650 milliót költött a MÁV a rókusi állomásra, helyén hagytak egy 59 éves váltót, majd kisiklott egy vonat miatta

2018-tól a tram-train építésével párhuzamosan Szeged-Rókus állomáson is felújították a pályát. A kitérőkből – azaz a váltókból – nem mindet cserélték. 2021 októberében, nem sokkal a pálya újranyitása után egy vonat kisiklott. A MÁV közadatigénylésünkre azután válaszolt, hogy a hatóság jelentésében leírta, mi vezetett a balesethez.

„A tram-train beruházáshoz kapcsolódóan hamarosan befejeződik a vonatközlekedést érintő felújítás a Szeged és Hódmezővásárhely közötti pályaszakaszon, ezért február 22-től ismét teljes útvonalon közlekedhetnek a vonatok a Szeged­–Békéscsaba vonalon. Akkortól már nem kell pótlóbuszokra szállni Szeged és Hódmezővásárhely között” – a közel 3 évig tartó felújítás végén, 2021 februárjában közölte ezt a MÁV a honlapján.

A rókusi állomás felújítása nem volt része a tram-train építésnek, két tábla mégis az uniós pénzköltésről tanúskodik: az állomás falán az egyik a 9,7 milliárdos tervezésre emlékeztet, a másik a 25,6 milliárdos pályavasúti átépítésre. Rókuson a tram-train építésével egy időben dolgoztak a mávosok, annak ellenére, hogy az Átlátszó által kiperelt megvalósíthatósági tanulmány úgy fogalmaz, „Szeged-Rókus állomáson jelen projekt keretében jelentős változás nem történik”.

Mégis síneket cseréltek: vasútfotósok, köztük az Átlátszó gyakornoka is megörökítette a munkákat 2018-2021 között. A 2019-es képeken is látszik, hogy megújultak a sínek, az azokat tartó elemek, de nem mindenhol.

És így nem is lett minden tökéletes. 2021. október 10-én kisiklott egy vonat az állomáson. A balesetet fiatalok videóra is vették. A baleset után a MÁV-tól közadatigénylésben kértük, hogy milyen felújításokat végeztek 2018-2021 között az állomáson, és az mennyibe került. Az állami vasúttársaság az adatigénylést azzal utasította el, hogy amíg a Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ) nem zárja le a vizsgálatot, nem válaszolnak.

Az immár Lázár János minisztériuma által felügyelt KBSZ tavaly év végén tette közzé jelentését. Ebből az derül ki, hogy „a kisiklás helye az állomás III. sz. fővágányában található, 10 sz. kitérő, melyet 1959-ben építettek be, a kitérőn alkatrész csere a beépítés óta nem volt. A kitérő 48XII rendszerű bal irányú, zúzottkő ágyazatban fektetett, fa aljakon, GEO rendszerű leerősítéssel, kampózáras csúcssín rögzítéssel és váltójelzővel ellátva, a váltó helyszíni állítású. A váltón az engedélyezett sebesség kitérő irányban 40 km/h, egyenes irányban nem járható. A 10-18. sz. kitérők közötti pályaszakasz állapota miatt 2017. márciusa óta a forgalomból kizárásra került, ezért a váltó kitérő iránynak megfelelően kiszögelésre került. A kitérőhöz csatlakozó III. sz. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018. szeptemberében történt meg.”

Az állomáson – ahogy a MÁV korábbi közleményében áll – 2021 februárban indult újra a menetrend szerinti forgalom, a váltóhiba négy hónap után megjelent. 2018-tól az alábbi beavatkozások voltak a jelentés szerint:

• A kitérőhöz csatlakozó III. vágány átépítésre került, forgalomba helyezése 2018 szeptemberében történt meg.
• 09.04-06. A kitérőn ultrahangos sínvizsgálatot végeztek, intézkedést igénylő hibát nem állapítottak meg.
• 03.30. A 10 sz. kitérőn KIAG szabályozás történt.
• 06.22. Az EM-120/FMK-004 mérővonat vágánymérést végzett, intézkedést igénylő hibát ekkor sem állapítottak meg.
• 06.28-30. A gyalogbejárás alkalmával a vonalgondozó 4 db aljat minősített cserélendőnek.
• 09.10. A 10 sz. kitérőn időszakos vizsgálatot végeztek, nyomtávhibát és 5 db alj cseréjét jegyezték elő.

