A főváros és Újbuda árul egy hatalmas ingatlant a Bikás parknál, a lakosok 9 emeletes irodaszörnytől tartanak

A főváros minél drágábban szeretné eladni a Bikás parknál lévő Tétényi úti Üzletközpontot. A kiírt pályázat szerint a jelenlegi kétszintes épület helyett akár kilencszintes lakópark/irodaház is épülhet, ami ellen a kerületben lakók egyértelműen tiltakoznak. A lakosok csak a sajtó segítségével jutnak némi információhoz, nyílt levelükre a főváros nem reagált. A főváros már csak a pályázati anyagok beérkezése után, a végső döntés meghozatala előtt fog egyeztetni a lakossággal, de azt nem tudni, hogy pontosan mibe lesz akkor még beleszólásuk. A főváros Átlátszónak küldött válaszlevele szerint kötelességük a legmagasabb bevétel elérése, de a városképi szempontok miatt koncepcióterveket is kérnek a pályázóktól. Egy év lenne módosítani az építési szabályzatot, hogy meggátolják egy épületszörny kivitelezését, a sebtében történő eladás során erre azonban nem maradt idő. A teljes értékesítendő területből közel 20 százalék Újbuda tulajdona, és az önkormányzat szerint, ha kiszállnának a pályázatból, akkor a fővárosnak valószínűleg csak az ár számítana. 

A Tétényi úti Üzletközpont eladása miatt kereste meg lapunkat a helyi Körtér – Környezettudatosak tere Újbudán elnevezésű civil csoport egyik tagja. Az eladóvá vált üzletközpont Újbudán, a Bikás park mellett található. Az 1970-es években felhúzott kétszintes épületben jelenleg piac, bank és üzletek működnek. A lakosoknak azzal nincs bajuk, ha a lepusztult üzletközpont megújul, azt viszont ellenzik, ha az eladás során a helyiek érdekeit felülírják az ingatlanfejlesztők miatt.

78%

Év végéig még

22 503 995 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Szeptember 8-án a helyi hírekkel foglalkozó Lokálpatrióta portál számolt be arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat és Újbuda Önkormányzata eladja a Tétényi úti üzletközpontot, és ott akár egy újabb, kilencemeletes betonszörny épülhet. A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ekkora területen nem csak egy darab kilencszintes épület férne el.

A Bikás park melletti két helyrajzi számon lévő ingatlanegyüttest nettó 2 milliárd forintos indulóáron hirdették meg, az értékét növeli, hogy mellette van a 4-es metró egyik megállója. A teljes értékesítendő területből valamivel több, mint 80 százalék a főváros, míg közel 20 százalék Újbuda tulajdona, utóbbi nagyjából a különálló Burger King éttermet fedi le.

Tétényi úti Üzletközpont (fotó: bfvk.hu)

A pályázat szerint épülhet kilencszintes lakóház

A pályázatnak van egy nyilvánosság számára elérhető része, amiben azt írják, hogy az ingatlanok úgynevezett Vi-1-XI-09 építési övezetbe tartoznak, melyben többek között elhelyezhető lakó rendeltetésű egység is, és az üzletközpont összes épülete elbontható. Leírják, hogy a maximális épületmagasság 30 méter, ami átlagos belmagasságnál kilencszintes épület megépítését is jelentheti.

70 bérleti, a piac miatt pedig további 42 használati szerződés van érvényben. A jelenlegi bérlői struktúrával az éves bérletidíj-bevétel kb. 159 millió Ft + áfa. A Burger King gyorsétterem épülete az újbudai önkormányzat tulajdona, évi kb. 14,2 millió Ft + áfa bevétel származik az ingatlanból. A jelenlegi konstrukcióban tehát nettó 173,2 millió forint bevételt hoz az ingatlanegyüttes, vagyis több mint 10 évbe telne, hogy az új tulajdonosnak ebben a konstrukcióban visszahozza az árát.

A pályázat beadásának határideje 2021. november 29. volt, és minden jel arra utalt, hogy ha a sajtó nem kapja fel az ügyet, akkor eddig a dátumig a környéken élő lakosok nem értesülnek az eladásról. Nem titok a főváros nehéz anyagi helyzete, Karácsony Gergely főpolgármester nemrég azt nyilatkozta, hogy Budapest a pénzügyi csőd szélén áll.

Megígérték, hogy nem épül toronyház, de az a szabályozás miatt eleve nem épülhet

Szeptember 10-én az ügy bekerült az országos sajtóba, amikor is a 24.hu beszámolt arról, hogy kilencszintes óriás is épülhet a piac helyére. Szeptember 11-én három DK-s politikus kiállt az üzletközpont közepére egy közös online sajtótájékoztató keretében.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes elmondta, hogy lakófunkció nem lesz az épületben, a szolgáltatásfunkció pedig megmaradna. Bakai-Nagy Zita, Újbuda alpolgármestere elmondta, hogy rendkívül fontosnak tartják, hogy az egész folyamatot a helyiekkel megvitassák, és azt ígérik, hogy a döntéshozatal előtt kikérik a véleményüket.

„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, ezen a területen nem fog toronyház épülni, nem lesz lakóház, és az épület melletti piac is meg fog maradni. A vevőnek biztosítania kell, hogy az ide betérők a szolgáltatásokat ugyanilyen áron fogják tudni igénybe venni. Lesz itt banki ügyintézés, be tudunk vásárolni, és az újonnan kialakult közösségi tereken tudunk a barátainkkal találkozni” – mondta Bakai-Nagy Zita.

Kiemelték, hogy az építészeti koncepcióterveket a helyi lakossággal véleményeztetni fogják. Molnár Gyula, a kerület országgyűlési képviselője, aki 2002-től 2010-ig volt a kerület polgármestere, pedig azt kérte: „Kérem bízzanak bennünk, bízzanak abban, ami itt elhangzott.”

Ha megnézzük a toronyház törvényben rögzített definícióját, akkor látjuk, hogy toronyház az az épület, ami a 90 métert meghaladja, akkora épület viszont a szabályozások miatt eleve szóba sem jöhet. Az elhangzott ígéretekből az viszont előremutató, hogy nem fog lakóház épülni.

A fővárosnak közel egy hónap nem volt elég, hogy válaszoljanak a lakosság levelére

Október vége felé keresett meg minket a civil csoport egyik tagja, aki elmondta, hogy szeptember 29-én írtak egy nyílt levelet Karácsony Gergelynek és más politikusoknak, többek között Dr. László Imrének, a kerület jelenlegi DK-s polgármesterének. A levélben a civilek aggodalmukat fejezték ki a Tétényi úti Üzletközpont eladásával kapcsolatban, azonban választ sehonnan sem kaptak, pedig több kérdést feltettek. A segítségünket kérték, hátha mi ki tudunk némi információt csikarni a fővárosból és az önkormányzattól. A lakók egyébként aláírásgyűjtést is indítottak a pályázattal kapcsolatban.

A civil csoport örvendetesnek tartja, ha valóban nem épül lakóház, de szóbeli ígéretek helyett írásbeli biztosítékokat szeretnének. Továbbá nem értik, hogy az eladás előtt miért nem változtatják meg az övezeti besorolást, és miért nem tiltják eleve a pályázati kiírásban, hogy lakóház funkciója legyen a majdani épületnek. A különböző fékeket pedig szerintük a pályázat kiírása előtt kellett volna megtárgyalni a lakosokkal, amit a pályázatban már fel tudtak volna tüntetni.

A fent említett videóban az az ígéret hangzik el, hogy a kiválasztásban a környékbeliek véleményét is kikérik, de azt a helyiek nem tudják, hogy mekkora beleszólásuk lehet a döntésbe – félnek attól, hogy csak az épület építészeti megjelenését lehet véleményezni, nem a magasságát, funkcióját. „A pályázati kiírásban ezzel kapcsolatban nincs említés, tehát várható, hogy az itt élők véleménye egyáltalán nem fog tükröződni a végső döntésben” – véli a civil csoport.

A lakosok változtatási tilalmat és a szabályozások módosítását kérik

Mit akartak/akarnak a lakosok?

• A pályázat visszavonását, és hogy az újat a környékbeliek bevonásával, közösségi tervezés után tegyék közzé.
• A kerületi szabályozások módosítását, ami egy élhető ingatlan megvalósítását engedné, maximális 2 szint magassággal, zöldtető, zöldhomlokzat alkalmazásával, és úgy, hogy a benne elhelyezett funkciók jelentős része az itt lakókat szolgálja. A lakók véleménye szerint a jelenlegi árszínvonalat a felújítás jobban garantálná, mint az új építés.

A Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) a kerület képviselőtestülete alkotja meg, és ebben meghatározhatja a maximális építési magasságot, az adott területen elhelyezhető funkciókat.  A lakosság szerint megvan a lehetőség arra, hogy egy új Kerületi Szabályozási Tervet fogadjon el a képviselő testület, ami csupán meghatározott célokra ad lehetőséget (nincs 30 méteres beépítési magasság, nincs lakás és iroda funkció stb.). Továbbá változtatási tilalmat is elrendelhetnek. Az elmúlt időszakban számos esetben hallották a lakók, hogy az ellenzéki vezetésű főváros és önkormányzat nem tudja megakadályozni a kormányzati beruházásokat, mert azokat a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította. Most azonban semmi nem köti meg a kezüket.

Azonban nemhogy a pályázatot nem vonták vissza, de még a lakóknak sem válaszoltak. A pályázati felhívás szövegét sem változtatták meg, ami azért problémás, mert ahhoz, hogy valaki pályázhasson, 200 ezer forintot ki kellett fizetnie.

A főváros azt nem mondja, hogy nem fog irodaház épülni

A főváros Átlátszónak küldött válaszlevele szerint a felelős vagyongazdálkodás miatt kötelességük a legmagasabb bevétel elérése, a városképi szempontok miatt ugyanakkor koncepcióterveket is bekérnek a pályázóktól. Arra a kérdésünkre viszont egyáltalán nem válaszoltak, hogy reagáltak-e a civil egyesület levelére.

„Az ingatlan a Fővárosi Önkormányzat portfolióvagyonába tartozik, vagyis annak hasznosítása piaci alapon, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás körében, az értékarányosság követelményének megfelelően történhet. Mindez azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak kötelezettsége, hogy – a városképi szempontokat nem sértve – az ingatlant úgy hasznosítsa, hogy abból a legmagasabb bevételt érje el, ellenkező esetben a közösséget károsítaná meg. A városképi szempontok ezen keretek között való érvényesítése érdekében döntött úgy ugyanakkor az Önkormányzat, hogy olyan pályázatot ír ki, amelyben koncepciótervet is be kell a pályázóknak nyújtania, és az első fordulós anonim licitet követően felbontott, majd szakmailag legjobbra értékelt koncepcióterv benyújtója az utolsó licit jogával rendelkezik” – válaszolta a Fővárosi Önkormányzat.

A szakmai bizottság a főváros lakosainak véleményét is ki fogja kérni, viszont azt hiába kérdeztük, nem tudtuk meg, hogy mibe és milyen mértékben lesz beleszólásuk. Mivel a jelenlegi kétszintes és a maximálisan megépíthető kilencszintes épületmagasság között nagy a mozgástér, megkérdeztük, hogy hol húzzák meg a határt. Erre a kérdésünkre szintén nem válaszoltak. A főváros részéről azt sem mondták ki, hogy nem fog irodaház/lakóház épülni. A lakosok szerint azonban egy kilencszintes irodaház is túlzott terhelést jelentene az egyébként is magas gépkocsiforgalom tekintetében.

Önkormányzat: egy év lenne módosítani az építési szabályzatot

Újbuda Önkormányzata az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy azért nem válaszolt a lakosság levelére, mert „a szeptember 29-i levél címzettje a főpolgármester volt”. Elmondták viszont, hogy Újbuda  semmilyen formában nem fogja támogatni, hogy lakóház, vagy egy a környezetéhez képest kiugróan magas épülettömb jöjjön létre a területen. Amikor rákérdeztünk arra, hogy miért nem jelzik a pályázatban, hogy nem épülhet lakóház, azt írták, hogy „a pályázat mindenben megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak. Az átalakítások esetében Újbuda Önkormányzata elsősorban szolgáltató, irodai funkciókat preferáló épületrészt látna szívesen a felújítások után.”

Azt, hogy miért nem változtatják meg előre az övezeti besorolást, azzal magyarázzák, hogy Újbuda jelenlegi vezetése megörökölte a korábbi városvezetéstől Kelenföld-városközpont aktuális KÉSZ (Kerületi Építési Szabályzat) rendeletét. Ez jelenleg is felülvizsgálat alatt van, de a már kiírt pályázatra még nem vonatkoztatható. Egy ilyen módosítás átfutási ideje pedig nagyjából egy év – tudtuk meg az önkormányzattól. A fővárosnak nagyon gyorsan kellhet a pénz, ha nem volt egy éve kivárni a módosítást.

Feltettük a kérdést, hogy milyen magas (vagy hány szintes) épületet fog az önkormányzat megengedni?

„A részletes pályázati kiírás szerint az épületek funkcionális kialakításánál lényeges szempont a tér optimális kihasználása. Olyan mennyiségű funkció elhelyezése javasolt, iroda, szállásjellegű, kereskedelmi, szolgáltató funkciókkal, a földszinten különböző közösségi, szolgáltató rendeltetésű helyiségekkel (pl. bölcsőde, óvoda, patika, orvosi rendelő, közösségi tér, élelmiszer-kereskedelem, bank, piac, étterem, kultúra, művelődés, sportolás, testkultúra stb.) passzázsokkal, átjárható publikus terekkel, amely optimális működést, területhasználatot és beépítettséget tesz lehetővé” – válaszolta az önkormányzat.

Az önkormányzat ígéretet tett, hogy „amennyiben a felek között, az egyeztetési folyamat során nem jön létre kompromisszumos, minden érintett fél számára elfogadható javaslat, akkor Újbuda vezetése nem fogja támogatni a beruházást”.

„Újbuda megtelt” szlogennel nyerte meg a választásokat a polgármester, ami azt takarta, hogy visszafogják majd az ingatlanberuházásokat Budapest egyik legnépesebb kerületében. A problémát az okozza Újbudán, hogy az elmúlt időszakban 10-15 szintes épületekkel tömött lakóparkok épültek, elég zöldfelület, óvoda-iskola, orvosi rendelők, megfelelő közlekedési és tömegközlekedési infrastruktúra nélkül.

Újbuda: ha kiszállunk, akkor a fővárosnak csak az ár fog számítani

Csütörtökön, valószínűleg a sajtóérdeklődéstől nem függetlenül, sebtében meghirdettek másnapra egy sajtótájékoztatót, ahol a polgármester is részt vett. A tájékoztató sajtóanyagából kiderült, hogy a pályázat kiírásáért és lebonyolításáért a Fővárosi Vagyonkezelő felel. Újbuda az eljárás során vétójoggal élhet, és amennyiben a képviselőtestület nem támogatja az eladást, akkor a pályázat eredménytelen lesz.

„Újbudának csak a közös pályázattal van érdemi lehetősége beleszólni a korszerű városközpont kialakításába. Amennyiben elállunk a pályázattól, valószínűsíthető, hogy a főváros a mi területünk nélkül önállóan értékesíti a saját részét, és akkor feltehetően csak az ár fog számítani” – olvasható a sajtóközleményben.

A bérlők a megélhetésüket féltik

A bérlők is csatlakoztak a szeptember 29-én kelt nyílt levélhez. Azt írták akkor, hogy „sajnálattal észleltük, hogy rólunk ,A BÉRLŐKRŐL a Tétényi 63. ingatlan eladása ügyében legérintettebbekről mindenki megfeledkezett, hiszen a mai napig nem keresett minket senki”. Dr. László Imre a múlt héten egyeztetett a bérlők képviselőjével, ahol felajánlotta, hogy közvetítői segítséget nyújt a bérlők és a főváros közötti tárgyalások elindítása érdekében.

(fotó: Újbuda / Facebook)

A bérlőkkel a civil csoport is találkozott, akiket meghatott, hogy a bérlők mennyire aggódnak a szolgáltatóházért és a megélhetésükért.

„Kulcsmásoló, réteses, cipész, retro büfés, kínai boltos, jóga stúdiós, fitnesztermes. Ők megfizethető áron nyújtják ezeket a szolgáltatások (jóval olcsóbban, mint a környékbeli plázákban), többnyire helyi kisvállalkozások, akiknek a megélhetését tenné tönkre az eladás (a bontás és új építés 2-3 évig eltarthat, addig hova menjenek? Utána pedig valószínűleg sokkal magasabb bérleti díjjal szembesülnek, ami miatt nem tudnának olcsók maradni). A környékbeliek lépten-nyomon kifejezik, hogy mennyire szeretik és szükségük van ezekre a szolgáltatásokra. Van, aki 18 éve jár az itteni fodrászhoz, a gyerekesek a rétesért jönnek, amihez jó szót is kapnak a tulajdonostól, de a cipész, a kulcsmásoló, a retro büfés mind a környéken lakó kisvállalkozó. Egy új épülettel mindez elveszne” – számolt be lapunknak a Körtér.

Zsilák Szilvia

Címlapkép: A Tétényi úti Üzletközpont és a Bikás park (forrás: Újbuda/Facebook)