Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A 2020. november 17-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a Kormány – a magyar nyelvű írásbeliség gyarapítása és a kultúraközvetítés ösztönzése érdekében – egyetért a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakításának szükségességével”, ezért „felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évben 1 800 000 000 forint többletforrás biztosításáról”. A pénzügyminiszter pedig bizonyára eleget is tett a felhívásnak, legalábbis erre utal, hogy 2021. július 1-étől 2021. július 31-ig lehetett pályázni működéstámogatásra és szakmai programokra a szépirodalmi, valamint működésre a tudományos folyóiratoknak.
Mint írtuk, a keretösszeg éppen a kormányhatározatban rögzített 1, 8 milliárd forintban volt megadva, noha a kiírás szerint felhasznált összeg 1 milliárdot tesz csak ki. Akkor értetlenkedve néztünk a 800 millió lebegő közpénzre, amely szerepelt ugyan a szövegben, de konkrét pályáztatási cél nem kötődött hozzá.
1,8 milliárd forintot oszthat folyóiratoknak Demeter Szilárd kulturális ügynöksége | atlatszo.hu
Június 22-ikén adta hírül a kultura.hu , hogy megalakult az a két szakmai kollégium, amelyik döntéselőkészítési folyamat során jóváhagyta a Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt. (lánykori nevén: Petőfi Irodalmi Ügynökség) által kiírt 1,8 milliárd forint keretösszegű folyóirattámogatási pályázat felhívásait. Ebből folyóiratok működésének támogatására 400 millió, folyóiratok szakmai programjaira 500 millió és tudományos folyóiratok működésére 100 millió forint pályázható.
Cikkünk után közadatigénylést nyújtottunk be, hogy segítsenek tisztázni ennek a tetemes közpénzösszegnek a helyét/szerepét/célját. Mivel a PKÜ cégbíróságon leadott e-mailjéről visszapattant a levelünk, a május óta létező állami cégnek pedig nincs honlapja, se nyilvánosan elérhető e-mail címe, másodjára a Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) címeztük az adatkérést.
Onnan néhány munkanap elteltével kaptunk egy válaszlevelet Demeter Szilárd aláírásával, melyben jelezte, hogy „az Ön által igényelt adatokat a Petőfi Irodalmi Múzeum nem kezeli, azok nem állnak rendelkezésünkre, így adatigénylését nem áll módunkban teljesíteni.
Kérjük, megkeresését címezze a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (sic!) részére”.
A válaszlevélben nem csak az a fura, hogy szívélyesen közöl egy sehol máshol nem fellelhető e-mail címet, ahova újra elküldhettük a kérdéseinket, hanem hogy a főigazgató egy adatigénylésünk időpontjában már nem létező céghez (Petőfi Irodalmi Ügynökség) irányít bennünket. Persze nem csoda, hogy nem tudja követni, épp milyen nevet visel a hatókörébe tartozó vállalat, hiszen szinte naponta nőnek ki a semmiből újabb és újabb cégek, alapítványok, kuratóriumok, amiket elnökölnie kell.
Mindenesetre elküldtük adatigénylésünket az általa megadott címre, ahonnan pár nap múlva megkaptuk a nyílt pályázati kiírás szövegét, valamint azt, hogy még nem született döntés. Így továbbra is izgatottan várjuk, hátha sikerül megtudnunk, mire és mennyi közpénzt ad a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó PKÜ a „a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakítása” címszóval.
A közérdekű adatigénylésre legtöbbször, így ennek a cikknek az elkészítése során is, az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Az átalakítás jeleit addig mi magunk is megpróbálhatjuk felfedezni. Kulturális pályázatokról lévén észrevehető ugyanis, hogy mostanában nem csak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) illetékes szakkollégiumainál lehet pályázni, hanem a Magyar Művészeti Akadémiánál, illetve a(z elvileg már megszűnt, és PKÜ-vé alakult) PIÜ-nél is. Lélegzetelállítóan pörög az állami szubvenció az irodalmi „piacon” (már amennyiben lehet még piacról beszélni egy ennyire manipulált közegben).
Nem is csoda, hogy egy ilyen termékeny miliőben gombamódra szaporodnak az irodalmi folyóiratok. Nemrég fedeztük fel, hogy júniustól szintén a PIÜ/PKÜ jelentet meg havi rendszerességgel egy Magyar Kultúra című folyóiratot, aminek nemsokára kijön az ÖTÖDIK lapszáma Vándorlás címmel. Reméljük, minden kultúraszerető embernek megvan otthon, bár a folyóirat Facebook-oldala nem mutat nagy aktivitást, weboldaluk pedig valamiért nincs – a megadott linken csak előfizetőket gyűjtenek.
A PKÜ (még PIÜ korától kezdődően) 2020-tól jelenteti meg a kortárs irodalom „best of” darabjait látványos (és valószínűleg elég drága) angol nyelvű sorozatában. Van itt minden: krimi, dráma, gyerekirodalom, kispróza, képregény. Ezt – a főszerkesztő Pál Dániel Levente szavai szerint – amolyan népszerűsítő kiadványnak szánják, mely a nemzetközi könyvpiac érdeklődését szeretné felhívni a kortárs magyar irodalom jelenleg érvényben levő trendjeire.
A márkamonitor.hu azt írja, hogy „a PIÜ-kiadványok tartalmi és vizuális üzenete kiemelkedik az irodalmat is elárasztó reklámzajból, a sorozat megállja a helyét az irodalmi katalógusok rendkívül erős nemzetközi mezőnyében”.
A kiadványok egyébként itt fellapozhatók, az olvasó jobb rálátása érdekében álljon itt pár név a PIÜ exportra szánt, angol nyelvű katalógusainak szerzői közül: Kácsor Zsolt, Berta Ádám, Herczeg Szonja, Kiss Tibor Noé, Milbacher Róbert, Nagy N. Zoltán, Péterfy-Novák Éva, Száraz Miklós György, Mészöly Ágnes, Réti László, Péterfy Gergely, Láng Zsolt, Hász Róbert, Tasnádi István, Tóth Krisztina, Nagy Gerzson, Jászberényi Sándor, Tompa Andrea, Kötter Tamás. Igen, a Megafon-sztár, író és még sokan mások.
Az lehet, hogy a reklámzajból kiemelkedik a sorozat, némi disszonanciát azonban lehet érzékelni – és nem biztos, hogy kizárólag a minimalistának tűnő, de azért a cirkalmas grafikai megoldások kísértésének sem mindig ellenszegülő katalógus megjelenése miatt.
És ez még mind nem elég: a legutóbbi cikkünkben szemlézett PKÜ-folyóiratok – 1749.hu; Előretolt Helyőrség; igyic.hu; kultura.hu – mellett kb. egy hete újabb PKÜ-magazin bukkant fel a semmiből The Continental Literary Magazine címmel. Mivel az előfizető-gyűjtés szándékán kívül ennek a honlapja sem mutat még semmilyen aktivitást, Facebookon megjelenő bemutatkozásuk alapján tudhatjuk meg, hogy ennek a negyedévenként megjelenő, angol nyelvű magazinnak, mely a közép-európai irodalomra fog fókuszálni, az a célja, hogy platformot kínáljon a kortárs magyaron túl az egész közép-európai írótársadalom számára.
Főszerkesztőjéről és szerkesztőbizottságáról hivatalosan semmit nem közölnek, egyes körökben viszont az a hír járja, hogy Jászberényi Sándor író, újságíró, valamikori átlátszós szerző fogja vinni ezt a kitüntető feladatot. Ha így van, ezúton kívánunk munkájához kitartást és lelkesedést, a Jóisten áldását (ahogy mondani szokás), hogy e törekvésében mindenekelőtt a közpénzek átlátható elköltése, a szakmai korrektség és a színvonalas irodalom szolgálatának eszménye vezesse.
Jászberényi Sándor 2020 szeptemberében (fotó: Petőfi Literary Fund/Facebook)
Amennyiben, természetesen, ez nem áll ellentmondásban a fenntartó PKÜ szándékaival. Mindezidáig azonban ezzel kapcsolatban nem túl sok biztatót lehet mondani – jóllehet a cég 2021. július 1-től létezik Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. (PKÜ) néven, mint mondtuk, honlapja nincs, e-mail címe nyilvánosan nem fellelhető, ugyanúgy a plf.hu domaint használják (ami a Petőfi Literary Fund rövidítéseként érthető), mint amikor még Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. voltak.
Tulajdonképpen azon túl, hogy nőnek körülötte/alatta az új folyóiratok, mint a gomba, és milliós pályázatokat hirdet meg, nem igazán látjuk a PKÜ működésének valós körvonalait. A cég az Opten adatbázisa szerint jelenleg még állami tulajdonban van, de sajtóhírek szerint az a Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a vagyonkezelője, amiről Demeter Szilárd PIM-igazgató, az alapítvány kuratóriumi elnöke alig egy hónapja azt nyilatkozta az Indexnek, hogy
„azért hoztuk létre a Magyar Kultúráért Alapítványt, hogy a magyar kultúra jelentős részét megvédhessük a politikai konjunktúra változásainak hatásaitól. Nagy ívű kulturális fejlesztéseknél minimum öt-tíz éves időtávval kell számolni”.
