Egyre növekszik a pozitív tesztek aránya. Most akkor megfelelően tesztelünk, vagy sem?

Az első hullám alatt a találati arány nagyon alacsony volt, átlagban minden száz tesztre mindössze 1,81 pozitív minta jutott. A szeptember 1 óta tartó második hullám azonban közel 9400 tesztet hozott eddig naponta átlagosan és jelentősen magasabb találati arányt: 6,22 százalékot. A nagyon magas találati arány annak a jele is lehet, hogy a tesztelés egyáltalán nem széles körű, és nem a felderítés a célja. Eddig többé-kevésbé megfelelő volt a tesztelés, de statisztikailag épp most csúszunk ki abból a határból, ahol még értelmes képet lehetne kapni Magyarország fertőzöttségéről.

Támogatási kampány

A tavaszi első hullám alatt az ellenzék és nagyon sok állampolgár azzal vádolta a kormányt, hogy azért van nálunk nagyon kevés fertőzött, mert eleve nagyon keveset tesztelünk. Az első hullám során (az egyszerűség kedvéért március 4-e és augusztus 31-e között, noha a második hullám valamivel előbb kezdődött) a napi átlagos tesztszám csupán 2400 volt, és még a járvány akkor magasnak mondható napi esetszámokat produkáló időszakában sem volt több 2700-nál.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Az első hullám alatt a találati arány is nagyon alacsony volt, átlagban minden száz tesztre mindössze 1,81 pozitív minta jutott. A szeptember 1-től tartó második hullám azonban közel 9400 tesztet hozott eddig naponta átlagosan és jelentősen magasabb találati arányt: 6,22 százalékot. Ebből nagyon könnyű levonni azt a következtetést, hogy lám-lám, elég volt bedurrantani a tesztelést és emelni a kapacitást, máris jóval több fertőzöttet találunk.

Ez azonban nem ennyire egyszerű.

Az első hullám során ugyanis voltak nagy tesztszámú napok, amikor ugyanolyan alacsony maradt a találati arány, és voltak olyan napok is, amelyeken nagyon kevés tesztet végzett el az állam, mégis viszonylag magas volt a találati arány. Másképpen: a több teszt nem eredményezett eleve több pozitív eredményt, valójában nagyon hektikusan mozgott a napi új tesztszám és a napi új fertőzöttek száma.

Jelenleg viszont nagyon is együtt mozog ez a két szám.

Hogy bemutassuk, hogy miképpen mozgott a napi új tesztek és a napi új fertőzöttek száma, végeztünk egy kalkulációt. Megnéztük, hogy mekkora szorzóval változtak ezek a számok az egyik napról a másikra, majd összehasonlítottuk a két számot úgy, hogy kivontuk az egyikből a másikat. Ha a két szám közötti eltérés -0,5 és +0,5 közé esett, akkor úgy vettük, hogy még az ingadozással együttesen sem akkora az eltérés, hogy azt jelentősnek lehessen mondani, viszont ha ebből az intervallumból a szám kicsúszott, akkor már úgy vettük, hogy a napi új fertőzöttek és a napi új tesztek számának változási üteme között jelentős volt az eltérés.

Az első ábra mutatja a finomságokat az egyes számok között (minél nagyobb az eltérés, annál sötétebb a szín), a második pedig ugyanezt az adatot leegyszerűsíti aszerint, hogy van nincs/alacsony az eltérés, vagy pedig jelentős az eltérés. Mindkettőből látszik azonban, hogy az igazán nagy különmozgások az első hullám elején, illetve a végén voltak, viszont a második hullámban, különösen az elmúlt két hétben nagyon is együtt mozgott a két tendencia.

Ugyanakkor fontos figyelembe venni két dolgot: a második hullámban jelentősen nagyobb az ország fertőzöttsége és jóval nagyobb a napi tesztek száma is.

A napi új tesztek és a napi új fertőzöttek száma

Az Operatív Törzs és a kormány többször is hangsúlyozta, hogy nem a tesztek száma a lényeges, hanem a tesztek fókuszáltsága, tehát nem kell mindenkit ész nélkül tesztelni, ráadásul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollja sem mond mást. Sokan azt gondolják, hogy ez ellentmond a józan észnek, hiszen már miért ne lenne érdeke egy országnak minél több tesztet végezni naponta, ha ezzel sokkal jobban monitorozható a lakosság fertőzöttsége?

Ez azonban megint nem ilyen egyszerű.

Minden országnak véges a tesztelési kapacitása. Nem tudjuk, hogy nálunk mekkora ez a kapacitás, de ha feltételezzük, hogy a második hullám magas napi tesztszámai nem maguktól álltak be 11000-12000 közé, akkor jelenleg az ország tesztkapacitása nem lehet magasabb 13000 napi tesztnél. Ezt mások maximum 15000-re teszik. Sokak szerint azonban európai összehasonlításban továbbra is nagyon alacsony a napi tesztszám, hiába nőtt meg a második hullám alatt.

Némileg árnyalja a képet, hogy ebben is javult valamelyest Magyarország szeptember eleje óta, és a valóban magas számokat produkáló országok alatt a különbség nem jelentős az ezer főre eső napi tesztek számát tekintve. Az ábra a hétnapos csúszóátlagok alapján készült.

Az 1000 főre eső napi elvégzett tesztek szerinti rangsor változása

A hazai laborok most tehát ennyi eredményt tudnak összesen naponta produkálni.

Ez lehet az a keretszám, amin belül a lehető legtöbb fertőzöttet kellene azonosítani. Ezen a ponton már mindenki sejtheti, hogy ez sem olyan egyszerű, ugyanis a magas találati arány nem jelenti azt, hogy egy ország jól is tesztel.

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy egy ország napi 10000 tesztet végez el, és naponta 8000 új fertőzöttet azonosít. Ez hatalmas, 80 százalékos találati arány (pozitív ráta a szaknyelvben), örülhetnénk annak, hogy a tesztelés ilyen hatékony. Csakhogy felmerül, hogy a tesztelés annyira fókuszált volt, hogy kizárólag azoktól vettek mintát, akik éppen lélegeztetőgépen voltak, tehát akár tesztelés nélkül is elég nagy bizonyossággal lehetett volna azt mondani, hogy ők koronavírusosak.

A nagyon magas találati arány tehát annak a jele is lehet, hogy a tesztelés egyáltalán nem széles körű és nem a felderítés a célja.

A WHO még március végén közreadott egy becslést, miszerint a széles körűen tesztelő országok találati aránya 3 és 12 százalék között van. Május közepén pedig a megfelelő járványkezelés egyik kritériumának azt adta meg, ha ez a találati arány legalább két hétig 5 százalék alatt van.

Nade akkor most megfelelően tesztelünk-e vagy sem?

A helyzet az, hogy ha a WHO keretszámait nézzük, akkor eddig többé-kevésbé megfelelően teszteltünk. Az első hullám leszálló szakasza nem mérvadó, viszont felesleges is lett volna többet tesztelni, maximum még alacsonyabb lett volna az amúgy is nagyon alacsony találati arány. Érdemes tehát a két hullám felszálló ágára és tetőzési pontjára figyelni, különösen a második hullám felszálló ága az érdekes most – és egyben aggasztó.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy miként változott a napi új pozitív tesztek aránya a napi új teszteken belül. Hogy a kiugrásokat csillapítsuk, megmutatjuk a hétnapos csúszóátlagot is a grafikonon. Egyfelől láthatjuk, hogy az első hullámban egy rövid április közepi időszakot leszámítva a WHO keretszáma szerint a tesztelés megfelelően működött és sikerült kordában tartani a járványt. Viszont azt is látjuk, hogy a találati arány augusztus vége óta nő, és szeptember 4-én lépte át a WHO 5 százalékos küszöbét.

Ez önmagában nem lenne probléma, az eltérés felfelé még nem a világ vége, csakhogy a trend alapján a pozitívak aránya folyamatosan nő és egyelőre nem látni, hogy a trend akár csak megtorpanna. Ha a tesztelési kapacitást a jelenlegi tudásunk szerint fixnek vesszük, és ezen belül nő a pozitív tesztek aránya, akkor egyfelől a WHO szerint gyorsabban terjedhet a járvány, mint ami a hivatalos adatokból látszódik, másfelől fennáll a veszélye annak, hogy egy ponton túl azt sem tudjuk majd megbecsülni, hogy mennyi fertőzött lehet az országban.

Az új pozitív tesztek aránya az új teszteken belül

Még egyszer: nem tudjuk, hogy a laborok tesztkapacitása mekkora Magyarországon, ahogy azt sem, hogy az elvégzett teszteken belül mekkora az aránya az állami és a magánteszteknek. Ha a hatósági ár bevezetése miatt több magáncég is bedobná a törülközőt, az a napi elvégzett tesztek csökkenéséhez vezethet és ezzel együtt az azonosított fertőzöttek számának csökkenéséhez is, ugyanakkor ez nem feltétlenül lenne hatással a találati arány trendjének változására. Ha a találati arány egyre nő akármilyen napi tesztelési kapacitás mellett, akkor – paradox módon – egyre nagyobb terjedéssel kell számolnunk még pluszban.

További grafikonok és térképek elérhetők a naponta frissített Koronamonitor oldalunkon:

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

Bátorfy Attila