjét látta a kormány. Az indulás azonban nem sikeredett túl fényesre, végül a társaságban az állam is tulajdonrészt szerzett. A kft. azóta közbeszerzést is nyert, de a tavalyi évet még így is veszteséggel zárták. Az egészségügyi beruházások kapcsán pár éve NAV-eljárás indult – Hadházy Ákos feljelentése nyomán – költségvetési csalás gyanúja miatt, de végül megszüntették a nyomozást.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán 2022 -ben adták át a EU-Fire Kft. új gyárát, amely az akkori tervek szerint biztosította volna a hazai nitrilkesztyű- és fecskendőszükséglet 50-60 százalékát. A 8 milliárd forintos beruházás „tekintélyes részét” a kormány finanszírozta az Egészségipari Támogatási Program keretében. Ez volt akkor a cégcsoport második egészségügyi beruházása, hiszen Kocsordon addigra már elkészült egy kisebb, egészségügyi védőeszközöket, orvosi kanülöket valamint lélegeztető- és újraélesztőgépek alkatrészének gyártására alkalmas üzem is, amit a kormány több mint 1,5 milliárd forinttal támogatott.

Amikor azonban Hadházy Ákos független parlamenti képviselővel 2023 tavaszán (munkaidőben) felkerestük a két üzemet, sok jelét nem láttuk a gyártásnak: a kocsordi üzemnél semmilyen mozgást, a mátészalkai gyárnál pedig visszafogott forgalmat tapasztaltunk.

A cég szerint azért, mert ugyan „mindkét gyárban zavartalan a termelés”, mivel „végletekig automatizált üzemekről van szó, így a »műszak« létszáma is kicsi.” A sajtóreferens azt írta, a „mátészalkai üzem parkolójában tucatnyi autó áll, és a biciklitárolóban nem akad üres hely – ez azt jelzi, számos kolléga dolgozik a falak mögött.”

A helyszínen forgatott videónk

Hozzátették: „a kocsordi üzemben a munkavállalók mintegy fele tartózkodott délután, ugyanis a CNC-esztergagépeket működtető kollégák munkaideje 5 órától 13 óráig tart. Az ő járműveik az utcafrontról nem látható parkolóban álltak. A jelenlévők természetesen végezték munkájukat az üzem két épületében.”

Hogy mennyire volt hatékony a falak mögötti munka, az más kérdés.

Tulajdonrészt szerzett az állam

A több milliárdos állami támogatás ellenére ugyanis az Eu-Fire Kft.-nek 2021-ben mindössze 182 milliós forgalma volt, ami 2022-re 496 millióra nőtt. A kft. pénzeszköze viszont 2,5 milliárd forinttal csökkent, és 2022 végére mindössze 71 millió forint maradt. Nem csoda, hogy az éves pénzügyi beszámolójuk kiegészítő mellékletében a következő mondat szerepelt: „a gazdálkodás rövid távú finanszírozása nem megfelelően biztosított”.

A cég jegyzett tőkéje ugyanakkor 1,5 milliárdra nőtt, ami főként annak köszönhető, hogy

az állam az MFB Invest Zrt.-n keresztül tőkeemelés útján részesedést szerzett a cégben.

Ezután még kétszer történt tőkeemelés, így a kft.-nek már 2 milliárdos lett a jegyzett tőkéje. Vagyis az állam tovább öntötte a pénzt a cégbe, de nem igazán kommunikált arról, hogy miért teszi.

Milliárdos bevétel, veszteséges év

2023-ban aztán „csoda történt”, és a cég bevétele 2,4 milliárdra ugrott, annak ellenére, hogy a kft. beszámolójában azt állt, „az általános üzleti környezet – különösen az elhúzódó globális pénzügyi- és gazdasági válság és annak hatásai – a tárgyévben nem volt kedvező, a gazdálkodás összességében kedvezőtlen piaci körülmények között zajlott.”

A beszámoló szerint szinte az összes bevétel egészségügyi termékek hazai értékesítéséből származott,

de hogy pontosan kik voltak a megrendelők, nem tudni, mert a közbeszerzési adatbázisban nyertesként sehol sem szerepelt a cég neve, és a cég honlapján sincs nyoma a vevőknek.

A cég webshopja jelenleg nem üzemel

Mindenesetre a lendület valamelyest 2024-ben is kitartott, bár a legfrissebb cégbeszámoló szerint az EU-Fire Kft. forgalma csökkent, és 1,7 milliárddal zárták az évet.

