Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt

Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton. A strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell. A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról. Az állami cég az Átlátszó kérdéseire sem reagált, de a helyiek beszédesek voltak.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Mivel a Fertő-tó egyetlen stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakasza Fertőrákoson van, a pénzből itt akarnak megvalósítani egy óriási állami beruházást. A part jogilag a 10 kilométerre fekvő Sopronhoz tartozik, Natura 2000 besorolású természetvédelmi terület, és a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része.

A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is. Elvileg két ütemben fog megvalósulni a projekt, az első az eddigi strand területén és mellette, a második pedig a part másik oldalán, ahol a híres cölöpházak is találhatók. Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni, vagyis kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.

Nádas helyett térkő

A helyiek gyanúja szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozzák, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely. Azt is beszélik, hogy Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben, ami a helyiek szerint csak a kormány köreinek gazdagításáról szól.

“Eddig itt olyan béke volt, de most elfoglalják a Fertő-tavat is.” – mondja egyik helyi forrásunk szomorúan.

A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN)  irányítja. A cég ügyvezetője Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is. A Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja szerint a cég alá tartozik a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai térség 2020-ig tervezett fejlesztése, amire 60,5 milliárd forint fordítható.

“Olyan színvonalú lesz a Fertő-part, ami teljesen átpozicionálja a térség turisztikai térképét. Többet fog tudni a tó magyar oldala, mint az osztrák” – mondta tavaly egy sajtótájékoztatón dr. Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató helyettese.

A fertőrákosi partra valóban ráférne a fejlesztés, mert olyan, mintha az 1980-as években megállt volna az idő. Ezzel egyetértenek a helyiek is, akik eleinte örültek is a modernizációnak, de a tervek nyilvánosságra kerülése óta már nem, mert a kormányzati elképzeléseket túlméretezettnek és tájidegennek érzik.

Az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.

A beruházás látványterve (forrás: SFTFN / Közti Zrt.)

A kétezer fős Fertőrákos, és a tőle mindössze 10 kilométerre található Sopron lakosai egyaránt magukénak érzik a helyet, amely eddig meg tudta őrizni természetes jellegét, de most attól tartanak, hogy ennek hamarosan vége, és egy gigantikus turistacentrum lesz a fák és a nádas helyén.

Egyelőre tetszhalott állapotban a fertőrákosi part

Az illetékesek a fejlesztésre hivatkozva idén már lezárták a strandot, az ott működő büféket becsukatták, az üzemeltetőkkel szerződést bontottak, és megszüntették a partig közlekedő helyi buszjáratot.

A parkoló bejáratához sorompó és őrbódé került, az ott dolgozó biztonsági őrök pedig szigorúan megkérdezik az érkezőktől, hogy milyen céllal jöttek, mit szeretnének. Vagyis egyáltalán nem vendégbarát fogadtatásban részesülnek a látogatók, akik vagy nem hallottak még a partszakasz megváltozott állapotáról, vagy a nehézségek ellenére is meg akarják nézni a tavat. A barátságtalan fogadtatás után rögtön figyelmeztetést is kapnak a turisták a biztonságiaktól: a kerítésen túl ne menjenek, és fürödni tilos.

“Bezárták a strandot, kihúzták a drótot, kivágták a fákat, aztán itthagytak mindent.” – mondja csalódottan legyintve egyik helyi kalauzunk.

A parton egyedül a sétahajós cégek – egy magyar és egy osztrák – működnek még, de elmondásuk szerint a forgalmuk negyedére esett vissza az idei szezonban a busz megszüntetése és a strand lezárása miatt. Ahogy arról már a HVG is beszámolt, a fejlesztésre hivatkozva velük is szerződést bontott az SFTFN, ami veszélyezteti a megélhetésüket. Jelen állás szerint már csak augusztus 31-ig dolgozhatnak itt, és nem tudják, mi lesz azután, mert senki nem mond nekik semmit. Anyagi káruk már most is jelentős a megcsappant szezon miatt, és folyamatosan növekszik, a bizonytalanság miatt ugyanis nem tudják felvenni az őszre érkező csoportos foglalásokat. Arról egyelőre nem tudnak, hogy kapnak-e kártérítést a váratlan szerződésbontás miatt, de az állami cég eddigi viselkedése alapján nem bíznak ebben.

Abban pedig végképp nem, hogy a fejlesztés után folytathatják itt a tevékenységüket, akkor ugyanis a sétahajózásra új pályázat lesz kiírva, és attól tartanak, hogy azt már előre megnyerte valaki.

Ahogy több más helyi forrásunk, a hajós vállalkozók is azt sérelmezik, hogy a fejük fölött döntenek a sorsukról, és közben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A hajósok elmondása szerint az állami cég csak kész tényeket közöl velük, de indoklást nem fűz hozzájuk, és a kérdéseikre nem válaszol “Kárpáti úr”, vagyis Kárpáti Béla, az SFTFN ügyvezető igazgatója.

“A Jóistenhez előbb be lehet jutni, mint a Kárpáti úrhoz, mert soha nem ér rá. De arra bezzeg van ideje, hogy felhívjon, ha olyat teszek ki a Facebookra, ami nem tetszik neki.” – mondja az egyik vállalkozó, majd keserűen hozzáteszi: “Nincs kommunikáció, csak hatalomfitogtatás.”

Kárpáti úr nevét sokszor halljuk azon az augusztus eleji napon, amikor körbejárjuk a fertőrákosi tópartot. Más is mondja, hogy a vállalkozóhoz hasonlóan őt is felhívta már az SFTFN ügyvezetője egy Facebook-bejegyzése miatt, de a fejlesztésre vonatkozó kérdéseire neki sem válaszol. A cölöpházak tulajdonosai szintén arra panaszkodnak, hogy hiába keresték többször is Kárpáti urat: a leveleikre nem reagál, a céges telefonján pedig mindig csak a titkárnője elérhető, de időpontot sem kapnak egy megbeszélésre.

„A cölöpházak körül is fogy a levegő”

A Fertő-tó jellegzetes épületei a cölöpökön álló, fából készült nádtetős nyaralók, amelyek 1966 óta vannak a vízen. Eleinte magyar állami vállalatok üdülői voltak, és még mindig köztük van a posta, a vízművek és a rendőrség épülete, de van olyan, ami már magyar vagy osztrák magánszemélyeké, az egyiket pedig egy osztrák cég panzióként üzemelteti.

A rendőrség cölöpháza

Az összesen 21 cölöpházból 2017-ben 10 leégett, amikor az egyiket – információink szerint a nemzeti parkét – felújították, és egy szikrától lángra lobbant a nádtető, a szélben pedig villámgyorsan terjedt a tűz. A leégett házak tulajdonosai szerették volna újjépíteni a megsemmisült épületeiket, de a fejlesztésre hivatkozva nem kaptak erre engedélyt – erről az Index júniusban írt részletesen.

Gyuricza Andrea, az egyik magánház lakója a többi nyilatkozónkhoz hasonlóan arra panaszkodik, hogy nem kapnak korrekt tájékoztatást az életüket érintő döntésekről, amelyeket a megkérdezésük nélkül hoztak az illetékesek.

Andreáék más helyiekkel együtt eleinte örültek a beharangozott fejlesztésnek, de a tervezett építményeket ők is túlzónak és tájidegennek tartják, amivel eltűnik majd a Fertő-part eddigi természetközeli és barátságos arca.

A tervek szerint a cölöpházak mögötti területen épül majd a négycsillagos szálloda, az tehát egészen biztos, hogy érinteni fogja őket a beruházás. Azt azonban a háztulajdonosok nem tudják, hogy mennyire, mert eleinte arról volt szó a nyilatkozatokban, hogy a tópart jellegzetességét adó nádtetős nyaralók “megőrzendő értékek”, de a tűz után – amiben a cölöpházak fele megsemmisült – már nem feltétlenül gondolják így az illetékesek.

Erre utal az is, hogy a leégett házak tulajdonosai nem kaptak újjáépítési engedélyt, Kárpáti úr pedig nemrégiben azt mondta, hogy “a cölöpházak körül fogy a levegő”.

Cölöpházak a Fertő-tavon, jobbra az egyik leégett helye

A tulajdonosok speciális helyzetben vannak, mert a tó a magyar állam tulajdona, ezért a mederhasználatért komoly bérleti díjat fizetnek, de a ház a sajátjuk, amibe hatalmas összegeket fektettek az évek során. Andrea és párja is saját kezükkel csinosítgatták, csiszolták, festették a nyaralót, amiből gyönyörű kilátás nyílik a tóra. Mérettől és állapottól függően 40-100 millió forintot ér egy cölöpház, de Andrea azt mondja, ők semmi pénzért nem adnák el, mert nekik érzelmi értéket jelent.

Attól tart azonban, hogy a fejlesztés miatt elzavarják majd őket, és elvesztik a tulajdonukat, amiért a szóbeszéd szerint kártérítést sem fognak kapni, csak le kell majd bontaniuk, ahogy a büféseknek és a hajósoknak a saját épületeiket. Hivatalos tájékoztatást ugyan még nem kaptak a cölöpházasok arról, hogy őket is el akarják zavarni a beruházás miatt, de a nyilatkozatokból erre következtetnek. Aggodalmaikat fokozza, hogy sem a tervező, sem az SFTFN, sem az országgyűlési képviselők nem válaszoltak a kérdéseikre.

“Mi szimpla mezei állampolgárok vagyunk, akik dolgozunk becsülettel, és azt hittem, ilyet nem lehet. Nekem ez egy akkora csalódás, hogy nem állnak szóba velünk. Nem is tudom hová tenni, hogy egy állami cég nem válaszol egy állampolgári megkeresésre, amit tizenvalahány tulajdonos aláírt. Még két mondattal sem tiszteltek meg minket” – mondja felháborodottan Andrea.

A nemrégiben alakult Fertő-tó Barátai egyesületnek az az egyik kifogása a projekt ellen, hogy előzetesen nem kérdezték meg róla a lakosság véleményét, és azóta sem adnak róla részletes tájékoztatást. A szervezet szerint az elkészült tervek alapján a beruházás tájképi és környezetvédelmi szempontból is aggályos.

“Nem értünk egyet azzal, hogy miért zöld területre kell szállodát építeni. Akit érdekel a természet, ki tud jönni Sopronból – akár a kisvonattal is, vagy kocsival – Fertőrákosra, de ne a Fertőt betonozzuk le” – mondta az Átlátszónak Major Gyula, az egyesület szervezője.

Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.

Az érintettek a kormánysajtóból jutnak információmorzsákhoz, ott ugyanis rendszeresen jelennek meg a projekt előnyeit hangsúlyozó anyagok az illetékesek nyilatkozataival tűzdelve.

Még nem álltak neki építkezni

Az előzetes ígéretek szerint az építkezésnek már 2018-ban el kellett volna kezdődnie, ehhez képest most, 2019 nyarán még szellemfaluhoz hasonló a fertőrákosi part. A munkálatok év elején a strand bezárásával, majd fakivágással és nádvágással indultak, ezt hivatalosan területelőkészítésnek nevezik. Az SFTFN két közbeszerzést írt ki ennek két ütemére, és mindkettőt a kecskeméti TVG-Invest Kft. nyerte.

A közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatók szerint a cég az első szakaszban nettó 87,6 millió forintért végzi el 145.416 négyzetméter nád aratását és 254 db fa kivágását, valamint a fás terület gyökértelenítését. A második szakaszban pedig nettó 117,4 millió forintért végzi a TVG-Invest 126.563 négyzetméter nád aratását és 6 fa kivágását, valamint összesen 54.780 négyzetméter fás, bokros terület cserjeirtását és gyökértelenítését.

Mindkét tájékoztatóban szerepel, hogy “A terület Natura 2000 védelem alatt áll, így a munkavégzés során figyelemmel kell lenni a környezetvédelmi előírásokra és az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi engedélyre.”; a másodiknál pedig az is olvasható, hogy “2019. április 30. és 2019. szeptember 30. között a kiviteli munkák végzésére nincs lehetőség.” – vélhetően a nádban élő és fészkelő madarak védelmében. Az év elején levágott nád pedig már visszanőtt, így ősszel valószínűleg azt is újra el fogják végezni.

Maga a tényleges kivitelezés sem tart sehol: a fejlesztés első ütemére (mederkotrás, kikötő és partfal kialakítása, épületek bontása) kiírt, nettó 3,3 milliárd forint keretösszegű közbeszerzést az SFTFN visszavonta 2019 februárjában, új felhívást pedig még nem tett közzé.

Építési terület építés nélkül

Helyi forrásaink szerint azért fékezték be a projektet, mert nem számítottak ekkora lakossági tiltakozásra, és a felháborodást látva inkább jegelik a beruházást az őszi önkormányzati választásig, nehogy túl sok szavazatot veszítsen miatta a Fidesz.

Komoly környezetvédelmi aggályok

A Fertő-tó (németül Neusiedlersee) területének nagy része Ausztriában található, és teljes egésze a környező tájegységgyel, a tavat övező településekkel együtt 2001 óta a Világörökség része, valamint ramsari terület is (nemzetközi jelentőségű vizes ökoszisztéma) egyúttal.  A tó Magyarországon a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik, és Natura 2000-es természetvédelmi terület. Átlagos mélysége 1,5 méter, partján szinte mindenhol sűrű nádas áll, és az alján 50-60 cm iszap van.

Ahhoz, hogy a tervekben szereplő hatalmas kikötő és strand működni tudjon, alaposan ki kéne kotorni a medret, és nem csak egyszer. Az uralkodó észak-nyugati szél a vizet mozgatva ugyanis folyamatosan a magyarországi részre sodorja az ausztriai iszapot is, tehát rendszeresen kotrást kéne végezni, hogy a terveknek megfelelően üzemeljen a gigaprojekt.

“Hiába akarják a pesti okosok, ebből soha nem lesz második Balaton.” – mondja egy helyi lakos a Fertő-tó adottságaira utalva.

Mivel sem a víz, sem a rajta úszó hajók, sem az iszap, sem az állatok nem állnak meg a térképeken berajzolt, de a tavon fizikai formában nem létező országhatáron, eddig – a józan észnek, valamint a ramsari egyezménynek és a világörökségi címnek megfelelően – a magyar és osztrák hatóságok példás együttműködésben, közösen kezelték a területet, hiszen az egy ökológiai egységet alkot.

A magyar kormány a gigafejlesztés előkészítése során felrúgta ezt a régi hagyományt, és nem egyeztetett Ausztriával a tervezett beruházásról.

A projekt előzetes hatástanulmányában az Ausztriát érintő részt elintézték egyetlen mondattal: “A beruházás kapcsán az országhatáron átnyúló hatások kialakulása nem valószínűsíthető.”

Kun Zoltán természetvédelmi szakember, a WCPA európai irányítótestületének tagja szerint azonban ez nem igaz, és más gondok is vannak a projekttel.

“A tervezett beruházással kapcsolatban több probléma is felmerül környezet- és természetvédelmi, valamint jogi szempontból. Mindenekelőtt a beruházás – amit tévesen neveznek rekonstrukciónak, hiszen jelentős új területfoglalással is jár – érint közösségi jelentőségű élőhelyet és védett fajokat. A tervezett területfoglalás és burkolt felületek kialakítása helyett fontosabb lenne élőhely-rekonstrukciót végrehajtani a nemzeti parkon belül. Emellett a turisták számának növekedése újabb kezelési igényeket fog generálni mind a magyar, mind az osztrák oldalon, amelyeknek a forrása nem látható. Végül az engedélyező hatóság tévesen állítja, hogy a beruházásnak sem az építése, sem a működtetése során nem lesz határon átnyúló hatása, hiszen a látogatók, vitorlások, evezős csónakok nyilván nem állnak meg a magyar határnál. Ezért a hatóságoknak az engedélyezés során az Espoo és a Helsinki egyezmények értelmében tájékoztatni kellett volna az osztrák felet, érintetteket is a beruházásról. Ez nem történt meg, tehát az engedély kiadása nem volt jogszerű” – mondta Kun az Átlátszónak.

Július végén az ausztriai Ramsar-bizottság, valamint magyar és osztrák környezetvédők részvételével zajlott egy megbeszélés Mörbischben (Fertőmeggyes), amin áttekintették a projekt részleteit, várható hatásait, és azt, hogy miképpen tudnák megóvni tőle a természeti értékeket.

Ausztriának és az UNESCO-nak sem szólt a kormány

Ausztriának sem tetszik, hogy Magyarország nem vonta be az előkészületekbe. Környezetvédelmi és lokálpatrióta civilek kezdeményezése nyomán egyre nagyobb visszhangot kap a gigafejlesztés a szomszédban, és az osztrák fél hivatalos tájékoztatást kért a magyar kormánytól. Információink szerint szeptember elején lesz majd egy megbeszélés a felek között.

Osztrák lapok közben már arról cikkeznek, hogy a beruházás mögött Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István üzleti érdekei állnak, ami tovább rontja a fejlesztés hírét a szomszédban.

Az UNESCO is kérdéseket küldött a magyar kormánynak, az ugyanis nem tájékoztatta a szervezetet a világörökségi területre tervezett beruházásról. Az UNESCO egy harmadik féltől szerzett tudomást a fejlesztésről, ami annak fényében különösen érdekes, hogy július elején Magyarország részvételével zajlott a világörökségi bizottság ülése Bakuban.

Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy a magyar kormány minden lehetséges érintettel szembement a Fertő-tavi projekt érdekében. Bár alapvető diplomáciai és hadi tudnivaló, hogy soha nem szabad egyszerre több fronton háborút vívni, mert lehetetlen megnyerni – a történelem során még soha senkinek nem sikerült -, a Fidesz most éppen ezt csinálja a Fertő-tó kapcsán is.

A gigaberuházás miatt egyidejűleg konfrontálódtak:

• a helyi lakosokkal, lokálpatriótákkal
• a környezetvédőkkel
• a területről elzavart büfésekkel és hajósokkal
• a cölöpházak tulajdonosaival
• Ausztriával
• és az UNESCO-val is

Egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lesz az ügy vége. A kihátrálás vereséget jelentene a Fidesznek, amihez nincs hozzászokva és nem is szereti. Az eddigi “csakazértis véghezvisszük erőből” módszer viszont nem tűnik lehetségesnek a projekt kapcsán, mert különböző okokból annyi érintettet sért, hogy a tiltakozást már nem lehet egy vállrándítással elintézni.

Cikkünk megjelenése előtt egy héttel kérdéseket küldtünk a projekttel kapcsolatban Kárpáti Bélának, az SFTFN ügyvezetőjének, Palkovits Jánosnak, Fertőrákos polgármesterének, és a magyar Ramsar bizottságnak is, de választ sehonnan sem kaptunk.

Erdélyi Katalin

Videó: Pápai Gergely – Fotók: Erdélyi Katalin

Ha már egyszer itt vagy…
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!