Október végén sikerült megtudnunk, hogy az állam közel 10 milliárd forintért vett védettségi igazolványokat az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től. Cikkünk után Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, mert nagyon soknak tartotta a kártyánkénti bruttó 1244 forintos árat: szerinte „3 perc kereséssel a neten 120 forintért is lehet rendelni”. A rendőrség elutasította a feljelentését arra hivatkozva, hogy a védettségi nem csak egy sima plasztikkártya, hanem megfelel a biztonsági okmányokkal szembeni követelményeknek, továbbá megszemélyesítik és beborítékolják, emellett egy 24 órában üzemelő informatikai rendszert üzemeltet hozzá a gyártó.
Hadházy a nyomozást elutasító rendőrségi határozatot rendkívül kemény szavakkal tette közzé a Facebook-oldalán: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila), aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023. 03. 01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan. Azt azonban sem az ANY, sem a NISZ nem közölte, hogy mennyi közpénzt kap a nyomdacég a kártyák előállításáért.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel kötött szerződést, de a NISZ 90 nap hosszabbítás után megtagadta a dokumentum kiadását. Pereltünk és nyertünk: nem várták meg, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, hanem október 25-én megküldték a szerződést a módosításaival és mellékleteivel együtt. Az iratokból kiderül, hogy bruttó 1244 forintos darabáron összesen 8 millió darab védettségi igazolványt rendeltek az ANY-től bruttó 9,95 milliárd forintért.
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) júliusban 3 hónap időhúzás után megtagadta a védettségi igazolványok gyártásáról szóló szerződés kiadását arra hivatkozva, hogy „technikai információk találhatók” benne. Emiatt bepereltük a NISZ-t, és nem várták meg a bírósági tárgyalást, hanem most mégis kiadták a dokumentumot, amiből kiderül, hogy először 5 millió, majd még 3 millió védettségi igazolványt rendeltek az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-től.
Cikkünk megjelenésének másnapján, 2021. október 27-én Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán arról számolt be, hogy néhány perces kereséssel lehet találni plasztikkártyákat 120 forintos darabáron, tehát szerinte tízszeres áron vette a NISZ (vagyis az állam) a védettségiket. November elején Hadházy bejelentette, hogy feljelentést tesz az ügyben.
See posts, photos and more on Facebook.
Ezután mondhatni villámgyorsan eredmény született: Hadházy január másnapján tette közzé, hogy a rendőrség visszadobta a feljelentését azzal az indokkal, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. A rendőrség szerint ugyanis a Hadházy által említett, 100-150 forintos darabáron kapható plasztikkártyákkal szemben a védettségi igazolványok többet tudnak, mert megfelelnek a biztonsági okmányok követelményeinek, és egy komplett szolgáltatás tartozik hozzájuk. A rendőrségi határozat szerint ennek keretében a védettségik bruttó 1244 forintos darabára magában foglalja a kártyák legyártásán túl
- a megszemélyesítésüket is, vagyis „a kártya előoldalán egy informatikai adathordozó kerül elhelyezésre”;
- a kártyák borítékolását, megcímzését, valamint a postai szolgáltató részére történő átadását;
- egy heti 7 napon át napi 24 órában működő informatikai rendszert, „amely a kártyákkal kapcsolatosan felmerülő bármilyen probléma megoldására szolgál”.
A rendőrségi határozat kijelenti, hogy „a fentiek alapján nem merült fel arra vonatkozóan adat, hogy a csalás és hűtlen kezelés bűntett” megvalósult volna, illetve „ezzel ok-okozati összefüggésben a védettségi igazolványok beszerzése kárt vagy vagyoni hátrányt okozott volna”.
Hadházy meglehetősen kemény szavakkal kommentálta a nyomozás elutasításáról szóló rendőrségi határozatot: „Az a rendőr alezredes (jegyezzük meg a nevét: Váradi Attila) , aki egy ilyet fecnit aláír, vagy totál idióta, vagy mélyen korrupt, vagy csak egyszerűen egy gyáva alak, aki a miniszter utasítására csinál bűnözőt magából. Nyilvánvalóan hivatali visszaélés gyanúja merül fel annál, aki egy tízszeres túlárazás eshetőségének kivizsgálását ennyivel elhessegeti anélkül, hogy legalább egy igazságügyi szakértőt megkérdezne.”
Nem egyedi eset, hogy politikailag kényes, a kormányra rossz fényt vető ügyekben a rendőrség fénysebességgel visszadobja a feljelentést, és nem is kezdi el a nyomozást, vagy ha mégis, akkor pikk-pakk lezárja azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény.
Szeptemberben összegyűjtöttünk 20 olyan esetet, amik egy laikus számára is egyértelműnek tűntek, de vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. A védettségi igazolványok vásárlása jól illeszkedik ebbe a sorba.
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Átlátszó
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!