Sokmilliárdos csalás bűnszervezetben: megkaptuk az OLAF Öveges-jelentését, de jelentős része ki van takarva

„Uniós támogatások eltulajdonítása, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás” – így sorolja a kifogásait az Átlátszó által megszerzett jelentésben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) az Öveges-program kapcsán, amelynek jelentős részét sajnos kitakarták. A hivatal három típusú csalást és többféle szabálytalanságot talált az iskolai tantermek fejlesztésére szánt pályázatoknál.  Ezeket a visszaéléseket a Miniszterelnökség is észrevette, és az OLAF-on kívül a Nemzeti Nyomozó Iroda és a NAV is vizsgálta. Ennek ellenére hét évnyi nyomozás után csak tavaly októberben emelt vádat az ügyészség az ügyben. Az első bírósági tárgyalásra pedig csak most, az országgyűlési választások után, április 12-én kerül sor.

Korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk a természettudományok középiskolai oktatását tankönyvekkel, laboratóriumokkal stb. javítani próbáló Öveges-program kapcsán történt visszaélésekről (például itt, itt és itt). Legutóbbi cikkünkben arról írtunk, hogy a mostani árfolyamon számítva összesen közel 20 milliárd forintnyi uniós támogatásból majdnem 3 milliárd forintot vissza kellett fizetnie Magyarországnak az Öveges program és az Európai Szociális Alap más szabálytalan pályázatai miatt.

7,8 millió eurót kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és más projektek szétlopása miatt az EU-nak | atlatszo.hu

Az Öveges-program miatt előírt visszafizetések összegéről a kormány titkolózása miatt eddig csak becslések jelentek meg. Most azonban egy brüsszeli forrásunktól megtudtuk, hogy az ellenőrzések során kiderült, hogy az Öveges-programon kívül az ESZA más operatív programjainál is előfordulhattak hasonló súlyos szabálytalanságok. Ezért a magyar hatóságok átalánykorrekciót hajtottak végre az Öveges-programra vonatkozóan, és további pénzügyi korrekciókat az egyes feltárt szabálytalanságokra vonatkozóan.

Ezt követően kértük az OLAF-ot, hogy küldjék el nekünk az általuk folytatott ellenőrzések eredményeit összefoglaló jelentést. Az Európai Bíróság tavaly szeptemberi döntése ugyanis egy másik OLAF-dokumentum, az Elios-jelentés kapcsán kijelentette, hogy az ilyen iratokat – a korábbi OLAF-döntésekkel szemben – igenis nyilvánosságra kell hozni, ha az ügyben folyó vizsgálat már lezárult, és a nemzeti hatóság is döntött az ügyben.

Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne | atlatszo.hu

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt.

Az OLAF-tól több hetes várakozás után meg is kaptuk az Öveges-jelentést, bár a dokumentumban jelentős terjedelmű szövegrészeket kitakart a hivatal arra hivatkozva, hogy egyes, a jelentésben szereplő adatok a személyes adatok védelme, az érintett vállalkozások üzleti érdekeinek védelme vagy az OLAF belső döntési folyamatainak zavartalanságának biztosítása érdekében nem hozhatók nyilvánosságra.  A 14 oldalas anyagból összesen hozzávetőleg 4 oldalnyi információ maradt látható.

Mivel sok hasonló hazai ügyünkhöz hasonlóan itt is úgy látjuk, hogy a hatóság túl könnyű kézzel húzott ki az anyagból a nyilvánosságra tartozó információkat is, ezért a megtagadással szemben jogorvoslattal élünk, és szükség esetén az Európai Bíróság döntését is kérjük majd.

