Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.
Tavaly januárban írtunk utoljára annak a 2012-es adatigénylési ügyünknek a fejleményeiről, amelyben a Magyar Fejlesztési Banknak a Budai Malomipari Kft.-vel 2000-ben megkötött, Nyerges Zsolt első milliárdjának megszerzésében fontos szerepet játszó hitelszerződés adatait szerettük volna megismerni. Akkor arról számoltunk be, hogy az alkotmánybírósági eljárás extrém elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.
Ehhez képest a múlt héten felgyorsultak az események (volt is mondjuk mihez képest). Az Alkotmánybíróság kedden, az alkotmányjogi panaszunk 2013. június 3-án történt benyújtását követő 3627. napon meghozta az ügyben a döntését, és elutasította a panaszt, azt röviden azzal indokolva, hogy a banktitok védelmére vonatkozó akkor hatályos törvényi szabályok alapján az eljáró bíróságoknak nem volt mérlegelési lehetősége abban a kérdésben, hogy a banktitoknak minősülő adatok kiadására kötelezzék az MFB-t. Ez pedig az Alkotmánybíróság szerint azért nem volt alkalmas a döntések megsemmisítésére, mert az eljárt bíróságok az ügyben alkalmazott jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül hozták meg döntésüket.
Strasbourgba megyünk az Alkotmánybíróság kilenc éves tétlensége miatt, mienk a legrégebb óta húzódó eljárás | atlatszo.hu
Erről a dicsőségről azonban szívesen lemondanánk, emellett azt sem gondoljuk, hogy normális lenne, hogy egy kilenc hónap alatt elbírált per után lassan kilenc év sem elég az Alkotmánybíróságnak a panasz elbírálására. Éppen ezért most az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.
Hogy miért indok egy, a korábbi alkotmánybírósági gyakorlat alapján éppen a bírói mérlegelést kizáró törvényi szabályozás miatt alaptörvényellenes döntést támadó indítvány elutasítására az, ha a bíróság egy olyan értelmezési mozgástéren belül maradt, ami eszerint valójában csak az adatigénylés megtagadására terjedt ki, azt nem sikerült megfejtenünk.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha már négy hete egy analóg ügyben az Alkotmánybíróság a Magyar Export-Import Bank esetében érzékelt alkotmányellenességet, és felhívta az Országgyűlést garanciális szabályok megalkotására, akkor ezt az MFB vonatkozásában miért nem tette meg, csak mérsékelten megnyugtató a Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnök párhuzamos indokolásában adott azon válasz, hogy az eximbankos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tartalmánál fogva az MFB-re is kiterjed. Ez ugyan szerintünk is így van, de mindenki számára tisztább lett volna a döntésbe foglalni.
Az alkotmánybírósági döntésnek számunkra nem is a tartalma az igazán csalódás keltő, hanem hogy olyan időpontban született meg, ami eleve érdektelenné tette volna az eredeti adatigénylés teljesítését: a Simicska-birodalom ezredfordulón történt feltőkésítése történetének ma már csak történeti jelentősége lehetne, közéleti – három országgyűlési választással később és a kormányközeli üzleti szféra alapvető átrendeződése után – már nem.
Nyergesék első milliárdja II.: Pártkasszától pártkasszáig vándorolt a budai malom | atlatszo.hu
A megmaradt Duna-parti telek értékét jelzi, hogy a tulajdoni lapja szerint a K&H 2007-ben 3 milliárd forintos hitelkeretet nyitott a kft. javára csak ezt az ingatlant beszámítva. A cégdokumentumokból és a földhivatali iratokból nem követhető pontosan nyomon, hogy milyen gyorsan fizették vissza a 2000-es MFB hitelt, de a tulajdoni lap szerint 2001-ben, tehát még mindig az első Orbán-kormány idején, újabb 1,166 milliárd forintos jelzálogjogot jegyzett be az MFB a budai ingatlanra.
Éppen ezért jelent némi elégtételt, hogy ugyanazon a napon, amikor az AB végre döntött, megérkezett az Átlátszó számlájára az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt az EJEB által 5200 euróban megállapított kártalanítás összege. Ez forintban 2013-ban még jóval kevesebb lett volna, mostani árfolyamon viszont 1 935 804 forint.
Adataink tehát nem lettek, viszont kártalanítást kaptunk, és talán a banktitokra tekintettel minden állami banki adat megismerését megtiltó szabályok is módosulnak majd.
M. Tóth Balázs
Címlapkép: Handó Tünde, Horváth Attila, Schanda Balázs, Sulyok Tamás elnök, Szabó Marcel, Salamon László, Czine Ágnes (felső sor, b-j), valamint Szalay Péter, Pokol Béla, Márki Zoltán, Juhász Miklós, Juhász Imre, Szívós Mária és Dienes-Oehm Egon (alsó sor, b-j) alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén az MTA szabályozása ügyében tartott határozathirdetésen 2022. november 15-én. MTI/Soós Lajos
A Fővárosi Törvényszék első fokú, nem jogerős döntésében mindenben nekünk adott igazat: az Átlátszó a valóságnak megfelelően, kellő pontossággal tájékoztatta a nagyközönséget.
Heti lapszemlénk.
Az egyik legelterjedtebb MI-képgeneráló, a Midjourney használatáról és korlátozottságairól röviden a pápalátogatásra készült anyagunk kontextusában.
Január óta legalább 28 katonai szállítógép haladt át a magyar légtéren. Győrben ismét ukrán katonai helikopterek jártak, ezúttal próbálták titokban tartani az átszállításukat.
