Áder János köztársasági elnökhöz fordulunk a paksi bővítés titkosítása miatt

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Az Országgyűlés 2015. március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/2250. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény 5. §-a – az Országgyűlési Törvényalkotási Bizottsága által 2015. február 27-én benyújtott összegző módosító javaslat hatására – súlyosan korlátozza a közérdekű adatok megismerhetőségét. Az elfogadott törvény 5. §-a a következőket tartalmazza:

„A Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az Egyezmény 3 . cikk 1 . pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az Egyezmény 3 . cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások , szerződések és az Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 . évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjára figyelemmel – azok keletkezesétől számított 30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.”

Az Alaptörvény VI. Cikk (2) bekezdése értelmében „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez”. Az Alaptörvény 39. § (2) bekezdése előírja továbbá, hogy „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

Az Alkotmánybíróság a 32/1992. (V. 29.) AB határozatban kifejtette, hogy a „közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a választott népképviseleti testületek, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás jogszerűségének és hatékonyságának ellenőrzését, serkenti azok demokratikus működését.” A 34/1994. (VI. 24.) AB határozatban pedig leszögezte, hogy a „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami államberendezkedés garanciája.” A 12/2004. (IV. 7.) AB határozat azt is kimondja, hogy „egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.”

Az elfogadott törvény 5. §-a nemzetbiztonsági érdekből, illetve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel, harminc éven át hozzáférhetetlenné tesz minden, a Paksi Atomerőműt érintő beruházással összefüggő üzleti és műszaki adatot, valamint az ilyen adatokkal összefüggő döntések megalapozását szolgáló minden adatot. Az elfogadott törvény 5. §-a azonban elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul kizárja a jelzett közérdekű adatok megismerhetőségét. Az elfogadott törvény 5. §-át megállapító összegző módosító javaslat indokolásából is mindössze annyi tudható meg, hogy a „módosítással a törvényjavaslat teljes összhangba kerül az Infotv . közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseivel”. Annak kifejtésével azonban adós maradt az elfogadott törvény és az ahhoz fűzött indokolás is, hogy a közérdekű adatok ilyen széles körének a megismerhetőségét harminc éven át generális jelleggel kizáró rendelkezés pontosan milyen módon szolgálja Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, illetve a szellemi tulajdon védelmét.

Ezáltal az elfogadott törvény 5. §-a a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az előbb megnevezett értékek védelméhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban korlátozza, mivel az üzleti, a műszaki és a döntés előkészítő adatokat teljes egészében megismerhetetlenné teszi, függetlenül attól, hogy azok egyébként bármilyen formában érintenek-e egyáltalán nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdeket. Az adott cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéknél nagyobb alapjog-korlátozás pedig az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére tekintettel sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.

Az elfogadott törvény 5. §-a ezen túlmenően kiüresíti a közérdekű adatok megismerése iránti igény elutasításával szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségét is. Az érintett adatok megismerhetővé tételét az adatkezelő nem mérlegelheti, az elfogadott törvény 5. §-ában foglalt kategorikus rendelkezés következtében azok egyáltalán nem ismerhetőek meg. Ennek megfelelően sem az adatkezelő, sem a bíróság számára nem áll rendelkezésre az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. torvény 30. § (5) bekezdése szerinti lehetőség az adatok megismerhetővé tételére még abban az esetben sem, ha az adat nyilvánosságához fűződő érdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a nemzetbiztonsági vagy szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdek. Mindez a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozására vezet, és ez – különös tekintettel a 2/2014. (I. 21.) AB határozatban foglaltakra – sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését.

A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt alapvető jognak az elfogadott törvény 5. §-a által megvalósított aránytalan korlátozása egyszersmind kiüresíti a közpénzadatok nyilvánosságának az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésében biztosított elvét.

Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésével is ellentétes. A hivatkozott irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását nemzetbiztonsági okról vagy a szellemi tulajdonjogokra tekintettel, azonban azt is rögzíti, hogy „a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”. Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.

Az eddig írtakra figyelemmel az elfogadott törvény 5. §-a nem állja ki az alkotmányosság próbáját. Ezért azzal a kéréssel fordulunk Köztársasági Elnök Úrhoz, hogy az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdés alapján, figyelemmel a 9. Cikk (1) bekezdéséből fakadó feladatára, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény 5. §-a Alaptörvénnyel való összhangjának a vizsgálatát.

Budapest, 2015. március 3.

Tisztelettel: