Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk kormánypárti kötődésű szervezetekkel. Ezek a hazai civil támogatásokat rendre felmarkoló szereplők helyi szinten az elmúlt években több százmillió forintnyi uniós forrás elosztásába szólhattak bele. A hazai forrásból a jövő évi kampány előtt alaposan kistafírozott helyi szatellitszervezeteknek azonban beletörhetett a bicskája az uniós pályázatokba: a civil-önkormányzati partnerségre épülő program folytatásáról nincs hír, ugyanakkor egyes „Helyi Akciócsoportok” a következő években is pénzhez juthatnak.
Az európai civil szférában jól ismertek az úgynevezett CLLD-támogatások (az angol nyelvű rövidítés jelentése: közösségi szinten irányított helyi fejlesztések). Ez az uniós támogatási projektek egy speciális változata, amely városi (régió alatti) szinten, a vállalkozások és a civil szféra bevonásával alulról kezdeményezett fejlesztések megvalósulását segíti elő. Magyarországon a támogatás több mint 4,5 millió ember lakhelyét érinti, és a keretében 2014 óta 45,64 milliárd forintot osztottak szét vidéki civil szervezetek, kisvállalkozások és önkormányzatok között.
A CLLD tulajdonképpen a falvak és községek fejlesztésére indított LEADER program folytatása. Az eredeti programot 2013-ban bővítették ki, hogy a kistelepülések mellett a vidéki városok is pályázhassanak a támogatásokra.
Más, uniós területfejlesztési programokhoz képest a CLLD (csakúgy, mint elődje, a LEADER program) különlegessége, hogy a forrásokra nem közvetlenül a városok önkormányzatai pályáznak, hanem úgynevezett Helyi Akciócsoportok (HACS). Ezek olyan ernyőszervezetek, amelyeket a városvezetés mellett civil szervezetek és vállalkozások alapíthatnak meg, ha részt szeretnének venni az uniós források felhasználására kiírt pályázaton. A koncepció lényege, legalábbis az eredeti uniós elgondolás szerint az, hogy az uniós források felhasználásáról ne a politikusok dönthessenek az emberek feje fölött, hanem a helyi közösségek is beleszólhassanak.
„A CLLD (…) a hagyományos »felülről lefelé« irányuló fejlesztési politikát a feje tetejére állítja: a helyi lakosság veszi át az irányítást, és helyi partnerséget alakít, amely integrált fejlesztési stratégiát tervez és hajt végre”
– olvasható a programot bemutató uniós honlapon. Ha a minisztériumi irányító hatóság elfogadja egy HACS megalakulását (Magyarországon 96 ilyen alakult), akkor az EU-s területfejlesztési projektpénz egy részét hozzájuk irányíthatja. A HACS ezután helyben pályázatokat írhat ki, és a pénzt odaítélheti helyi kedvezményezetteknek (vállalkozásoknak, további civil szervezeteknek vagy akár magánszemélyeknek) különböző közösségfejlesztési célok (gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, kulturális vagy jótékonysági programok) megvalósítására.
Mindezekről a HACS-oknak előzetes terveket kell bemutatniuk a program szabályai szerint, máshol azonban az EU viszonylag laza kereteket határozott meg. Olyannyira, hogy a csoportoknak nem kell egyesületet bejegyezniük, hanem ad hoc jelleggel bejelentett konzorciumként is indulhatnak, ilyenkor elég, ha a pályázatot egy résztvevő, például az önkormányzat vállalja fel lebonyolító szervezetként. A kikötés csupán annyi, hogy a három szektor (civil szféra, közszféra, helyi vállalkozások) mindegyike képviseltesse magát az akciócsoportban, és egyik szféra szervezeteinek aránya se legyen 50 százalék felett. Új tagok csak a már meglévők beleegyezésével csatlakozhatnak. A pályázati előkészítés és döntés során érvényes továbbá a pályázatoknál és közbeszerzéseknél szokásos összeférhetetlenségi szabály, vagyis, hogy a konzorciumokban ülő szervezetek elvileg maguknak nem szavazhatnak meg támogatást.
A CLLD-támogatásokra is vonatkoznak ugyanazok a szabályok, amelyek jelenleg a legtöbb uniós programra jellemzők: a forrásokat az Unió a tagállamok kormányainak folyósítja, amelyek továbbosztják azokat a jogosultaknak. Magyarországon az elmúlt 7 éves uniós ciklus CLLD-pályázatait a Széchenyi 2020 program keretében, azon belül a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként írták ki és bírálták el. A támogatásokért tehát nem közvetlenül Brüsszelhez pályázhatnak a HACS-ok, hanem a magyar kormány szervezeteihez (amelyeknek az EU által meghatározott szabályok szerint kell elbírálni a forrásokra vonatkozó kérelmeket).
A legutóbbi CLLD-program esetében a források odaítéléséről a végső szót a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága mondta ki.
Bár a civilek bevonása a helyi fejlesztésekről szóló döntésekbe önmagában jó ötletnek hangzik, ahogy az atlatszo.hu augusztusi cikkéből is kiderült, az, hogy egy állami vagy uniós forrást civil szervezet kap, még nem garancia arra, hogy azt nem pártpolitikai célokra fogják elkölteni, vagy hogy nem politikusokat fog gazdagítani. A Városi Civil Alap, azaz a Norvég Alap helyett elindított kormányzati kezdeményezés pályázati eredményeinek elemzésekor is kiderült, hogy országos szinten jellemző az, hogy a civil szervezteknek járó támogatások a kormánypártokhoz sok szállal kötődő, úgymond civil szervezetekhez jutnak. A Városi Civil Alap keretében olyan szervezetek kaptak közpénzt, amelyek tevékenységükkel a kormánypártok kampányát támogatják, és vezetőik sokszor maguk is fideszes és KDNP-s politikusok.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
A HACS-okba, amelyek megalakulását 2017-ben zárták le, szintén bekerültek kormánypárti politikusokhoz köthető szervezetek, bár messze nem olyan arányban, mint ami a Városi Civil Alap nyerteseinél látszik. Ez azért is lényeges, mert az uniós támogatás szétosztására jogosult helyi akciócsoportok listája a kormány tervei szerint a következő 7 éves támogatási ciklusban is változatlan maradhat. Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 14-én jelentette be a 2027-ig tartó, összesen 1700 milliárd forintos Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) program elindítását, amelynek valamilyen formában újra része lesz a HACS-ok támogatása is.
Merényi Miklós, a K-Monitor szakértője rámutatott: „A Pénzügyminisztérium a közelmúltban közzétette a TOP+ program tervezetét a 2027-ig tartó időszakra. Ebben a CLLD-típusú helyi közösségi fejlesztések folytatására, kiterjesztésére nincs utalás. Ugyanakkor a tervezetben az áll, hogy egyes források elosztásakor »az előző programidőszakban támogatásban részesített városi helyi akciócsoportok városfejlesztési tevékenységeinek támogatására« kerülne sor.”
Mint mondta, a kormány célja ezzel az lehet, hogy a következő ciklusra is bebetonozza a 2019 előtt megalakult egyes helyi akciócsoportokat, amelyek némelyikében még erősen jelen vannak kormánypárti városvezetőkhöz köthető szereplők.
Az akciócsoportok összetétele erre vonatkozó feltételek hiányában nem nyílt verseny révén alakult ki, a meglévő résztvevői kör befagyasztása ezért szembemenne a közösségi fejlesztések eredeti értelmével.
Merényi Miklós elmondta azt is, a szabályok nem tiltják, hogy a HACS-ok a saját tagszervezeteikhez is juttassanak pályázati forrásokat különböző célok megvalósítására, csupán annyi a kikötés, hogy a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a kérelem elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója lesz.
Nézzük meg tehát közelebbről, milyen szervezetek kerülhettek be az összességében százmilliós EU-s forrásokról döntő akciócsoportokba. Egy tipikus HACS tagjai lehetnek a helyi önkormányzat és egyes önkormányzati szervezetek, például városüzemeltetési cégek. Velük nagyjából azonos arányban kapnak helyet az üzleti és civil szféra képviselői is. Utóbbiak között jellemzően nem országosan ismert szereplőket találunk, hanem csak az adott városban ismert kisebb szervezeteket, például kulturális egyesületeket, oktatási intézmények alapítványait, városvédő klubokat. Érdekesség, hogy sok helyen a civil szférát olyan szervezetek képviselik, amelyek valójában inkább az üzleti szférához kötődnek, bár szervezeti formájuk egyesület. Ilyen például a zalaegerszegi HACS-ba (ZEGIKON) bekerült Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület, vagy a nyíregyházi Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány.
A HACS-ok civil tagszervezetei között találkozhatunk persze több, erősen fideszes kötődésű szervezettel is. Ilyen például a pécsi HACS (PHACS) két alapítója: a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesülete és a Sopianae Egyesület. Előbbi elnöke, Herbert Gábor fideszes képviselőként indult 2019-ben.
Utóbbit a Szabad Pécs „családi bizniszként” jellemezte, jelenlegi elnöke Vanner Tünde korábbi trafikkoncesszió-nyertes, az alelnöki tisztséget pedig sokáig Páva Péter, Páva Zoltán volt polgármester testvére töltötte be. Alakulásakor az akciócsoport tagjai Őri Lászlót, az akkori fideszes alpolgármestert választották meg, és jelenleg is ő a PHACS elnöke.
Szintén a Szabad Pécs számolt be róla, hogy 2019 decemberében 10 millió forint támogatást nyert a PHACS-tól a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület nevű csoport. Mint írták, az évtizedes múltú egyesület sokáig nem végzett pénzforgalommal járó tevékenységet, 2017-2018 környékén azonban új elnöksége lett a szervezetnek, akik rögtön jelentős forrásokat szereztek.
A PHACS mellett az önkormányzattól és a Fidesz pártalapítványától is kaptak támogatást, és külön érdekesség, hogy a PHACS-tól kapott támogatásról szóló oklevélátadón egy fidelitasos fiatalember képviselte a nyugdíjasszervezetet.
Régi Fidesz-szövetséges szervezet a Soproni Polgári Nyugdíjas Kör, amely bekerült a 750 millió forint elosztásáról döntő, Fodor Tamás polgármester nevével fémjelmzett Soproni Helyi Közösség tagjai közé. Szintén 750 millió forint felett rendelkezhet a KözösségÉpítő Kecskemét Helyi Közösség, amelynek része a fideszes alpolgármester, Engert Jakabné egyesülete, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. Engert Jakabnét, aki elvileg a civil szférát képviseli a szervezetben, az önkormányzat honlapja alpolgármesterként idézte tavaly, aki azt mondta, 2022 végéig 11 alapítvány és 12 egyesült programjait kívánják támogatni a pénzből.
Esztergomban a Fidesz-KDNP a 2014-es választáson nyerte el a polgármesteri címet, ebben szerepe volt a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesületnek és az Esztergom Barátainak Egyesületének, amelyek csatlakoztak a kormánypártok Szövetség Esztergomért nevű választási összefogáshoz. Két évvel később mindkét egyesület az esztergomi HACS-ban tűnt fel, amelynek döntéshozó bizottsága 2022 végéig 360 millió forint elosztásáról dönthet.
A Városi Civil Alap támogatottjai között is felbukkant a Gyöngyös Város Barátainak Köre nevű egyesület, amelynek vezetője, Bekecs Andrea Sára Botond alkalmazottja Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatójaként. A bujtatott kampányfinanszírozáshoz hasonlító Civil Alaptól a Baráti Kör 7,99 millió forintot kapott, míg a HACS tagjaként több mint 366 millió forint elosztásába szólhat bele. Szintén ismert a VCA-ból az „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Az egyesület bekerült a Diósgyőri Horizont Helyi Közösség nevű HACS-ba, bár a 2019-es választások óta a kormánypártok befolyása jelentősen csökkent a 340 millió forint felett rendelkező szervezetben. Ugyanis a Helyi Közösség alapításakor úgy rendelkeztek, hogy az elnöki tisztet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kell, hogy betöltse, amelyet 2017-ben még Kriza Ákos vezetett, mostanra azonban az ellenzéki Veres Pál került az élére.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | atlatszo.hu
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
Fontos leszögezni, hogy a CLLD-projektek a Városi Civil Alaphoz képest jóval átláthatóbbak és szorosabban kötődnek a civil társadalomhoz: a HACS-ok tagsága sok helyen valódi, évek óta működő, közhasznú munkát végző civil szervezetkből áll. A támogatások megpályázása előtt az akciócsoportok társadalmi egyeztető fórumokat tartottak, majd részletes tervezetet mutattak be arról, mire fordítanák a forrásokat.
Ám mivel az akciócsoportok létrehozása egy informális, zárt folyamat, nem pedig nyílt, versengő eljárás, kiskapukon keresztül a rendszerbe bejutottak olyan csoportok, amelyek inkább pártpolitikai, mintsem civil tevékenységet végeznek. De míg az állami VCA pénzosztásánál a bújtatott kampányfinanszírozás maga a norma, az uniós programról ez nem mondható el. A szigorúbb pályázati és elszámolási feltételek miatt hiába jutnak így támogatáshoz haveri szervezetek, a beígért programok megvalósítása később komoly gondot jelenthet számukra.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az az összeg, amit a magyar kormány a teljes CLLD-projektek lebonyolítására lehívott, a legalacsonyabb összeg, aminek szétosztását vállalni lehetett. A helyi fejlesztéseket szolgáló EU-s alapok nagy részét továbbra is a hagyományos módokon, például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok keretében, közvetlenül önkormányzatoknak vagy vállalatoknak juttatják, ami nagyobb mozgásteret biztosít a kormányközeli szereplőknek, és cserébe kevésbé átlátható. Az ilyen módon szétosztott pénzek között voltak korrupciógyanús ügyek, amelyekben később bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás indult, ilyenek voltak például Boldog István vagy Simonka György fideszes politikusok ügyei.
Az átlátható módon zajló, közösségi kezdeményezéseken alapuló városfejlesztésre és a civilek ebbe való bevonására ezért nagy szükség volna a következő hét évben is. Az igényt mutatja, hogy a szétaprózódó, bürokratikus támogatásosztás ellenére a CLLD-re elkülönített összeget várhatóan teljes egészében felhasználják. Valamilyen, a hagyományos pénzosztástól eltérő, közösségvezérelt, területi alapú eszközt kötelezően használnia kell a kormánynak a jövőben is, a fent ismertetett formájú program jövője mégis homályos.
Csupán egyes, politika-közeli helyi hálózatok életben tartása látszik biztosnak, a többi akciócsoport működése források hiányában elhalhat, vagy a lebonyolító önkormányzat dominanciája mellett formálissá válhat.
A hazai viszonyok között, ahol a civil-önkormányzati együttműködés gyakran egyet jelent a politika-közeli civilek helyzetbe hozásával, úgy látszik, hiába teremtette meg egy-egy városban tucatnyi helyi szereplő ritkán látható helyi együttműködését, a CLLD-program nem verhetett gyökeret.
Zubor Zalán
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése az újabb hét évig tartó TOP Plusz pályázati programjáról (forrás: Varga Mihály / Facebook)
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001
Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
IBAN (EUR): HU36120112650142518900400002
IBAN (USD): HU36120112650142518900500009
SWIFT: UBRTHUHB
Bank neve és címe: Raiffeisen Bank
(H-1133 Budapest, Váci út 116-118.)
Támogasd a munkánkat az Átlátszónet Alapítványnak küldött PayPal adománnyal! Köszönjük.
Havi 5400 Ft Havi 3600 Ft Havi 1800 Ft Egyszeri PayPal támogatás
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Az újságíróink lehallgatását és megfigyelését nem tudjuk megakadályozni egy izraeli kémprogrammal gátlástalankodó hatalommal szemben. A forrásaink azonban még így is...
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében...
Sajtótörténeti pillanat? Hat magyar szerkesztőség fogott össze, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék ügyei. Szeptember 20-án indul a...
A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!