Az eltűnő maszkok nyomában: az összes visegrádi országban hiánycikk a védőfelszerelés

A két vékony zsinórral felerősíthető sebészi maszk  lesz valószínűleg a mindent elsöprő és gyors terjedése  miatt sok kormányt meglepetésként ért  járvány okozta krízishelyzet szimbóluma. Nem sokkal a járvány kitörése  előtt több millió védőmaszkot  exportáltak Szlovákiából és Lengyelországból. Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban nincs elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozók részére.  Sokszor nincs információ a védőfelszerelésekről, s az orvosok számáról. A lakosság által gyakorolt önkéntes karanténnak és a korlátozó intézkedéseknek köszönhetően lassult a járvány terjedése, de a helyzet kíméletlenül feltárja  az egészségügyi ellátórendszerek gyenge pontjait.

Adj 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!

Most úgy tűnik, eddig Szlovákiának volt a legkevésbé szerencséje a vírussal  a környező országok közül. Az ország új kormánya épp akkor alakult meg, amikor a járvány az ország határainál kopogtatott. A nyilvános rendezvényeket már március 10-től betiltották, s nem sokkal ezután a csoportosulásra is kiterjesztették a tilalmat; a boltok, iskolák, egyetemek bezártak, és vészhelyzetet hirdettek az egészségügyi intézményekben. Ugyanakkor nem volt senki, aki további stratégiai döntéseket hozott volna.  Amikor a szomszédos országokban rendkívüli gazdasági intézkedéseket vezettek be és közbeszerzési tendereket tettek közzé védőmaszkok beszerzésére, Szlovákia épp az új miniszterelnök megválasztását várta.

Az új szlovák kormány március 23-án ült össze először, és mostanra határozott intézkedéseket hoztak, a járvánnyal kapcsolatos információk egy részét nem nagyon hozzák nyilvánosságra. Öt napig tartott, míg válaszoltak a koronavírus-gyanú miatt kórházban ápolt emberek számát firtató kérdésre. De azt senki nem tudja, hány fertőzött lehet összesen, hányan vannak önkéntes karanténban, van-e elegendő maszk a sürgősségi ellátásban dolgozók számára: információhiány, félelem és bizonytalanság uralja a visegrádi országokat a koronavírus-járvány idején.

Államtitok az arcmaszkok száma

Március elején a koronavírus-járvány miatt a magyar, szlovák, a lengyel és a cseh kormány kénytelen volt járványügyi veszélyhelyzetet hirdetni. Ezt követően pár napon belül  mind a négy ország lezárta a határait a külföldiek és a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők előtt.

Első ránézésre a közigazgatási rendszerek jól  vették az akadályokat,  különböző rendeleteket fogadtak el, korlátozásokat, tilalmakat vezettek be. A rendőrség hivatott ellenőrizni, hogy akinek szükséges, maradjon otthoni karanténban, mindenkit a közösségi távolságtartásra kérnek, s ezt az emberek nagy része be is tartja. Ennek ellenére egyre nő a fertőzöttek száma, s ahogy közeledünk a járvány tetőpontja felé egyre több embernek lesz szüksége kórházi ellátásra, s egyre gyakrabban hangzik el a kérdés “Van elég maszk?” .

A szlovák kórházak nincsenek felkészülve a közeledő válságra, egyre többször fordul elő, hogy egy-egy egészségügyi dolgozó valamelyik közösségi oldalon jelenti be, hogy több védőmaszkra lenne szükségük.

Maszkból Lengyelországban is volt már hiány a járvány megjelenése óta. Még a hivatalos kommunikáció szerint a helyzetre felkészült kórházak is gyűjtik a maszkokat, védőszemüvegeket és gumikesztyűket. A jelenlegi becslések szerint száz fertőzöttre számolva havonta 100 ezer védőfelszerelésre van szüksége az őket ellátó  egészségügyi személyzetnek. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában közösségi szervezésben varrtak maszkokat az orvosok, nővérek  és a betegek védelmének biztosítására.

Lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a négyből melyik országban miből van hiány a járvány kapcsán, mert a hatóságok nem hozzák nyilvánosságra az erre vonatkozó adatokat. Ráadásul sokszor arra hivatkoznak, hogy ezek az adatok államtitoknak tekintendők. Lengyelországban például a stratégiai (pl. a védőeszköz-) tartalékokat felügyelő szervezet. A lengyel egészségügyi minisztérium a cikk szerzőinek a kérdésére azt válaszolta, hogy a félretett készletekből összesen 260 ezer HEPA maszkot és 770 ezer sebészi maszkot szállítottak ki kórházaknak és a mentősöknek, de arra már nem adtak választ, hogy ezekből hány darabra lenne igény. A minisztérium annyit árult el még, hogy  több millió maszkot és több százezer védőruhát vásároltak, s ez a szállítmány már úton van Lengyelország felé.

Leginkább a magyarok pánikolnak a régióban a koronavírus miatt és kevésbé bíznak az államban

A magyarok estek pánikba leginkább a visegrádi országok lakosai közül és a lengyelekkel együtt a kevésbé bíznak az állami intézkedésekben – derült ki a Stem/Mark közvéleménykutató cég által készített egyedülálló közép-európai projekt legfrissebb felméréséből. A National Pandemic Alarm elnevezésű felmérés Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország és Bulgária lakosságának hangulatát vizsgálja a koronavírus járvány idején.

A sajtó ne legyen olyan kíváncsi

Az Átlátszó újságírói március 19-én beszéltek egy budapesti, belvárosi körzeti orvossal, aki – annak ellenére, hogy addigra a járványügyi vészhelyzetet kihirdették – úgy fogalmazott: ”Fogalmam sincs, honnan fogok arcmaszkot és fertőtlenítőszert szerezni.”  A kormány  nem szívesen hoz nyilvánosságra érdemi adatokat helyzetről, a körzeti orvosok pedig nem kaptak  elegendő maszkot, a gumikesztyű és a fertőtlenítőszer pedig hiánycikk lett a boltokban. Ráadásul minden budapesti és pest megyei körzeti orvosnak el kellett mennie egy központi, budapesti raktárba, ahol átvehették a védőfelszerelést, ennek részeként rendelőnként 3 maszkot.

Magyarországon a  fő problémát az jelenti, hogy kevés az elérhető,  megbízható információ a járvány miatt  kialakult helyzetről. A kormány propagandagépezetének részeként működő sajóorgánumok csak a kormány hivatalos kommunikációjával egybevágó szólamokat közlik. A krízis miatt naponta tartott központi sajtótájékoztatón  pedig csak óvatosan megválogatott, előre elküldött kérdésekre válaszolnak a hatóságok, kikerülve az érzékenyebb témákat.

Orbán Viktor hivatalos nyilatkozatban próbál mindenkit megnyugtatni arról, hogy van elég arcmaszk, s hogy az országban egyébként is hamarosan indul napi 80 ezer maszk gyártása. Ugyanakkor a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége közösségi oldalon gyűjt  maszkot és támogatást. A Magyar Orvosi Kamara pedig online felmérést készít az egészségügyi dolgozók védőeszközzel való ellátottságáról.

A magyar kormány a járványügyi veszélyhelyzet bevezetése után kormánypárti média segítségével néhány iráni diákra hívta fel a figyelmet, akik szerintük az első koronavírussal fertőzött betegek voltak Magyarországon. Ezzel jól  lehetett azt szemléltetni, hogy szerintük a koronavírus járványt is a migráció okozta.

A független média végnapjai?

A koronavírus járvány elsősorban és mindenek előtt egészségügyi válságot okoz, de már most láthatóak a járulékos hatások is. Világszerte gazdasági válság van kibontakozóban, de Magyarországon a független média fennmaradása is komoly veszélybe került. Urbán Ágnes írása. A koronavírus járvány pusztító hatással lesz a magyarországi független médiára.

Prága gyorsan lépett

Csehország gyorsan és hatékonyan lépett fel a vírus megjelenésekor.  Olaszország február 22-én jelentette be a koronavírus miatti  első halálesetet, két nappal később a cseh egészségügyi miniszter, Adam Vojtěch bejelentette egy központi epidemiológiai bizottság létrehozását. February 25 -én az ország miniszterelnöke, Andrej Babis arra szólítja fel az embereket, hogy ne utazzanak Olaszországba. Február végén elvégzik az első 100 tesztet. Március 1-re hárman fertőződtek meg, az első koronavírus miatti csehországi haláleset pedig három héttel később történt.

Prága hamar bevezette a vírus miatti korlátozásokat, s alig egy héttel az első fertőzött bejelentése után az Olaszországból hazatérőknek – összesen 16500 embernek –  két hetes önkéntes karantént írtak elő. Aki ezt nem tartotta be, akár 110 ezer eurós bírságra számíthatott.

Csehországban nyilvános helyeken mindenkinek kötelező maszkot viselnie, de ezeket beszerezni nem egyszerű. Igaz, a csehek találékonyak voltak: az egészségügyi dolgozók felhívása nyomán indult több segítő kezdeményezés mellett házi maszk-varrásra is alakult külön  Facebook-csoport. Több ruhagyártó vállalkozás is átállt maszkok készítésére, hogy ellássák a kórházakat. A kézzel készített, sokszor színes  maszkokat a kormány tagjai is viselik a sajtótájékoztatókon. A házi készítésű maszkok hatékonyságát firtató kérdésre pedig egyszerű  az egyszer használatos, eldobható változatból havonta 300 millió darabra lenne szüksége  Csehországnak.

A maszk viselése bevált módszert volt Tajvanon is, ezért az ország kríziscsoportjának vezetője, Roman Prymula szerint addig lesz ajánlott a maszk viselése Csehországban, amíg az új fertőzések száma nem csökken.

Maszkot fel: háború a koronavírus ellen – így szerzett be több millió darabot Csehország

A második világháború óta eltelt időszak legnagyobb nemzetbiztonsági válsága fejeződhet be Csehországban a hétvégén. Az országban sem az orvosok sem a polgárok nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi védőfelszerelésekhez a koronavírus ellen. A Babiš-kormány hónapok óta ígérte az eszközök beszerzését, hiába. Mindeközben országos polgári kezdeményezések formájában a lakosság házilag kezdett maszkokat gyártani.

Drágulnak a maszkok

A HEPA-szűrős maszkokból mindenütt szűkösek a készletek.  Ha valaki közvetlen vagy hosszabb ideig tartó kapcsolatba kerül fertőzött emberrel, illetve az egészségügyi dolgozóknak is FFP2/FFP3-as jelzésű maszkok, eldobható kesztyű, szemvédő, védőöltözet és ha lehet, a teljes arcot védő plexi lemez viselése jelent védelmet. Az eldobható arcmaszkokat ráadásul pár óra után le kell cserélni. A HEPA-szűrős maszkok ráadásul nemcsak drágák, de kereskedelmi forgalomban nem is elérhetők a négy országban.

A járvány kitörése után a lengyel online piactéren, az Allegro-n aktívan folyt ezek  értékesítése, amíg a kormány közbe nem lépett és betiltotta az arcmaszkok árusítását. Sok viszonteladó és nagykereskedő szerint Közép-Európába áprilisban jöhetnek újabb szállítmányok a január óta jóval magasabb áron kínált maszkokból.

2014 óta létezik az EU-n belül az úgynevezett “gyorsított közös közbeszerzési eljárás”, ami lehetővé teszi, hogy a tagországok egyszerűbb módon juthassanak többek között egészségügyi eszközökhöz.  Márciusban eddig a 4 visegrádi ország közül egyik sem vett részt ilyen közös európai tenderben a védőfelszerelések beszerzéséhez, mindegyikük külön folytatta le ezeket.

A legtöbb maszk Kínában készül, de volt, hogy ők is importáltak a járvány miatt. Mielőtt Európát is elérte volna a koronavírus-járvány, egy lengyel ruhagyártó  cég, az LPP 500 ezer arcmaszkot szállított Kínába, a hivatalos információ szerint  humanitárius segélyként. A cég azt nem hozta nyilvánosságra, hogy az ott működő  nagy varrodák  dolgozóinak vitték ezeket.

Szlovákia is exportált maszkot és védőeszközöket kínának 3 millió euró értékben, szintén humanitárius segélyként címkézve. Egy szlovák vállalkozó elismerte, hogy a gesztus célja a kínai üzleti partnerekkel való jó viszony fenntartásának biztosítása volt.

A maszkok beszerzése Szlovákiában sem ment botrányok nélkül: a szlovák kormány márciusban kihirdetett tenderén keresztül 44 millió eurót szántak védőeszközök beszerzésére.  A nyertesek között újságírók két olyan frissen alapított  céget is találtak, amik (A-testing és LACORP), amelyek  több millió eurónyi megbízáshoz jutottak, pedig ők sem gyártók, csak viszonteladók, akik külföldről veszik a védőfelszereléseket.

Az egyik  ilyen beszerzés a piaci árakhoz képest 13 millió euróval többe került,  s az ügy miatt kirúgták a központi tartalékokért felelős szervezet vezetőjét, Kajetán Kičura-t, akiről újságírók azt is kiderítették, hogy 20 éves fia Pozsony központjában épp akkor szerzett két lakást hitelfelvétel nélkül, amikor a fenti pályázat zajlott. Az ügyben nyomozás folyik.

Maszkokat és fertőtlenítőt kínálnak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában

Miközben az országban mindenhol készlethiányra panaszkodnak, a gyógyszertárakban és a boltokban szinte már sehol sem kapni, és még a háziorvosoknak sem jut elég maszk és kézfertőtlenítő, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár testvérének a veje nagy tételben, képekkel illusztrálva kínál eladásra maszkokat és fertőtlenítőt az Instagram oldalán.

Március 23-án érkezett Magyarországra 30 050 védőruha és  82 ezer maszk repülőgéppel. Kína néhány napja 20 ezer HEPA -szűrős maszkot ígért Lengyelországnak,de ez csak pár napra elegendő mennyiség. Kína Csehországba is szállított maszkokat, bár a közösségi oldalakon sok panasz is megjelent az áru minősége kapcsán, mert egyesek szerint a közbeszerzési pályázatban előírtnál vékonyabb volt a textilréteg. A cseh egészségügyi miniszter házi készítésű maszkban jelenik meg a nyilvánosság előtt, bár  tagadja, hogy az országban hiány lenne eldobható maszkból.

Az első hetek után egyre több védőfelszerelés érkezését ígérik a visegrádi országok kormányai, és mostantól egyre inkább az új fertőzöttek és halottak számáról szóló információ felé fordul a figyelem.  Mivel emeréletekről van szó, sokan fel sem kapják a fejüket a központi hatalmat további jogkörökkel felruházó új törvények elfogadására, hogy például a lengyel kormány által a karantén ellenőrzése céljából használt applikációval érzékeny személyes adatok is hozzáférhetővé válnak, vagy hogy a magyar kormány esetleg újságírók bebörtönzésére is használhatja a rémhír-terjesztést is szigorúan büntetni tervező új törvényt.

KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről

A cikk angol változatát a vsquare.org honlapon lehet elolvasni. Szerzők: Katus Eszter, Zsilák Szilvia, Horn Gabriella (Átlátszó), Julia Dauksza, Konrad Szczygieł (Fundacja Reporterów), Daniel Antoni  (Investigatívne Centrum Jána Kuciaka), Hana Čápová, Eva Kubániová  (investigace.cz). Címlapkép:Lenka Matoušková, infografika: Bátorfy Attila (Átlátszó). Cikkünk a Direkt36 és az Átlátszó (Magyarország), az Investigatívne Centrum Jána Kuciaka (Szlovákia), a Fundacja Reporterów (Lengyelország), és az Investigace.cz (Cseh Köztársaság) együttműködésében készült, az angol változatot a Vsquare.org oldalon olvashatja. A visegrádi országok tényfeltáró központjainak együttműködését a Global Anti-Corruption Consortium támogatja.