Egy szakértő szerint lényegi információk sikkadtak el a Paks2 földtani kutatási programban – közreadjuk az elemzését

Az Átlátszó által most közreadott elemzésben Gerner Péter geológus összeveti és értékeli a Paks2 atomerőmű telephely-engedélyezési folyamatában készült Telephely Biztonsági Jelentés (TBJ) tartalmát a 2017 nyaráig nyilvánosságra került paksi földtani kutatási jelentések adataival és következtetéseivel. Megvizsgálja a TBJ és a földtani kutatási programhozzájárulását a telephely földtani alkalmasságának megítéléséhez, valamint a mérnöki tervezés és a beruházás lebonyolításához.

79%

Év végéig még

21 125 027 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

A Paks2 atomerőmű telephelyének alkalmasságát megalapozó földtani kutatási program keretében elkészült értékelő dokumentációnak mindössze egytizede, a 10 ezer oldalnyi jelentésből mintegy ezer oldal került 2017 végéig nyilvánosságra, és állt rendelkezésre ezen elemzés elkészítéséhez. Ez alapján a Telephely Biztonsági Jelentés(TBJ, pdf) összevetését a részletes kutatási jelentésekkel csak részben lehetett elvégezni, az összehasonlítás a kutatási program mintegy 800 oldalas zárójelentésének (KPZ, pdf) és a TBJ-nek az összevetésére korlátozódott.

A megismert részletes jelentések és a TBJ összevetéséből három fontos megállapítás tehető.

– Lényegi, a kutatás célját érintő információk sikkadtak el, maradtak ellenőrizetlenül vagy lezáratlanul a kutatás folyamán. Ilyenek az aktív tektonikai jelenségeket jelző terepi és geomorfológiai adatok és megfigyelések, az S-hullám mérés jelentősége, az elvégzett, de a TBJ-ben nem szereplő geodimanikai modellezés eredményei, vagy a kutatásban nem elvégzett elemző és szintetizáló tevékenységek, például az utolsó százezer év hiányzó tektonikai fejlődéstörténete.

– A TBJ-be átkerült tartalomban helyenként irreleváns, a kutatás célját tekintve másodlagos részinformációk szerepelnek nagy terjedelemben, felhigítva a lényegi információkat és eredményeket.

– A TBJ és a kutatási program zárójelentése több helyen rendkívül szakmai nyelvezettel készült, lehetetlenné téve a döntéshozók és érdeklődők számára a megértést. Ugyanakkor számos szakmai döntés oka, számítás és adat nem található meg ezekben a jelentésekben, ami a számítások megismétlését és ellenőrzését lehetetlenné teszi.

Az a tény, hogy a kutatási program megbízója nem hozza nyilvánosságra a részletes jelentések 90%-át, valamint a releváns információk hiányos közlése jelentősen rontja szakmai viták lehetőségét, és így a kutatások eredményeinek hitelességét és a következtetések ellenőrizhetőségét.

A kutatási program értékelése

Az elemzés a jelentéseken keresztül egészében is értékelte a TBJ-t és a földtani kutatási programot abból a szempontból, hogy az milyen mértékben és minőségben járult hozzá a telephely földrengésbiztonságának meghatározásához, illetve a projekt előkészítéséhez.

A programban értékelésem szerint pontosan dokumentált és nem is képezi szakmai viták tárgyát, hogy mélyszerkezeti törésvonalakhoz (Kapos-vonal, illetve a kecskeméti földrengések) kapcsolódó, aktív törésvonal, a Dunaszentgyörgy–Harta vetőzóna található a tervezett erőmű helyszíne alatt.

A paksi telephellyel kapcsolatos vitában a kutatási program ismeretében két kérdés fogalmazható meg:

– A tervezett telephely alatti aktív törészóna lehetővé teszi-e a Paks2 atomerőmű engedélyezését a nemzetközi és hazai szabályozási környezetben?

– Az aktív törészóna ismeretében milyen mérnöki paraméterek mellett lehet az atomerőművet földrengésbiztosan megépíteni?

Az erőmű engedélyezhetőségével kapcsolatos első kérdésben a kutatási dokumentáció alapján azt szűrhető le, hogy a fókuszált és céltudatos kutatás helyett az elvégzett vizsgálatok számos kérdést nem ellenőriztek, nem végeztek el fontos elemzéseket, és egyes nyitott kérdésekre nem adtak megnyugtató választ.

– Kimondható, hogy a kutatás nem tűzte ki előre célként, és így nem irányulhatott a kutatási területen az aktív vetők „kapabilitásának” vizsgálatára.

– A földtani kutatás nem a kritikus földtani időszakra fókuszált. A megismert dokumentumok szerint a földtani kutatás nem fókuszált sem a szabályozás szerint kritikus utolsó 100.000 évre, sem a földtani fejlődéstörténet utolsó egységének számító 2.5 millió évre, a földtani negyedkorra.

– A részletes jelentésekben rendelkezésre álló számos indikáció ellenőrzése elmaradt, illetve a kérdés eldöntésére irányuló számos új vizsgáltatot kellett volna még elvégezni.

– Nem történt meg az ismert neotektonikai adatok rendszerbe foglalása és értelmezése, és nem készült neotektonikai fejlődéstörténet sem.

A TBJ fő következtetését, miszerint a kutatási területen leírt aktív vetők ártalmatlanok, azaz „nem kapabilisek”, és nem képesek egy földrengés esetén felszínig hatoló elmozdulás létrehozására, a megismert dokumentáció alapján nem lehet teljes körűen alátámasztani.

Így a kutatás után sem tudható megfelelő bizonyossággal, hogy a paksi terület földtani szempontból megfelel-e az atomerőművek engedélyezhetőségét előíró szabályzóknak. Ennek megnyugtató eldöntéséhez az elemzésben leírt hiányosságok pótlása lenne szükséges.

A tervezett atomerőmű földrengésbiztos megtervezéséhez és megépítéséhez a kutatásban leírt szeizmotektonikai modellek és azok alapján meghatározott talajgyorsulás-értékek ellenőrzésre szorulnak. A talajgyorsulás-értékek a mérnöki tervezést és a projekt megvalósítási költségeit meghatározó lényegi paraméterek.

– A földrengés-veszélyeztetettséget meghatározó talajgyorsulás értékek számítása két problémás szeizmotektonikai modellre alapul, melyek 95% súllyal szerepelnek a számításokban.

– Komoly kockázat rejlik ezen kívül abban is, hogy a komplex, számos feltételezést igénylő, a földrengés-veszélyeztetettséget meghatározó számításokat és döntéseket egy kutatócsoport végezte, így számítások megismételhetősége és független nemzetközi auditja kimondottan javasolt.

– Kiemelendő, hogy az Átlátszó 2017 nyarán készült videóinterjúja szerint a felszíni talajgyorsulás 2016-ban lezárt földtani kutatásban meghatározott értéke gyakorlatilag megegyezik az orosz állammal két évvel korábban, 2014-ben megkötött szerződésbe bekerült értékkel, vagyis a kutatási program lényegében igazolt egy évekkel korábban államközi szerződésbe rögzített lényegi paramétert.

Gerner Péter

A szerző 1991-ben végzett az ELTE Geológia szakon, 1991-1995 között a Magyar Állami Földtani Intézetben, majd az ELTE Geofizika Tanszékén dr. Horváth Ferenc kutatócsoportjában a Pannon medence neotektonikájával foglalkozott.

Az elemzés teljes szövege innen letölthető (PDF).

Kapcsolódó cikkeink:

Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit

Titkolja a Paks II. Zrt. a földtani zárójelentést megalapozó szakági jelentéseket az erőmű alatt húzódó aktív törésvonalról

Pontosan a törésvonal fölé tervezték az új paksi blokkok alaplemezét

Csontvázaktól tartottak ugyan, de tagadják, hogy bármit eltitkoltak volna a Paksi Atomerőmű földrengésbiztonságáról

Aktív törésvonal a Paksi Atomerőmű alatt: Aszódi Attila államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló