Hatalmasat kaszáltak Orbán és Erdogan haverjai a török hadibeszerzéseken

A jogszabályoknak megfelelően a honvédség 30 évre titkosított török bevásárlásaiban közreműködő HT Divison Zrt. is leadta a május végi határidőig a 2022-es beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a Szíjj László és Suat Karakus tulajdonában lévő vállalat rekordévet zárt tavaly: 23 milliárd forintos forgalma volt, amiből 2,6 milliárd lett a haszon.

2022 októberében, a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában készült cikkünkben foglalkoztunk először a céggel, amin keresztül a magyar honvédség páncélozott járműveket vett egy török gyártótól. A jelek szerint nagyon bejött a biznisz, amit egyébként 30 évre titkosított a magyar kormány.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának hazai beszerzése. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta.

Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.

30 évre titkosított biznisz

A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.

Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. 2022 február végén pedig, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, kivezényelték őket a keleti országrészbe gyakorlatozni.

A Gidránok áráról viszont soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit – a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan – honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították.

Orbán és Erdogan haverjai állnak a honvédség 30 évre titkosított török beszerzései mögött | atlatszo.hu

Most, a program első fázisában „a későbbi kaposvári gyártáshoz licenszt adó török cég szállítja a járműveket”, majd a második fázisban kezdődik meg a magyarországi gyártás, amelynek során fokozatosan átállnak az európai fegyverrendszerek beépítésére. „A programhoz kapcsolódó gyártást és kutatás-fejlesztést a továbbiakban német-magyar együttműködésben végzik.” – írta a közlemény.

Rengeteg bevétel, óriási haszon

Szerencsére azonban a közvetítőcégre is vonatkoznak a magyar törvények, vagyis a HT Divison Zrt.-nek is minden év május végéig le kell adnia az előző esztendőre vonatkozó beszámolóját. Ezekben a pénzügyi dokumentumokban pedig fontos információk szerepelnek a török hadibeszerzésekhez kapcsolódóan.

A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a nurolos beszerzésről. Az viszont egyértelmű, hogy a Gidránok beszerzése miatt hozták létre a vállalatot, mert a(z akkor még magyar nyelvű) honlapján nyíltan hirdette a honvédségi beszerzésben való közreműködést. A weboldalon ma már csak angol nyelvű, csupa nagybetűvel írt tartalmak szerepelnek, de azok között még mindig kiemelt helyet foglalnak el a Gidránnal kapcsolatos hírek.

A HT Division Zrt. honlapja jelenleg

A HT Division Zrt.-nek az első két évében 0 forint forgalma volt. Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ha feltételezzük, hogy ez a pénz a 10 Gidránért kapott összeg, akkor az azt jelenti, hogy a magyar honvédség 430 millió forintot fizetett egy páncélkocsiért a közvetítőcégnek. Ez egyébként bőven a duplája lenne a szakportálokon elérhető nagyjából 200 milliós darabárnak.

A 2020-as 4,3 milliárd forint árbevételből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet. 2022-ben azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re:

a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd.

Vagyis a cég tavalyi forgalma a 2020-ashoz képest bő ötszörös, a 2021-eshez képest pedig közel 14-szeres növekedést produkált. Ennek köszönhető az a gazdasági csoda is, hogy az előző évi -271 milliós „eredmény” után 2022-ben 2,6 milliárd profitot termeltek. A tulajdonosok azonban önmérsékletet tanúsítva nem vették ki a hasznot osztalékként a vállalatból, hanem a teljes összeget az eredménytartalékba helyezték.

Természetesen sem a Nurol Makina, sem a Magyar Honvédség nincs nevesítve a beszámolóban, de az ahhoz tartozó kiegészítő mellékletből néhány fontos dolog kiderül. A dokumentum szerint például már zajlik, vagy legalábbis hamarosan elkezdődik Magyarországon a Gidránok termelése, többször hivatkoznak ugyanis „a harci járművek gyártásával és összeszerelésével kapcsolatos készültségi fok” anyagi vonzataira, és 18 milliárd forintos kiadást tüntettek fel a gyártás anyagköltségeként.

Azt is feltüntették a beszámolóban, hogy a 23,2 milliárdos árbevétel nagy része belföldi értékesítésből származik, de csekély értékű, alig 10 millió forintos exportbevételük is volt. Méghozzá EU-n kívüli ország(ok)ból, és nem terméket, hanem valamilyen szolgáltatást értékesítettek oda. Összesen egyébként 896 millió forint értékben adtak el szolgáltatást: 887 millió volt a harci járművekkel kapcsolatos support, bő 2 millió nem részletezett karbantartás, és közel 7 millió forint a sejtelmes „egyéb” szolgáltatás értékesítéséből származó bevétele a cégnek.

Azt, hogy a HT Division Zrt. csak egy közvetítő a Magyar Honvédség és a török gyár között, jól mutatja, hogy a hatalmas forgalmat bonyolító cég csupán 8 alkalmazottal működött tavaly. Tőlük azonban nem sajnálták a pénzt: a bérekre és fizetésekre 176 millió forintot költöttek, ami azt jelenti, hogy fejenként havi 1,8 millió forintot kaptak a dolgozók.

Erdélyi Katalin

A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű, az első tíz egyike a 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájában az érkezés napján 2021. február 11-én. (fotó: MTI/Illyés Tibor)