Az eddigi 104-158 millió forint közötti nyereség azonban 884 millió forintos veszteségbe fordult át.

Ennek fényében jól jöhet, hogy a társasággal nemrég 1,1 milliárdos keretmegállapodást kötött a MÁV – igaz, nem fecskendő vagy gumikesztyű, hanem síncsavargyártásra.

A haditechnika felé fordulnának

A síncsavargyártás mellett a cég a hadiipar felé is kacsingat.

A cég ugyanis tavaly bejelentette, hogy 12 vállalkozás került be az N7 Holding Zrt. és a VIBIF Kft. által szervezett Védelmi Ipari Beszállítói és Fejlesztési Programba, és abból az egyik az EU-Fire Kft.

„Cégünk ezt megelőzően megszerezte a haditechnikai gyártási tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket, illetve korábban a NATO beszállítói minősítést, így igazoltan megfelel minden védelmi ipari elvárásnak. (…) Azzal, hogy az EU-Fire Kft. gyártási portfóliója „védelmiipar-kompatibilis”, érdemben bővülnek mátészalkai és kocsordi üzemünk termelési lehetőségei” – írta a cég a honlapján.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a védelmiipari beszállító-fejlesztési program konferenciáján 2023-ban

A kft. által említett program célja, hogy „a magyar tulajdonú vállalatok minél nagyobb arányban tudjanak bekapcsolódni a védelmi ipari fejlesztésbe és termelésbe, és minél több magyar vállalat érjen el NATO-beszállítói minősítést, hogy szakértelmével, tapasztalatával, innovatív ötleteivel hozzá tudjon járulni a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez.” Azt szeretnék elérni, hogy a védelmi iparágon belül a magyar beszállítói arány duplájára emelkedjen.

Megszüntették a nyomozást

A kocsordi és mátészalkai beruházás kapcsán Hadházy Ákos 2022-ben ismeretlen tettes ellen tett feljelentést különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt.

Az általa megszerzett szerződések alapján ugyanis árajánlatokat kért ki a cég által megvásárolt gépekhez, és arra jutott, hogy a gépeket és egyéb eszközöket 1,7 milliárdért is be lehetett volna szerezni, a cég azonban 3,3 milliárdért vette meg azokat az állami támogatás keretében. A képviselő szerint emellett a cég gyakorlatilag „saját magától”, pontosabban egy, a céghálójához tartozó másik társaságtól vette a berendezéseket.

A NAV a feljelentés nyomán el is rendelte a nyomozást.

A gépeket a képviselő szerint túlárazva és részben saját saját magától vásárolta meg a cég

Most megkérdeztük az országgyűlési képviselőt, hogy vannak-e fejlemények az üggyel kapcsolatban. Hadházy Ákos lapunknak elmondta, a NAV azóta megszüntette  a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást.

A hatóság által adott információk alapján azonban a NAV saját hatáskörben külön nem végzett árszakértői vizsgálatot, hanem elfogadta, hogy a Minisztérium, mint támogató hatóság ellenőrizte a projektet ilyen szempontból is, és ennek kapcsán visszaélést nem tapasztalt.

Varga Mihály a gyár avatásán. Fotó: Facebook/EU-Fire Csoport

A képviselő szerint az EU-Fire ügy kezelése egy sokadik példa arra, „hogyan szabotálja el a nyomozást az ügyészség, ha egy hatalmas csalás szálai túl magasra érnek. Ebben az esetben ezek a szálak Varga Mihályhoz vezetnek” – fogalmazott.

„Sok olyan információt kaptam, amely szerint a cégcsoport vezetője és Nemzeti Bank elnöke között egészen szoros a viszony. Ezeket bizonyítani nem tudom, azonban az, ahogyan az a feltűnő vehemencia, ahogyan ezt csaló céget Varga védte, arra utal, hogy ezek az információk helytállóak lehetnek” – tette hozzá Hadházy.

Az Átlátszónak a cég korábban azt nyilatkozta, az árak nem pusztán önmagukra a gyártósorokra és a berendezésekre vonatkoztak: tartalmazták a szállítás díját, a beüzemelés költségét és a betanítás árát – ezért voltak magasabbak. Bizonyos részleteket azonban üzleti titokra hivatkozva nem árultak el.

Katus Eszter

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Varga Mihály a gyár avatóján. Fotó: Facebook