De ez a balesetig nem történt meg. A jelentés szerint „a balesetet megelőző utolsó kitérővizsgálatkor, 2021. szeptember 10-én a pályafelügyelet ezt a jelenséget észlelte és a 8., 16., 21., 30. és 32. aljakat cserélendőnek minősítette. A vizsgálat során a Vb meghallgatta a pályafenntartásban érdekelt feleket (pályamester, vezetőmérnök, a Pályavasúti Területi Igazgatóság Szeged Pályalétesítményi Osztály osztályvezetője). A meghallgatások során a Vb nem kapott választ arra, hogy az eseményben érintett váltó fenntartási munkálatai – a pályafelügyelet által feltárt hibák ellenére – miért maradtak el.”

A MÁV a jelentés közzététele után válaszolt újabb közadatigénylésünkre. Eszerint Rókus állomáson a tram-train építésének idején mintegy 650 millió forintot költöttek felújításra az alábbi táblázat szerint.

7 kitérőt – vagyis váltót – cseréltek, darabja mintegy 40 millió forint volt. 1952 vágányfolyóméter hosszan felépítményt is cseréltek még 2018-ban, majd 2019-ben is 2020-ban is dolgoztak az állomáson. A MÁV azt írta az Átlátszónak, a munkákat saját forrásból finanszírozták, és hogy „a fentieken túlmenően szíves tájékoztatására közöljük – figyelemmel az adatigénylésében megjelölt KBSZ jelentésre –, hogy a korábbi siklásos balesetben érintett kitérőt nem állították helyre, hanem helyette folyóvágányt létesítettek, melynek hatósági engedélyezése jelenleg is folyamatban van”.

A korabeli képeken is az látszik, hogy a később meghibásodott váltó valójában egy hátsó vágányra vezetett, valamikor. De azt már a baleset idején sem használták, a szeged365.hu olvasói képén látszik, leaszfaltozták az évek során. Vagyis a váltóra ott semmi szükség nem volt, ezért is szüntethette meg a MÁV a baleset után. Érdemes felidézni a KBSZ jelentést a váltóról: „2017.03.14. A váltót kitérő irányba kiszögelték, egyenes irányba a forgalom elől elzárták”.

A jelentésből az derül ki, hogy „a 10. és 14 sz. váltók járhatatlanok lettek, a kárérték (anyag, helyreállítás) 16 millió Ft volt. A kisiklott mozdony forgóvázaiban nagyobb mérvű rongálódás keletkezett, a kár értéke a villamos mozdonyban és a kisiklott személykocsiban 52 millió Ft volt”. Ezen túl a végleges helyreállításig 149 személyszállító vonat „1972 perc késést szenvedett”. A KBSZ megállapítása az, hogy „a kitérőben a vízelvezetés hiánya miatt a felgyülemlett csapadékvíztől a fa aljak korhadásnak indultak (3. ábra).”

A 14. váltó ma is megvan, ugyanúgy fa az alja, mint a másiknak a baleset idején.

Andó Gergely közlekedési szakértő az Átlátszónak azt írta, szerinte a hiba felismerése után azért nem történt meg a javítás azonnal, mert, mint fogalmazott, „a pénz és az anyag meg a kivitelezői kapacitás ritkán jár kéz a kézben”. Azt is írta a jelentést olvasva, hogy a MÁV-nál hosszú a várólista, sok a lassú jel, a pályahiba, de „ez nem tűnt kritikusnak”. Szerinte „ha elvégzik az aljcserét, akkor is kisiklott volna valamikor ott valami”.

Segesvári Csaba

Címlapkép: Kisiklott vonat Szeged-Rókuson. Forrás: szeged365.hu