Érdekesség, hogy a momentumos Halmai Róbert múlt heti Facebook-bejegyzése azonban ugyanezt a kérdéskört egy teljesen más szemszögből fogalmazza meg, amikor arról ír, hogy „a Magyar Kultúráért Alapítvány bejegyzésével Demeter Szilárd polip-szerű hálózata leválik a magyar államról. Így kormányváltás esetén is lényegében egyszemélyben tud hatalmas vagyon felett dönteni. Ezzel meghatározó szereplője marad a könyvkiadásnak, az irodalmi életnek, alternatív könyvtári beszállító marad, a teljes képzőművészeti terület a keze alá kerül, jelentős múzeumok felett lesz irányító, és a könnyűzenei rendezvényszektor felett is egyszemélyes döntéseket tud majd hozni.”
Ezt a jövőt sejtetik a szervezet működésében tapasztalt eddigi zavarok, üzengetések és terelések, melyek mintha a nyilvánosság ellenőrző tekintetétől óvnák az alapítványt, és annak a döbbenetes nagyságú közpénznek az elosztását, aminek részleteiről itt-ott a sajtóban lehet olvasni.
Halmai összegyűjtötte azt is, milyen ingatlanok kerültek a cégekkel Demeter Szilárd birodalmába. A lista meglehetősen impozáns, bár készítője szerint korántsem teljes. Szerte az országban van benne több kastély, apartmanház, műemléképület, hétvégi ház, művésztelep és galéria.
„Megbecsülni is nehéz mekkora értékű vagyon került ezzel az állam, azaz mindannyiunk kezéből egy ellenőrizhetetlen és számon kérhetetlen alapítvány kezébe. Talán nem túlzás, ha százmilliárdos vagy annál nagyobb tételről beszélünk – amely most lényegében tulajdonost váltott” – írta Facebook-oldalán a Momentum politikusa.
Ha közelebbről megvizsgáljuk, egy olyan kommunikációs stratégia sejlik fel a számos területért felelős kultúrmindenes Demeter Szilárd megnyilatkozásai mögött, amelyik a következő menetrendet követi:
Mintegy odavetőlegesen hősi halottnak és/vagy nemzeti hősnek láttatja magát, de a tanulság mindenképp az, hogy ő a mi megmentőnk, meg még Erdélyé is, sőt, alapvetően tokkal-vonóval az egész Kárpát-medencei magyarságé. Az ember őt hallgatva már-már szégyellni kezdi magát, amiért kezdetben gyanakodott, esetleg mást gondolt. Volt olyan forrásunk is, aki szerint nem rossz arc ő, csak nem szeret tökölni (amit vélhetően úgy kell értenünk, hogy nem szeret a joggal elvárt átláthatóságra alapozó demokratikus eljárásrendnek megfelelően működni). Mások úgy magyarázzák a világot, melyben élünk, hogy le kell hajolni az apróért.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába | atlatszo.hu
Két hete részletesen bemutattunk egy nagyszabású, hatalomközelinek látszó balatonfelvidéki ingatlanberuházást, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és más ellenzéki politikusok…
Ennek a habitusnak, illetve a Demeter által követett eljárásrendnek egyik izgalmas mozzanata a nyilvánosság számára természetesen nem látható „tárgyalás” eseménye. Valószínűleg ebben a fázisban áll be az a lélektani pillanat, amit az előbb szégyenérzetként említettem. Persze jól megfontolt érdekek és a soha meg nem ismerhető ígéretek nyomán – mert azt, hogy mi folyik a tárgyalóban, nyilván soha nem fogjuk megtudni. És rossz az, aki rosszra gondol: megvett tárgyalófelekre, előbb kiéheztetett, majd kézből etetett kulturális ágensekre és a kultúrszféra önkéntes (bár kikényszerített) alárendelődésére.
Demeter Szilárd tárgyalójában (fotó: PKÜ/kultura.hu)
De hogy a nyilvánosság ebből mennyit láthat, azt például a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöksége által 2021. március 23-án kiadott sajtóközlemény és annak átláthatatlan következményei is szépen jelzik. A MKKE elnöksége ugyanis tavasszal a következő tartalommal adott ki egy közleményt:
„A járványhelyzet könyvszakmát sújtó következményeinek enyhítésére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) tárgyalásokat folytatott Demeter Szilárddal, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal. A megbeszélések eredményeképpen, a mikro- és kisvállalkozásokat megsegítő gazdasági program égisze alatt, a tavalyi »Könyvet otthonra« pályázathoz hasonló, 200 millió Ft keretösszegű, könyvkiadók számára meghirdetett pályázatra kerül sor.”
Ne fogjon senki könnyelműen az egér nyomogatásihoz, és ne lásson neki a neten ennek a „meghirdetett pályázatnak” a nyomait felkutatni (úgy is mint kiírás, leadási határidő, pályázók köre stb.), mert semmit nem fog találni. Talán annyit, hogy a szinhaz.online 2021. április 29-én publikált interjújában maga a PIM főigazgatója azt mondja, hogy „most éppen 200 millió forint értékben vásárolunk könyveket magyar kiadóktól, amelyeket hétezer iskolai és közkönyvtárba juttatunk el. A könyvek listáját az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei átnézték és jóváhagyták”.
Erről se pályázati kiírást nem találunk, sem pedig a könyvlistát nem ismerjük, mint ahogy az átnéző „szakemberek” sem ismertek a nyilvánosság előtt. (Pár szóban köszönetet mond ugyan a szarvasi, a dorogi és a kisújszállási könyvtár azért a 34 db könyvért, amit a PIÜ-től állományfejlesztés okán kapott.) Mégpedig azért nem, mert ez a pályázat a „meghívásos konstrukció” frappáns hívószavával közvetlenül a kiadók elektronikus postafiókjában landolt. Talán maga a MKKE sem így képzelte, mikor a tárgyalás után kiírta sajtóközleményét a weboldalra, talán csak így akart garanciát szerezni arra, hogy a tárgyalóban elhangzottak nem maradnak az elszálló szavak szintjén – nem tudhatjuk.
Demeter egyébként bizonyos „könyvinnovációs projektekkel” kapcsolatban épp a fent emlegetett interjúban vázolja fel a közpénzek elköltésével, illetőleg a közérdekű adatkezeléssel kapcsolatos eljárásmódjának egy másik sajátosságát: „ezeket így most nem mondanám el előre, hogy legyen majd meglepetés”.
Demeter Szilárd, a Petõfi Irodalmi Múzeum (PIM) fõigazgatója, miniszteri biztos 2020. január 21-én dolgozószobájában, ahol interjút adott az MTVA újságírójának. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Ha viszont esetleg valaki inkább a Mikulásra bízná meglepetés-élményeit, és a közpénz elköltésének ezen innovatív módjait inkább az átláthatóság fogalomkörében helyezné el, annak jelezzük, hogy sajnos, a kultúrafinanszírozás itt elemzett eljárásrendje szerint láthatóan kevés esélye van erre.
Különösen az ilyen ún. „meghívásos pályázatok” miatt, amelyek mintegy búvópatakként táplálják a magyar irodalom szépen virágzó mezejét, még a mindezidáig ellenszegülőnek tartott, esetleg az ellenzékiség vagy éppen a túlzottan erős kritikai hangütés vádja által árnyékolt szegleteit is.
Legalábbis az Átlátszóhoz eljutott dokumentumok azt bizonyítják, hogy ma a magyar kultúrafinanszírozás rendszerében virágzik a „meghívásos pályázat” intézménye, amelynek keretében mindenki támogatáshoz juthat, aki valamilyen módon kifejezi erre vonatkozó igényét. Csak elég találékonynak kell lenni a tekintetben, hogy ezt a „valamilyen módot” először is megtalálja az ember, másodszor pedig minden tragikus meghasonlás nélkül kifejezésre is tudja juttatni. Cserébe a „meghívásos pályázat” nem nyilvános jellege megvéd a kortársi szemrehányásoktól vagy az esetleges szőrszálhasogató számonkérésektől.
Elmondhatjuk viszont, hogy a jelek szerint a magyar kultúrszféra e tekintetben is igen kreatív, feltéve, ha jól értelmezzük a PIM főigazgatójának azon szavait, miszerint:
„A szakma is kezd az együttműködés irányába elmozdulni”.
Most már csak az a kérdés, hogy „a szakma” mikor unja meg, hogy kormányzati körökben ma jobbára csak spanyolfalnak használják a közpénzek követhetetlen és mindenféle szakmai etikának ellentmondó áramoltatásához, melyekkel épp a szakma hitelét járatják le hosszantartó hatással.
Darabos Enikő
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén. (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Bár Magyarország leggazdagabb emberei (köztük Mészáros Lőrinc) fejlesztenek birtokokat az Alcsútdoboz melletti Göböljárás közelében, az ott lakó, szegénységben élő közösség...
Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz...
121 kistelepülésen nyílhat újra kisbolt a többmilliárdos állami támogatásnak köszönhetően – jelentette be a napokban a kormány. Mivel sok érintett...
Mint köztudott, Márki-Zay Péter egyértelmű fölénnyel nyerte az ellenzéki előválasztást, és ezzel ő lett az együttműködő ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltje....
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!