Final Report – Partial Access – Öveges OlAF by atlatszo on Scribd

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás

A jelentés olvasható részeiből kiderül, hogy az „érintett szervezet” a korábbi Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK, ami ma már más feladatokkal és hatáskörrel a Klebelsberg Központ), valamint hogy csalás és egyéb szabálytalanságok gyanúja miatt az OLAF maga kezdeményezte a vizsgálatot. Ennek során helyszíni ellenőrzésekre és a magyar hatóságokkal való egyeztetésekre került sor. A dokumentum az Öveges-mutyi keretében félrement pénzek összegét az akkori (2014-es) árfolyamon több mint 1,6 milliárd forintra becsülte. A jelentés ki nem takart része az Öveges program hátterét írja le röviden (első pályázati kiírás 2010-ben stb.). A vizsgálati anyag jogi összefoglalója az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő feltételezhető csalást és „támogatások eltulajdonítását” említi.

A jogi összefoglaló arra is kitér, hogy az OLAF-nyomozás úgy találta, hogy az Öveges-program pályázatai során megsértették a magyar közbeszerzési szabályok összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit az alábbi pályázatoknál:

Az OLAF Öveges-jelentése azt is megállapítja, hogy az Öveges-programban fejlesztett szoftver elkészítésére többször is kiírtak azonos felhívást, és tíz esetben is ugyanaz a cég lett a közbeszerzési hirdetmény nyertese. A pályázat támogatottjai így ugyanattól a cégtől vettek meg – külön-külön fizetve érte – egy,  az OLAF szerint „rendkívül hasonló” számítógépes programot. Az OLAF szerint azzal, hogy a gyártó cég 10 különböző esetben is számlázott ugyanarra a termékre, a magyar Büntető Törvénykönyvbe (376. § (1)) ütköző cselekedetet – hűtlen kezelést – követtek el.

A többször kiszámlázott szoftvert ráadásul a piaci árakhoz képest jóval többért vették meg az önkormányzatok, amivel  költségvetési csalást (Btk. 396. § (1)) is elkövettek – hangsúlyozza az OLAF, a Miniszterelnökség és a magyar irányító hatóság ellenőrzése során talált tényekre hivatkozva. Szintén költségvetési csalást talált az OLAF-vizsgálat a kifejlesztett tananyagok  kapcsán. A két projektben készült tankönyvek a hivatal szerint különösen hasonlítanak egymásra, bár azok elkészítésére két különböző cég szerződött. Márpedig a projekt minden támogatottjának saját tankönyvet kellett volna beszereznie. A cégek hamisan állították, hogy az általuk készített tananyagok egyediek, és így sérült az anyagokat megrendelő támogatottak tulajdonjoga.

Súlyos szabálytalanságok, összeférhetetlenség a pályázatok közel felénél

A TÁMOP  3.1.3.-11/1-2012-0013 program során összeférhetetlenséget állapított meg az OLAF, mert a tananyagok készítését és ellenőrzését (lektorálását) ugyanaz az (iskolai) alkalmazott végezte. A dabasi Táncsics Mihály Gimnázium esetében pedig az OLAF azt kifogásolta, hogy a pályáztatás során a közbeszerzési tanácsadásra szóló felhívást a kiválasztott három cégnek ugyanabban az e-mailben küldték ki. A hatóság szerint ezzel a versenyt súlyosan korlátozta a szerződést meghirdető támogatott szervezet, továbbá így nem lehetett garantálni, hogy piaci áron szerződnek majd a feladatra.

A jelentés szerint – mint ezt a fenti képen látható részlet igazolja – az Öveges-program projektjeinek közel felében (47%-ában) történt csalás vagy szabálytalanság, s az OLAF számításai szerint ez a teljes projekt-költség 48%-át érinti.

Ezért a Csalás Elleni Hivatal támogatta az Európai Szociális Alapért felelős Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága döntését, hogy – mint ezt a legutóbbi cikkünkben is megírtuk – 10%-os „átalánybírságot” szabjanak ki Magyarországra. A TÁMOP-3.1.3.-11 programra (Öveges-program) költött uniós támogatásból (16 és fél milliárd forint, ami a program költségvetésének 85%-a, a többit magyar forrásból kapott támogatás fedezte) hozzávetőleg 1,6 milliárd forintot kellett visszafizetni. (Mint ezt akkor jeleztük, a korábbi cikkünkben jelölt közel 2,8 milliárd forint visszafizetés az Öveges-program miatti és más, az Európai Szociális Alap által finanszírozott programok miatti korrekciót is magában foglalta.)

Az Öveges-programmal kapcsolatos visszaélésekre 2014-ben Hadházy Ákos (akkor LMP-s, majd független országgyűlési képviselő) hívta fel a figyelmet. A visszaéléseket a Miniszterelnökség is észrevette, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Tavaly, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben. Hadházy az egyik Korrupcióinfó-sajtótájékoztatón azt is hangsúlyozta, hogy

„a Tiborcz-ügy és az Öveges-ügy a módszereken (itt már a NAV is elismerte a bűnszövetségben elkövetést), a szekszárdi érintettségen és a Tender-Network Kft.-n keresztül is összefügg”.

Az Öveges-programmal foglalkozó legutóbbi cikkünkben megírtuk, hogy az ügyészség az akkori megkeresésünkkor azt válaszolta, hogy az „Öveges Programmal – azaz »A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban« címmel kiírt pályázattal – kapcsolatban a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati Osztályán folytatott ügyben a Tolna Megyei Főügyészség 2021. október 18. keltezéssel nyújtott be vádiratot a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Gyulai Járásbírósághoz. A járásbíróság a vádiratot 2021. október 21. napján iktatta.”

Az ügyészségi válaszból akkor az is kiderült, hogy három vádlottal szemben történt vádemelés, kettejükkel különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, egy vádlottal jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. Ezeket a vádlottak az ügyészség szerint közvetett tettesekként követték el. (A közvetett bűnösség annyit jelent, hogy valaki mással végeztették el a bűncselekményt, ezt az embert átverve, megtévesztve, úgy, hogy ez a másik ember nem volt tudatában a szabályszegésnek – a szerk.) Ezeken túl mindhárom vádlottal szemben folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is vádat emeltek. A Tolna Megyei Főügyészség felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabására, valamint a gazdasági társaság vezető tisztségének gyakorlásától eltiltására tett indítványt.

Azóta a Gyulai Törvényszéktől megtudtuk, hogy a vádemelés után majdnem 6 hónappal, az országgyűlési választások után egy bő héttel, április 12-én  kerül csak sor az előkészítő tárgyalásra az „R-F. M. K. vádlottal és társaival szemben 11.B.106/2021. szám alatt költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben”. Az Átlátszó információi szerint a vádemelés Reményi-Fekete Mária Katalin és két társa ellen történt. Reményi-Fekete volt az ügyvezetője (2009–2010 és 2012–2014 között) a ma már felszámolás alatt lévő LYBRUM Kiadó és Kereskedelmi Kft.-nek. Erről a cégről a Magyar Narancs írta meg korábban, hogy a tananyagfejlesztést végezte több önkormányzat megrendelésére az Öveges-programban, s hogy e cég tulajdonosa korábban az eredetileg Guller Zoltán által alapított Commitment Zrt. volt.

Több korábbi cikkünkben is igyekeztünk feltérképezni, kik lehettek a felelősök az Öveges-program  támogatásainak lenyúlásáért. 2018-ban azt írtuk, hogy „mint a legtöbb közoktatási TÁMOP-konstrukció esetében, az Öveges-programban is az EMMI szervezetei: az EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság mint Irányító Hatóság (IH) és az EMMI Közreműködő Szervezeti Feladatokat Ellátó Köznevelési, Kulturális és Felsőoktatási Főosztálya (KSZ) feleltek a projektért. A botrány kirobbanása után indult vizsgálatban a Miniszterelnökség Ellenőrzési Főosztálya ízekre szedte  a teljes programot, és a projektek szinte minden  elemében beazonosított valamilyen szabálytalanságot. A felelősség kapcsán viszont mindössze annyit állapított meg, hogy a botrány kirobbanása után a KSZ arról tájékoztatta az IH-t, azaz a felelős államtitkárságot, hogy a projekttel kapcsolatban mindent rendben találtak, a több tucatnyi ellenőrzés során mindössze három jelentéktelen szabálytalanságot állapítottak meg.”

Írtunk arról is, hogy a legtöbb „Emmis” korrupciós botrány Köpeczi-Bócz Tamás korábbi helyettes államtitkárhoz kötődött, aki az ORÖ-botrány tetőpontján távozott a minisztériumból. Köpeczi-Bócz 2011-ben a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) főigazgatója, 2014-től a minisztérium uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára, egy évvel később európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár, és a roma „felzárkózásnak” volt az intézményi kulcsfigurája a Balog Zoltán irányította tárcánál.

Most megkerestük az azóta a Budapesti Corvinus Egyetem tanáraként dolgozó Köpeczi-Bócz Tamást, aki a kérdéseinkre az alábbi választ küldte:„Kezdeményezésemre a feljelentést 2014. december 15-én tette meg az EMMI képviseletében a Jogi Helyettes Államtitkárság, a feljelentést miniszteri értekezleten kezdeményeztem és a szükséges alátámasztó szakmai anyagokat mi készítettük el. A feljelentésről MTI hír is volt. Az NFÜ-től az IH-t 2014 januárjában vette át az EMMI. Az ESZA Nkft. pedig 2014 április 15-én olvadt be az EMMI-be. 2010-2014 között sem ezeknél a szervezeteknél sem pedig ezeket felügyelő minisztériumban nem dolgoztam, 2014-ben az EMMI oldaláról, a tényleges átadás-átvételt a közigazgatási államtitkár irányított, nekem is ő adott feladatokat. A közigazgatási államtikár volt a munkáltatója ezeknek az embereknek és ő rendelkezett a költségvetés felett is. Szakmai felügyeltet én láttam el, ennek keretében 2014. júliusában kértem írásos tájékoztatást a korábbi NFÜ és ESZA szervezeti egységektől az Öveges Program részletei (pl. tananyagfejlesztések) vonatkozásában. Ebben a tájékoztató levelükben valótlan szakmai állításokat írtak le az átvett dolgozók, ezt felismerve külön vizsgálni kezdtünk mi a valós helyzet, szabálytalansági eljárásokat és az említett rendőrségi feljelentést is megtettük. Megerősítem, tehát, hogy az Öveges Ügyben egy intézkedést hoztam, ez pedig a feljelentés kezdeményezése volt. Ez nem állítólagos véleményem, vagy az én állításom, hanem a tények által alátámasztott igazság.”

Az Átlátszó információi szerint az április 12-én induló büntetőperben a vádirati tényállás szerint „az önkormányzatok A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című TÁMOP pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztése érdekében. A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerinti segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett. Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól, melyek kifizetése megtörtént. I. r. vádlott ezen magatartásával 73.715.940 forint, II. r. vádlott 69.400.000 forint, míg III. r. vádlott 34.500.000 forint vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét visszafizették a központi költségvetésnek.”

A ma indult büntetőperről Hadházy Ákos posztolt a Facebookon:

A tárgyalásról tudósító országgyűlési képviselő szerint mindössze 180 millió forint esetében talált felelősöket az ügyészség: „10 milliárd forint szervezett ellopása ügyében 8 év nyomozás után három egészen kis halra kér az ügyészség egy év felfüggesztettet”. Hadházy úgy véli, hogy „egész életükben szégyelhetik magukat azok a »nyomozók«, akik aktívan asszisztáltak ennek az ügynek az elsikálásához, vagy »csak« némán tűrték, hogy leállítsák őket”.

Horn Gabriella

Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo.