Színjáték lehetett a kínai vakcinát beszerző, zavaros hátterű magyar cég tulajdonosváltása

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter váratlanul közzétette a Facebook-oldalán az orosz és a kínai vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket, amikről korábban azt sem voltak hajlandók elárulni, hogy kinél vannak. A kínai oltóanyagot a kormány egy magyar közvetítőcégtől vette, amely a nagy biznisz előtt csodálatos átalakuláson ment át: szántóföldi székhelyéről budapesti irodaházba költözött és megszabadult korábbi tulajdonosától, aki gyanús ügyekben volt érintett.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A kínai vakcinára kötött szerződés legkorábbi előzményéért egészen tavaly október végéig kell visszatekintenünk. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott szokásos, monologizáló interjújában ekkor beszélt arról először, hogy „kiküldtük az embereinket Kínába is, meg Oroszországba is, tárgyalunk”.

Szijjártó Péter külügyér néhány nappal később a Facebookon posztolta, hogy „Kínában már a tesztelés harmadik szakaszánál tartanak, így könnyen lehet, hogy heteken vagy néhány hónapon belül lehetőség nyílik oltóanyag vásárlására ezekből az országokból”. Tavaly november 5-én pedig Menczer Tamás, a külügyi tárca tájékoztatási államtitkára a saját Facebookjára feltöltött videóban beszélt arról, hogy „folyamatosan tárgyalunk mindhárom kínai gyártóval”.

Ezekből a szó szerinti idézetekből világosan kitűnik, hogy a magyar kormányzat már tavaly novemberben közvetlenül a kínai vakcina gyártójával tárgyalt.

Az idén januárban megkötött szerződésben ugyanakkor már közvetítők valóságos listája szerepel — rejtély, hogy miért.

A papír szerint a vásárló, a Nemzeti Népegészségügyi Központ a magyar Danubia Pharma Gyógyszergyártó Kft.-től veszi meg az oltóanyagot, amelynek gyártója egy kínai (a China National Biotec Group Ltd.), forgalmazója pedig egy hongkongi (Sinopharm International Hongkong Ltd.) cég.

Konzorciumi kicsodák — Érdemes megjegyezni, hogy a szerződés utal arra, hogy a Danubia Pharma „konzorcium tagjaként” képes szállítani az oltóanyagot, azaz a cégen kívül mások is részt vehetnek a beszerzésben, ám az furcsamód nem derül ki az iratból, hogy kik a konzorcium további tagjai. Nehéz elképzelni, hogy ezt a szerződést ilyen formában meg lehetett volna kötni a szokásos közbeszerzési szabályok alkalmazásával, ezek alól viszont az Operatív Törzs a veszélyhelyzeti jogrendi miatti speciális felhatalmazásoknak köszönhetően mentesíteni tudta a szerződést.

A szerződés preambulumából kiolvasható, hogy azért a Danubia Pharmától veszik a vakcinát, mert a cég  „tárgyalásokat folytat a Kínai Népköztársaságban már engedélyezett (…) vakcina beszerzése érdekében”.

Ez egyrészt nem magyarázat arra, hogy miért nem közvetlenül a már tavaly novemberben Kínában, a gyártóval tárgyaló kormányzat szerződik, másrészt az sem teljesen világos, hogy a novembertől januárig tartó időszakban ugyan mitől lehetett volna az alig 3 főt foglalkoztató cégnél idő, energia és képesség arra, hogy Kínában, mindenki mást megelőzve tárgyaljanak.

Szántóról a tutiba

A Danubia Pharmánál ugyanis éppen ebben az időszakban, legalábbis papíron, tulajdonos- és székhelyváltozás is lejátszódott.

Amikor novemberben elején Orbán Viktor kormányának emberei már Kínában tárgyaltak, a Danubia Pharma Dr. Lachmann Norbert tulajdonában volt és a Fejér megyei Kulcs községben volt a székhelye. A pontos címen a Google térképe szerint szántóföldek vannak.

A Danubia Pharma korábbi székhelye

A Danubia Pharmában meglévő tulajdonrészét Lachmann november végén ismeretlen összegért eladta egy újonnan alapított, Syntonite Med Zrt. nevű vállalatnak, ezzel egy időben a gyógyszerkereskedő cég a budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél fekvő Széchenyi téren álló, elegáns Roosevelt irodaházba költözött.

Formális végső tulajdonosok

Aki a Syntonite Med Zrt. formális tulajdonosaira kíváncsi, rossz irányba tapogatózik. A részvényeket — amelyek eladását az alapszabály nem korlátozza — ma papíron Kovács József és Gergely Csaba birtokolják. Az Opten cégadatbázisában keresgélve egyikük esetében sem találhatunk komolyabb üzletemberi múltat. Kovács jó tíz éve egy nyomtatókellékes céggel próbálkozott Szentendrén, Gergely pedig még korábban egy végül becsődölt kávézóban volt érdekelt.

Tanulságos viszont, hogy Gergely lánytestvérének nevével számos magyar cég történetében lehet találkozni, ezek közül több kényszertörlés alatt áll, egy kommentben pedig azt állítja valaki egy csalásfigyelő internetes fórumon: papíron a nő vezet egy bolgár céget, aminek az online forexes szolgáltatásával a kommentelő pórul járt. A formális részvényeseket tehát inkább hagyjuk.

Érdekes részlet ugyanakkor, hogy idén februárban, tehát az állami szerződés aláírása után a Syntonite Med új bankszámlát nyitott a százhalombattai OTP-fiókban. Különös egybeesés, hogy Lachmann Norbert is éppen százhalombattai.

A köztes időszakban a Danubia Pharma környékén lezajló céges változások tehát mintha mind az optikai illúziókeltés célját szolgálták volna.

Pont mire aláírták a szerződést, a cég a szántók melletti bokor helyett a budapesti belvárosban új címet, az újságokban kérdéses ügyekkel már szerepelt Lachmann helyett papíron új tulajdonost: a latinos, kínai-orvosi utalásokból építkező nevével tekintélyt parancsoló céget kapott.

Kétes előtörténet

A történetben kulcsembernek tűnő Lachmannról és a Danubia Pharmáról korábban az Átlátszón írtuk le, hogy az akkoriban Lachmann ügyvezetése alatt álló vállalkozás 2012-ben úgy nyert el összesen 656,5 millió forint EU-s támogatást, hogy közben egy vanuatui offshore cég volt a tulajdonosa.

260 milliós NHB-hitel és 16 éve történt brókergyilkosság a bicskei lyukas telek körüli céghálóban

496 millió forint EU-s pénzből tápszergyár helyett csak 59 lyuk készült azon a bicskei telken, amely a támogatás idején egy brit és seychelles-szigeteki hátterű cég tulajdonában volt. A Pannon Logistic Kft. ráadásul 260 millió forintot kapott kölcsön Matolcsy György unokatestvérének bankjától úgy, hogy a hitel fedezete mindössze egy autó.

2016-ban Hadházy Ákos derítette ki, hogy az akkoriban szintén Lachmann érdekeltségébe tartozó Q Pharma Gyógyszerkereskedelmi Kft. 496 millió forint európai uniós támogatást kapott logisztikai csarnokra és tápszergyárra, de ebből mindössze 59 darab földbe ásott lyukat sikerült összehoznia a beruházónak. A darabonként nagyjából 9 millió forintos lyukakat drónvideón is bemutattuk:

Hadházy korrupciót emlegetett az ügy kapcsán, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint viszont nem volt semmi probléma. Az egyik tulajdonos akkor arról tájékoztatta a sajtót, hogy a logisztikai központ építésére vonatkozó projektet a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével átadták az Ökogroup Zrt-nek, ami a bicskei lyukak előtt néhány héttel egy másik meg nem valósult beruházás kapcsán került a hírekbe.

Lélegeztetőgépes párhuzamok

Lachmann egészen a legutóbbi időkig, azaz idén februárig érdekelt volt a Q Pharmában. Ez a mostani sztori szempontjából is érdekes, mert közeli kapcsolatot jelez egy bizonyos Szeverényi Márkkal, aki ma is érdekelt a Q Pharmában, sőt, az ügyvezetői posztot is betölti.

Szeverényiről tavaly írta meg a Válasz Online, hogy a kormányzati lélegeztetőgép-biznisz körüli kavarásokban játszott kulcsszerepet. Szeverényi lélegeztetőgépes története több motívumban emlékeztet a mostani vakcinás ügyre.

A külügyminisztérium egy olyan magyar cégtől (Fourcardinal Tanácsadó Kft.) vett 17 milliárdért kínai masinákat, aminek épp a szerződéskötés napján lett új tulajdonosa, a frissiben alapított SRF Silk Road Fund Holding Zrt. Ennek az SRF nevű cégnek volt a vezérigazgatója Szeverényi.

A kínai vakcinás Danubia Pharma körüli események további kapcsolódása a lélegeztetőgépes történettel, hogy az SRF egyik nominális tulajdonosa, Vámosi-Nagy Zsolt ügyvéd előkerül a Lachmann-körüli kavarásokban is: február 16-án, amikor Lachmann papíron kiszállt a Q Pharmából, Vámosi-Nagy vette meg a részvényét.

Élnénk a gyanúpörrel, hogy a fenti jelenségek magyarázata: a Danubia Pharma már tavaly novemberben ki lett nézve arra, hogy belekerül a vakcinaüzletbe. A kormány emberei Kínában a gyártóval tárgyaltak, a gyógyszerkeskedő cég háza táján pedig az lehetett a feladat, hogy néhány hónap alatt húzzák fel az új spanyolfalakat.

[Ezzel kapcsolatos, tanulságos mellékkörülmény, hogy nemrégiben magánjellegű megkeresést kaptunk: ugyan, szedjük már ki Lachmann nevét a korábbi cikkeinkből. Otthagytuk — a szerk.]

A Danubia Pharma körüli látványtatarozás igénye magyarázhatja azt is, hogy Gulyás Gergely miért tette teljesen váratlanul közzé tegnap az orosz mellett a kínai vakcináról szóló szerződést is, miközben a megelőző hetekben más, a kontraktusok iránt érdeklődő médiumokkal egyetemben egyetlen megkeresett állami szerv sem volt hajlandó elárulni az Átlátszónak még azt sem, hogy melyik intézmény kezeli a megállapodásokat. Vagyis azért kellett korábban hét lakat alatt tartani a szerződést, mert meg kellett várni, amíg az új épületet készre festik.

Üzletember érkezik — Egy jópofa változás is lezajlott februárban a Syntonite-nál február 5-én. Kovács József lemondott a vezérigazgatói posztról, majd Gergellyel közösen megszavazta Tuza Mátét, a Danubia Pharma ügyvezetőjét a Syntonite Med vezérigazgatójának is. Tisztára, mintha Kovács (mint tulajdonos!) már nem bízna meg saját magában azután, hogy a nagy szerződést aláírták. Jó kérdés, hogy a Danubia Pharmában ügyvezetőként csak idén januárban feltűnő Tuza honnan kerül a történetbe. A ma 35 éves férfi lakcíme korábban egy miskolci lakótelepi házban volt, pár éve viszont a budapesti belvárosban lakik, a Magyar Nemzeti Bank utcájában. Két minimális bevételt termelő tanácsadó cégben érdekelt, korábban egy fordítóvállalkozásban volt tulajdona. Hadházy Ákos szerint Tuza Máté a kormányközeli Budapest Bank üzletkötőinek listáján is szerepel.

A G7 ír még egy további kapocsról: a Q Pharma egy korábbi tulajdonosának, a brit Independent Pharma Invest Ltd-nek két korábbi másik magyar érdekeltsége közül az egyik éppen az a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft., amely tavaly szintén a semmiből kapott 6 milliárd forintos megbízást a KKM által beszerzett lélegeztetőgépek üzembe helyezésére. A Pannon Cargót a botrányos lélegeztetőgép-beszerzés egy másik szereplőjével is kapcsolatba hozták korábban: a cég ügyvezetője és tulajdonosa a lélegeztetőgépeket beszerző, tőzsdei OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságában is bent ült, amikor a beszerzések történtek.

Sarkadi Nagy Márton

A céginformációt az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Sinopharm-vakcinák 2021. március 3-án (fotó: koronavirus.gov.hu/Facebook)

Adj 1 százalékot az Átlátszónak! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!