Bácskai János: Érdemes-e ma fideszesnek lenni, ez egy szép kérdés

Ferencváros fideszes polgármestere interjút adott az Átlátszónak a kerületi bérlakásügyekről. Szerinte az ellenzéki képviselők csak a kampány miatt kapták fel a témát, és a fideszesek nem bérelnek olcsóbban lakást másoknál. Nagyinterjú Bácskai Jánossal.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

Előzmények

A önkormányzat által nyilvánosságra hozott adatok alapján Ferencváros az elmúlt két és fél évben 94 lakást adott el féláron vagy annál is olcsóbban. Összesen 1,39 milliárd forint forgalmi értékű ingatlantól vált meg így a kerület 668,5 millió forintért, vagyis a vevők összesen 722,5 millió forint engedményt kaptak. Ötvenöten 15 éves részletfizetési kedvezményt is kaptak, tehát a vételárat ráérnek 2030-32-ig kifizetni.

További részletek: 2015 óta 722,5 millió forint kedvezményt kaptak a ferencvárosi lakásvásárlók az önkormányzattól

Tavaly decemberben kezdett cikkeket írni a Magyar Nemzet arról, hogy Ferencvárosban mennyire kedvezményesen bérelnek önkormányzati lakásokat jelenlegi fideszes képviselők, illetve a korábbi jegyző, és egy korábbi képviselő. Ön akkor azt nyilatkozta, hogy ezt nem tartja sem összeférhetetlennek, sem aggályosnak. Ezt a véleményét még most is fenntartja?

Természetesen. Van egy friss adatunk, 19.637 darab lakást értékesített az önkormányzat a rendszerváltás óta. Most három fideszesről beszélünk, szemben a közel húszezer lakással.

Mészáros László jelenlegi képviselő, Görgényi Máté jelenlegi képviselő, Szabó József korábbi jegyző, és Veres László ex-képviselő, akikről most beszélünk.

Igen, és egyébként mi zárná ki, hogy ők egy nyilvános lakáspályázaton induljanak? Ha egy nyilvános lakáspályázatot meghirdet az önkormányzat, akkor arra bárki jelentkezhet. Azt gondolom, hogy ha akár egy képviselő, akár egy jegyző elindul ezen a pályázaton, nekem legfeljebb erkölcsi aggályaim lehetnek. De ezen túlmenően mit tehetnék velük? Beszéljem le őket róla? Azt tőlük kéne megkérdezni, hogy miért indultak.

Vannak emiatt erkölcsi aggályai?

Én nem indultam ezen a pályázaton.

De azt nem érzi erkölcsileg aggályosnak, hogy a képviselőtestület tagjai indultak?

Nézze, az embernek a családtagjaira nem kötelező terhelő vallomást tennie a bíróságon sem súlyosabb ügyekben. Kihagynám erre a kérdésre a választ.

Tehát a képviselőtársaira úgy tekint, mintha a családtagjai lennének?

Vehetjük úgy. Miért ne lehetnének olyan közösségek, ahol az emberek közelebbi viszonyt ápolnak egymással, mint egyébként az utca emberével. A párt is lehet egy ilyen hely adott esetben, ha az a párt emberségesen és jól működik.

Pont ez merül fel erkölcsi aggályként sokakban, mert a két jelenlegi képviselő mellett ott van a korábbi jegyző, a korábbi képviselő, és a korábbi alpolgármester lánya, illetve Varga Mihály miniszter tanácsadója is.

A véleménynyilvánítás szabadsága, mint új társadalmi lelemény, fölülír többezer éves törvényeket és szabályokat. A tízparancsolatban a kilencedik úgy szólt anno, hogy “Felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot ne tégy”, de ma sajnos sajtóorgánumok is, közszereplők is, bárki hazudhat. Tehát Varga Mihály tanácsadójával mi is történt, mi az állítás?

Azt írta a Magyar Nemzet – és nem láttam, hogy Önök helyreigazítást kértek volna -, hogy Varga Mihály NGM-miniszter tanácsadója, Varga Zsoltné Szalai Piroska egy 20 millió forintra értékelt 54 négyzetméteres, felújított, tetőtéri lakást vett 10 millióért. A véleménynyilvánítás szabadságának említésével arra célzott, hogy nem igaz, amit a Magyar Nemzet írt?

Nem igaz, mert a név stimmel, a lakás is stimmel, de az, hogy a polgármester osztogatta a fideszeseknek a lakásokat, az enyhén szólva is csúsztatás. Szalai Piroska volt olyan szerencsés, hogy hozzáment Varga Zsolt ferencvárosi lakoshoz, aki ide született egy tanácsi lakásba. Majd húszezer szerencsés bérlőhöz hasonlóan éltek a rendelet szerinti lehetőséggel, és minőségi lakáscserét kértek. Azt megkapták, mint bárki más, majd amikor pénzük és lehetőségük adódott rá, ezt a cserelakást megvették, mint a többiek.

Ebben ez a valós történet. Nem a fideszes polgármester osztogatta nekik, még csak nem is pályázaton nyerték el, hanem mondhatjuk úgy, hogy beleszülettek ebbe a lakásba. Vegyük a következőt.

Mészáros László önkormányzati képviselő, aki 2012 óta bérel egy 63 négyzetméteres lakást havi 68 ezer forintért. Ezzel mi a helyzet?

Nyílt pályázaton, a legjobb ajánlattal nyerte el a lakás bérleti jogát. Akkor ugyan még külsős szakértőnek számított, még nem volt fideszes képviselő, de nyilván ismertük az ő kilétét. De az a kérdés, hogy milyen alapon zárjunk ki valakit egy nyílt pályázaton, ahol bárki nyerhet? A párttagkönyve alapján?

Nagyon sok cégnél, például az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-nél is az a gyakorlat, hogy a nyereményjátékokon a cég dolgozói nem vehetnek részt, hogy ne merüljön fel az összeférhetetlenség.

Mi nem cég vagyunk, hanem egy hivatal, és a hivatal életét az állam úgy rendezte be, hogy ez ne merülhessen fel. A piaci alapú bérlakások rendszere nyílt pályáztatásra épül, ezért nem tekinthető szerencsejátéknak.

Nem érzi úgy, hogy nagyon rossz üzenete van annak, hogy a hivatalhoz kötődő személyek neve felmerül a lakások kapcsán?

Nyilván meg fogja kérdezni huszonötödször is, hogy erkölcsileg, erkölcsileg, erkölcsileg – mindig ugyanazt fogom mondani. Szerintem magának a mechanizmusnak a működéséről érdemes beszélni.

Miután az összes közszolgáltatót eladták, és a cukorgyárakat, különböző termelőipari vállalatokat privatizálták, azután jött az össznépi lakásprivatizáció, hogy az egyes embernek is jusson már valami, és az önkormányzatok is csökkenteni tudják a nehezen fenntartható lakásállományt.

1993. december 31-ig egy kormányrendelet, 1994. január 1-től pedig a lakástörvény, és az abból következő helyi rendelet alapján értékesítettük a lakásokat. ‘93-ban tizenöt százalékért kellett és lehetett eladni a lakásokat, ez kötelező volt. Ez ment fel szépen az évek során a mostani ötven százalékra. A kedvezmények is változtak, például a legelején még volt olyan, hogy ha egyösszegben fizetett, akkor a tizenöt százalék húsz százalékáért megvehette. Ha ezt összeszorozzuk, akkor kijön, hogy három százalékért lehetett lakást venni. És nem csak Ferencvárosban, hanem szerte az országban.

Azért kérdezem az erkölcsi vonatkozást, mert most van a lakásrendelet, illetve tudja mutatni, hogy azelőtt milyen szabályozás volt, tehát törvényesnek valószínűleg törvényes a dolog, de …

Azt is mondhatnám, hogy össztársadalmilag “sajnos”, mert már azon is lehetett volna vitatkozni, hogy adott esetben három százalékért meg lehetett venni egy lakást 1994-ben. Azok közül a képviselők közül, akik most kinyitották a szájukat, nagyon keveset tudok elképzelni, aki nem érintett, aki valaha nem így jutott lakáshoz.

Én is így vettem meg: 1994-ben 2,5 millióra értékelték a Tűzoltó utcai tanácsi lakásunkat, és képzelje el, hogy 15 évvel később 17 millióért adtam el. Mennyit kerestem rajta, ugye? Sőt, én akkor még 25 éves részletre vettem meg, és kevesebb volt a törlesztés, mint a villanyszámla: 3.373 forint. Nem is voltam akkor még Fidesz-tag, mielőtt megkérdezi.

NÉVJEGY

Bácskai János 1962-ben született, 1986-ban kémia-fizika szakos tanárként diplomázott az ELTÉ-n, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen műszaki doktori fokozatot szerzett. 1992-ben költözött családjával Ferencvárosba, ahol 1998-ban lett a Fidesz önkormányzati képviselője, 2010 óta pedig a kerület polgármestere.

Azt állítja, hogy a mostani ellenzéki képviselők is így vettek lakást?

Általában mondom. Nem csak Ferencvárosban, hanem az egész országban, de főleg Budapesten. Nagyon kevés képviselőt tudok elképzelni, aki valamikor nem így vette, vagy legalábbis a szülei nem így vették volna meg az önkormányzati lakásukat.

Ez felment most bárkit?

Nem, ez nem kell, hogy felmentést adjon bármire, csak egy össztársadalmi hangulatról beszélek. Nem nagyon emlékszem ezelőtt a cikksorozat előtt arra, hogy ez bárkinek szemet szúrt volna. Vannak olyan esetek, amikor egy is sok, vagy egy is több, mint kellene, de ez szerintem nem az a súlyos ügy, amikor néhány százalékot ne bírna el az egész rendszer azért, mert ő éppen fideszes. Törvényes körülmények között három fideszes is lakáshoz jutott százhúsz másik ember mellett, akik politikai értelemben civilek. 

Egyébként az összes többit megvizsgálták, hogy ő milyenes? És arról miért nem írnak, hogy ő meg olyanos, és ő is pályázott? De ebbe nem akarok belemenni, én biztos nem fogok árulkodni. Sokkal fontosabb, hogy kiderüljön ennek az egésznek a mechanizmusa. Még azt is mondhatjuk rá, hogy törvényes, remélhetőleg az ügyészségi vizsgálat is ezt fogja megállapítani, és majd utána jöhet az a kérdés, hogy a törvényességen túl mennyire erkölcsös.

Régen az apartheid és a rabszolgatartás is törvényes volt, mégsem mondjuk egyikre sem, hogy erkölcsös volt.

Akkor miért nem beszélünk a másik 120 emberről is, akik piaci alapú bérlakásban élnek? Amikor 2010-ben átvettük a kerületet, itt voltak a felújított nagy lakások, amiket szociális alapon nem célszerű bérbe adni, ezért kiadtuk őket piaci alapon. A kérdés az volt, hogy lehessen hozzájutni, és nem elkezdtük osztogatni, hanem nyílt pályázatot írtunk ki rájuk. És nagyon lényeges momentum, hogy 2015-től évente változtatjuk a piaci alapú bérlakások bérleti díját.

De az önkormányzat piaci alapú lakásainak lakbére jóval kedvezőbb a piaci áraknál, ennek mi az oka?

Megnéztük, a törvény azt mondja, hogy piaci alapú bérnek számít az, ami legalább fedezi a fenntartási és amortizációs költségeit az adott lakásnak. Ha annál nagyobb, már piacinak számít a törvény szerint. Nyilván ennél sokkal magasabb, de semmi nem kötelez minket arra, hogy havonta megnézzük, hogy egy hasonló lakás mennyi a piacon.

Pontosan tudom egyébként a helyzetet, mert van egy 30 négyzetméteres, Hőgyes utcai lakásom, egy első emeleti sötét lyuk, amit tartási szerződéssel örököltünk – még a Fidesz, meg az önkormányzat előtt -, és ha ezt ki akarom adni, három másodpercig van fent a hirdetés, és licitálnak rá. A 30 négyzetmétert akár 100 ezerért is ki lehet adni.

Akkor tudja, hogy miről beszélek.

Oké, csak mikor ezt a rendszert megalkottuk, akkor még úgy kellett vadászni a bérlőket, tehát akkor a piaci alapú bért úgy kellett megállapítani, hogy vonzó legyen, hogy egyáltalán jelentkezzen valaki. 2015-ben bekövetkezett az ingatlanboom, azóta változtatunk a piaci alapú lakbéren.

Itt jön egy nagyon fontos kérdés: sosem a képviselő mondja meg, hogy mennyi az annyi, ő csak szavaz róla. Azért vagyunk, hogy eldöntsük, hogy amit a szakértők mondanak, az igen vagy nem. Ha az ingatlanforgalmi értékbecslő azt mondja, hogy ennyi, akkor mi megszavazzuk.

Azt mondja, hogy a 30 négyzetméteres, sötét lyukként aposztrofált lakását 100 ezer forintért ki tudja adni. Ezzel szemben ott van Mészáros László képviselő, aki egy 63 négyzetméteres lakást bérel az önkormányzattól 68 ezer forintért, Görgényi Máté képviselő pedig egy 104 négyzetméteres lakást bérel 118 ezer forintért. Ráadásul a képviselők vagyonnyilatkozata elérhető az önkormányzat honlapján, és ott olvasható, hogy Mészáros Lászlónak van 12 millió forint megtakarítása, és a képviselői tiszteletdíján felül bruttó 180 ezer forint havi jövedelme, Görgényi Máténak pedig a tiszteletdíján felül havi bruttó 600 ezer forint egyéb jövedelme van, és résztulajdonos három cégben is. Tehát képviselők, magas jövedelmük van, és a piaci áraknál jóval kedvezőbb bérleti díjat fizetnek. Ez rendben van Ön szerint?

Adott esetben ki tudnám adni 100 ezerért a lakásomat, de jobban bízom a régi bérlőmben, és elárulom: 60 ezerért adom ki neki, adózom is utána.

A két képviselő emlegetésével pedig az a problémám, hogy nem csak ők ketten fizetnek ennyit, hanem az összes többi piaci alapú bérlő ennyit fizet arányosan. Egyébként el kell szomorítanom: akik ezeknek a piaci alapú lakásoknak a bérleti jogát pályázat útján megnyerték, azoknak a zöme sokkal jobb anyagi helyzetben van, mint ez a két képviselő. Bár nem láttam a vagyonbevallásukat.

Akkor honnan tudja?

Mert ők azok, akik le tudták tenni az 5-6-7 millió forintot egyszerre a pályázat során. Tehát ez nem feltétlenül pártkérdés.

Ön szerint tehát rendben van a jelenlegi gyakorlat?

Veres László volt képviselő esetét is átnézhetjük. Ő mikor jutott hozzá a piaci alapú bérlakásához? 2010 tavaszán. Ki volt a polgármester?  Gegesy Ferenc. És még csak nem is pályázaton jutott hozzá, hanem a polgármester azt mondta, hogy “Lacikám, tied a lakás”, és az akkori bizottság megszavazta. Arról miért nem beszél senki? Nem akarom, hogy beszéljenek róla, az is a gyakorlat része volt. De az belefért?

Az együttes Baranyi Krisztinát és az LMP-s Jancsó Andreát a képviselő-testület nemrégiben visszahívta a városfejlesztési bizottságból. A képviselőnők szerint ez a politikai bosszú amiatt, hogy a sajtó elé tárták a bérlakások és a parkolás ügyét, és így akarják ellehetetleníteni a tényfeltáró munkájukat. Ez igaz? Azért tették ki őket a bizottságból, hogy ne férjenek hozzá további adatokhoz?  

Mondja, abban mi az oknyomozás, hogy csúsztatásokat felhasználva telekiabálják a médiát azzal, hogy Ferencvárosban folyamatosan lopnak? Ha igaz lenne, amit mondanak, akkor a kerület már rég működésképtelen lenne. A “Moszkvában Mercedeseket osztogatnak” mentalitással az a baj, hogy tényszerűen semmit sem bizonyítottak, viszont elképesztő károkat okoztak a kerület megítélésében. Azért hívtuk vissza őket, hogy jelezzük, elfogadhatatlan számunkra, hogy egy politikus azért, hogy az ismertségét építse, hamis vádak alapján lejáratja azt kerületet, ahonnan a fizetését kapja. Hozzáteszem, ezután is hozzáférnek minden információhoz, ami a felelős döntéshozatalhoz szükséges.   

Mi a helyzet a jelzés nélküli parkolási cédulákkal, amikről a 444 írt?

NAV-állásfoglalásunk van róla, hogy sem az autósokat, sem az önkormányzatot nem éri kár. Van egy belső rendszere minden órának, és az számolja, hogy mennyi pénzt ürítettek ki belőle. Az a belső szalag ott van, bármikor meg tudjuk nézni, de mondják és mondják, hogy Ferencvárosban mutyiznak.

Nagyon nehéz megmondani, hogy a lakásügyekben is mi a tanulság. Körülbelül fél éve téma ez, azóta izgalmas, és nem tudok jobb okot találni rá, mint hogy kampány van. Jancsó Andrea nemhogy javaslatot nem tett eddig, de soha nem szólt még hozzá. Baranyi képviselőnőtől is milliószor kérdeztük, hogy mi lenne, ha mielőtt elkezdi a ferencvárosi önkormányzatot ócsárolni, előtte legalább a verziónkra kíváncsi lenne. De nem. Kiáll, és az az első mondata az ATV-nek, hogy “Ez a hűtlen kezelés tipikus esete”. Bemondja, mint egy bírónő a bíróságon. Így nagyon nehéz.

Az ominózus felvetés óta huszonnégyszer lett volna lehetősége bármelyik ellenzéki képviselőnek, hogy konkrét módosító javaslatot nyújtson be ehhez a lakásrendelethez. Senki egyetlen egyszer sem tette meg. Kiabálnak bele az éterbe, hogy “Lopnak, csalnak, mutyiznak, osztogatnak”, de egy értelmes javaslatuk nem volt.

Ön is benyújthat módosító javaslatot, illetve bármelyik fideszes képviselő is. Történt ilyen 2010 óta, mióta Ön a polgármester?

Be is fogok, ha átnéztük az összes szempontot, hogy mi lenne az a legigazságosabb és legelfogadhatóbb, és a jövőre nézve még erkölcsileg is megálljon a dolog. Ha ez most úgy ítélődik meg, hogy erkölcsileg nincs teljesen rendben. De ez sem egy abszolút igazság, mert mindenki csak a három fideszesről beszél. Ez a három a százhúszhoz ennyire szembeszökő?

Ők képviselők, a többiek nem. Ők ülnek bent a képviselő-testületben, tehát ők voltak legközelebb a döntéshez.

Pályázók. És nem vettek részt a döntésben, a sajátjaikban pláne nem.

A jövőben terveznek olyan módosítást, hogy…

Hogy fideszes képviselő nem pályázhat? Nem, olyat nem.

Olyasmire gondoltam, hogy például a polgármesteri hivatallal, önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló személyek ne indulhassanak lakáspályázaton, hogy ne merülhessen fel az összeférhetetlenség gyanúja.

Ez már a képmutatás határát súrolná, de nem is tudok a többiek fejével gondolkodni. Nekem egy szavazatom van, tehát ha úgy döntenek, hogy ilyen javaslatot nem szavaznak meg, akkor úgyse szavazzák meg. Ácsoljak politikai tőkét az ő kárukra? Szavaztassam le saját magam? Hozzam őket olyan helyzetbe, hogy ellenem kelljen szavazniuk, vagy adott esetben “Ha ezt nem szavazzátok meg, akkor irgum-burgum”? Ez jól hangzik, ez olyan mesébe illő.

Azt gondolja, hogy nem szavaznának meg egy ilyen javaslatot a képviselők?

Ön is tudja, ez úgy működik, hogy előtte megbeszéljük, pontosan amiatt, hogy elkerüljük a kínos eseteket. Eddig azért nem volt még ilyen javaslat, mert a képviselő-testület nem jutott el eddig az erkölcsi magasságig. De megkérdezem az Ön kedvéért, mert most bogarat tett a fülembe. És ha lesz róla szavazás, akkor látni fogja, ha meg nem lesz róla szavazás, akkor tudni fogja, mi volt a válasz.

De az biztos, hogy ebben az ügyben lesz változás, és ha azt kérdezi, hogy a cikkek nyomására, akkor azt valószínűsítem, hogy igen. Novemberben tárgyaljuk A-tól Z-ig, és akkor majd a többség eldönti, hogy mi az, ami vállalható törvényesen, erkölcsileg, és gazdaságilag is.

Az interjú elején az erkölcsi kérdést eltolta, nem kívánt rá válaszolni. Most miért említi mégis?

De hogy tette fel azt a kérdést? Sarkítok: elítélem-e a fideszes párttársaimat? Ilyet én soha nem fogok mondani. Nem mehetek el idáig, ez mindenféle értelemben megengedhetetlen. Magammal szemben is, velük szemben is, és az eddig vállaltakkal is. Az is én voltam, akkor és ott, abban a helyzetben. Ha akkor és ott jó volt, akkor most is vállalni kell. Ismétlem: nekem nincs ilyen ügyem, és nem is lesz. Strómanon keresztül se, meg sehogy se. Az összes többivel nem tudok mit kezdeni.

A polgármestersége alatt egy hozzátartozója, barátja, iskolatársa sem nyert az önkormányzat bérlakáspályázatán?

Nem, mert ahogy Regős Bendegúz mondta: “nem olyan családból származom”. Nem ér annyit az egész.

Vagyis nyugodt a lelkiismerete?

Teljesen nyugodt vagyok. Annyi ember nézte mindig a hivatalban jogilag, hogy nagyon csodálkoznék, ha a nyomozás során találnának benne csontot. Az erkölcsi részét illetően nem feltétlenül vagyok nyugodt. Érdemes-e ma fideszesnek lenni, ez egy szép kérdés. A közvélemény szerint nyilván, ha ilyen könnyen jut lakáshoz valaki, akkor igen, de ha egyébként meghurcolják az újságokban, akkor nem.

Erdélyi Katalin