„Hónapokkal ezelőtt végigtárgyalt és lezárt ügyet próbál meg szenzációs újdonságnak beállítani az atlatszo.hu – alaptalanul – a paksi telephely alkalmasságával kapcsolatban” – áll az MVM Paks II. Zrt. közleményében, amely Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős államtitkár blogján is megjelent. Aszódi egy a tektonikai és földtani kutatásokról szóló, korábban rejtegetett prezentációt is közzétett, amely viszont alátámasztja a kifogásolt cikkünkben szereplő állításokat.
A Paks II. projekttársaság tegnapi közleményét a sportszerűség jegyében az alábbiakban változtatás nélkül közöljük mi is:
„A működő atomerőmű telephelye vizsgálatának nagy múltja van, de tekintettel az új atomerőművi blokkokra vonatkozó szigorú követelményekre, a Paks II. projekttársaság 2014 óta folytatott részletes vizsgálati programot, aminek célja volt, hogy a legmodernebb eszközökkel kerüljenek meghatározásra a telephely jellemzői. A vizsgálatoknak feladata volt az is, hogy meggyőződhessünk a telephely alkalmasságáról, illetve arról, hogy a telephely alkalmasságát kizáró körülmény nem áll fenn.
A vizsgálatok 2014-ben a háromdimenziós szeizmikus vizsgálatokkal kezdődtek, majd a 2015-2016 években a Földtani Kutatási Programmal folytatódtak, melynek keretében számos mélyfúrás, sekélyfúrás, műholdas vizsgálatok, árkolás és sok egyéb vizsgálat történt.
Az eredmények alapján a megbízott szakcégek összeállították a telephelyengedély-kérelmet, amelyet a Paks II. projekttársaság 2016. október végén adott be az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az engedélykérelmet a projekttársaság (néhány tíz oldalnyi, az emberi eredetű veszélyekkel kapcsolatos minősített résztől eltekintve) nyilvánosságra hozta még a közmeghallgatás előtt (2016 novemberében) a weblapján, ami azóta is bárki számára elérhető.
Az eredmények bemutatására 2016 májusában és 2017 májusában a szakemberek nyilvános tudományos konferenciát szerveztek a Magyar Tudományos Akadémián. A Paks II. projekttársaság lakossági fórumokat szervezett Kalocsán, Szekszárdon és Pakson 2016 novemberében, az OAH pedig a Paks II. és a vizsgálatokat végző szakemberek bevonásával közmeghallgatást tartott 2016. december 13-án Paks városában.
Minden szükséges információ, adat nyilvánosan bárki számára hozzáférhető volt, és hozzáférhető ma is körülbelül 1200 oldalnyi terjedelemben. A vizsgálati eredmények, a szakértői és szakhatósági vélemények felhasználásával az Országos Atomenergia Hivatal 2017. március végén adta ki a telephelyengedélyt, megállapítva, hogy a telephely alkalmas az új blokkok építésére.
Az atlatszo.hu 2017. július 10-i cikkében beállítottal szemben tehát az információk nyilvánosan elérhetőek voltak és ma is elérhetőek a projekttársaság honlapján. A tény, hogy a paksi telephely alatt aktív vető húzódik, nem új keletű, ez a nyilvánosan elérhető engedélykérelmi dokumentumokban is egyértelműen le van írva, a lakossági fórumokon, valamint a szakma tájékoztatása céljából a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülések alkalmával is számos alkalommal elhangzott.
Az aktív vető megléte nem kérdőjelezi meg a telephely alkalmasságát, ez akkor lenne így, ha a vetőről bebizonyosodna, hogy képes szignifikáns és maradó felszíni elmozdulást létrehozni. Ugyanakkor a széleskörű vizsgálatok (földtani és geomorfológiai térképezés, űrgeodézia, vízi szeizmika) alapján kizárható, hogy a vető jelentős (szignifikáns) maradó (permanens) felszíni elmozdulást lenne képes okozni2 , vagyis kizárható, hogy a vető kapabilis lenne.
Az új paksi blokkok a meghatározott telephelyjellemzőknek megfelelően kerülnek majd megtervezésre és megépítésre. Pontosan azért kellett elvégezni a paksi telephely-vizsgálatokat, hogy ezt szakszerűen meg lehessen tenni. A program keretében megállapításra kerültek a telephelyre jellemző, 100.000 évente visszatérő földrengés jellemzői: a vízszintes talajfelszíni gyorsulás 0,34 g-re adódott, ez lesz az új blokkok méretezési alapja. Ez kellően robosztus szerkezetet eredményez ahhoz, hogy egy földtani eredetű kezdeti eseménynél a létesítmény biztonsága biztosítható legyen.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy teljesen transzparensen jártunk el a telephely-engedélyezési eljárásban is, minden releváns adatot nyilvánosságra hoztunk. Az atlatszo.hu cikke valótlan képet fest mind az engedélyezési eljárásról, mind pedig a telephelyvizsgálat eredményeiről.
A Paks II. projekt a legszigorúbb nemzetközi előírásokkal, ajánlásokkal összhangban valósul meg.
Az OAH által kiadott telephelyengedély indoklása szerint:
„A tervezett telephely geotektonikai környezetében lévő vetőzónák (különös tekintettel a telephely alatti térrészben kimutatott ÉK-DNy csapásirányú, Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna) a pannon rétegsort harántolva a negyedidőszaki képződmények felszínközeli tartományát is érinthette. Azonban a komplex vizsgálatok (fúrások, árkolás, űrgeodézia, geomorfológiai térképezés) eredményei alapján megállapítható, hogy a százezer éves időskálán bekövetkező, Mw<6 erősségű, 8-12 km fészekmélységű földrengésekhez kapcsolódó szakadási síkok nem érik el a földfelszínt, tektonikus eredetű felszíni deformációt nem okoznak.
A telephelyen a felszínre kifutó vetők által okozott elvetődés lehetősége a vizsgálatok megállapításai alapján kizárt. Az elvetődéssel összefüggő elmozdulás nem mutatható ki a telephelyen. A Rendelet 7. melléklete 7.3.1.1100 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely vonatkozásában.
A komplex vizsgálatok igazolták, hogy a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzetén belül nincs olyan törésszakasz, ahol az utolsó százezer évben a felszínre kifutó vető által okozott felszíni elmozdulás volt. A Rendelet 7. melléklete 7.5.2.0700 szerinti alkalmatlanná nyilvánítás feltételei nem állnak fenn a vizsgált telephely és annak legalább 10 km-es sugarú körzete vonatkozásában.””
Tegnap előkerült egy korábban rejtegetett prezentáció
Az Átlátszó hétfői cikke ehhez képest azt állította, hogy a Földtani Kutatási Program eredményeit finomhangolták annak érdekében, hogy a telephely földtani alkalmasságát az ezt kizáró jogszabályi feltételek ellenére ki lehessen mondani. Az erről szóló kormányrendeletben ugyanis feketén-fehéren az áll, hogy ha a tervezett atomerőmű telephelyének 10 kilométeres körzetében százezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkannak a felszínen, vagy ha alatta olyan tektonikai törésvonal (aktív vető) húzódik, amely szerkezeti kapcsolatban áll egy igazoltan veszélyes (földrengéseket okozó) törésvonallal, akkor a helyszínt alkalmatlannak kell nyilvánítani.
Ezeknek a kizáró okoknak a meglétét még a Földtani Kutatási Program eredményeként nyilvánosságra hozott anyagokból sem sikerült kigyomlálni, nemhogy az eltitkoltakból – az általunk kért anyagokat ugyanis a Paks II. projekttársaság mostani állításával ellentétben nem tették közzé az adatigénylésünk előtt, sőt első körben üzleti titokra hivatkoztak, amikor azokat közérdekű adatként kiadni kértük május végén:
Az MTA nagytermében május 17-én tartottak egy konferenciát, amelynek során Horváth Ferenc (az MTA doktora, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszék professor emeritusa, Geomega Kft.) mutatta be a földtani és tektonikai kutatások eredményét.
Ezt a prezentációt a Reflektor blognak a konferenciáról beszámoló írásából az MTA szerzői jogokra hivatkozva pánikszerűen eltávolíttatta: a cikket jegyző újságíró kollégám értesülése szerint a Miniszterelnökség utasítására cselekedett így a Magyar Tudományos Akadémia. (Frissités: az MTA sajtóosztálya ezt vitatja. A Reflektor-cikk szerzője szerint viszont az MTA kétszer is a Miniszterelnökséget jelölte meg az esemény szervezőjeként, és a prezentációkhoz való hozzáférés kapcsán is oda irányították, ezt ő úgy értelmezte, hogy a prezentációk cikkből való eltávolítására is a szervezők utasítására kérhették.)
Külön jogi szakvéleményt érne, hogy milyen cselekményt valósít meg az a szakpolitikus, aki az állampolgárok és a környezet biztonságát jelentősen érintő ügyben finomhangolja, vagy a nyilvánosság elől rejtegeti egy 8 milliárd forint közpénzből készült tudományos kutatás aggasztó eredményeit, de most koncentráljunk a vitatott témára, hogy mit is rejt a föld mélye a paksi atomerőmű és a tervezett bővítés helyszíne alatt.
Horváth Ferenc prezentációja szépen összefoglalja a hétfői cikkünkben felsorolt aggasztó körülményeket. Mondanivalójának összefoglalása szerint „a nagyfelbontású vizsgálatok azt mutatják, hogy a Kapos-vonal és a Dunaszentgyörgy-Harta vetőzóna neotektonikailag aktív balos oldalelmozdulás”.
Bár az ide vonatkozó jogszabály szerint új atomerőmű létesítése esetén ez önmagában kizáró tényező, Horváth a kormányzati szándékkal összhangban egy új szempontot is behoz.
Úgy érvel, hogy a telephely alkalmasság döntő kérdése a kapabilitás: képes-e egy földrengés során létrejövő szakadási sík (kéregbeli vető) a felszínig hatolva maradandó és szignifikáns elmozdulás létrehozására? Erre a kérdésre pedig nem a válasza, úgy véli, hogy kizárható a vető kapabilitása, azaz szignifikáns felszíni elmozdulás létrehozásának képessége.
Az Átlátszó úgy tudja, hogy Horváth Ferenc, és a kutatás eredményeit értékelő Tudományos Támogató Testület szakvéleményét nem minden szakember osztja, aki részt vett a nagyszabású földtani kutatási program lebonyolításában és kiértékelésében, ám nekik Aszódi Attila „nem osztott lapokat” az eredmények ismertetése során.
Ez a tényező azonban nem is befolyásolja a vitatott kérdést, hiszen a paksi bővítés tervezett telephelyének a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó magyar jogszabály szerinti földtani alkalmatlanságát az eddig napvilágra került kutatási eredmények alapján is ki lehet mondani.
A telephelyet engedélyező hivatalos álláspontban szereplő önellentmondások egyszerű logikai elemzéssel is leleplezhetők: a százezer éven belüli földrengésnek nem a mostani felszínen kell kimutatható nyomának lennie, hiszen az képtelenség lenne, hanem az akkori felszínen, ezt pedig Magyari Árpád geológus több helyen is kimutatta az erőművi telephely 10 kilométeres körzetében.
A telephelyet engedélyező szakhatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) mindezt azzal ütötte el, hogy a jelenlegi felszínre nem futott ki földrengés – noha az a földrengések időpontjában még nem is létezett.
De a törvényi megfelelőség kritériumainál is összemosnak két, önmagában is érvényes kizáró tényezőt:
7.3.1.0900. A vetőt a felszínre kifutó elvetődés szempontjából veszélyesnek kell tekinteni, ha a geológiai, geofizikai, geodéziai és
szeizmológiai adatok az alábbiak közül egy vagy több ismérvnek megfelelnek:
a) az adatok ismétlődő jelleggel mozgásra, szignifikáns deformációkra vagy diszlokációkra, vagy mindháromra utalnak olyan időintervallumban, amely alapján nem kizárható, hogy a következő mozgás a felszínre vagy a felszín közelébe kifut;
b) szerkezeti kapcsolat létezik egy ismert felszínre kifutó vető által okozott elvetődés szempontjából a veszélyes törésvonallal, amelynek mozgása kiválthatja a telephely környezetében lévő törésvonal mozgását;
c) a szeizmogén szerkezetről feltehető, hogy a maximális lehetséges földrengés elegendően nagy és olyan fészekmélységű, hogy feltételezhető – a telephely geodinamikai sajátosságai alapján – a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés.
Ez három világos vagylagos feltétel. A telephelyet engedélyező hivatalos érvelés viszont az a) alpontban szereplő „ismétlődő és szignifikánst” alkalmazza a b) alpontra is, pedig az kategorikus, nem ilyen feltételtől függő kizáró tényező.
Bodoky Tamás
Megosztás
Nélküled nincsenek sztorik.
Bankkártya
Átutalás
PayPal
1%
Így is támogathatsz
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!
Belföld
Külföld
Bankszámlaszám: 12011265-01425189-00100001 Bank neve: Raiffeisen Bank
Számlatulajdonos: Átlátszónet Alapítvány
1084 Budapest, Déri Miksa utca 10.
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Ha van bankkártyád, akkor pár kattintással gyorsan tudsz rendszeres vagy egyszeri támogatást beállítani nekünk az adjukossze.hu oldalán.
Postai befizetéssel
Postai befizetéssel is tudsz minket támogatni, amihez „sárga csekket” küldünk. Add meg a postacímedet, és már repül is a csekk.
Havi előfizetés a Patreonon
Néző, Szurkoló, B-közép és VIP-páholy kategóriás Átlátszó-előfizetések között válogathatsz a Patreonon.
Benevity rendszerén keresztül
Bárhol is dolgozol a világban, ha a munkáltatód lehetőséget ad arra, hogy adott összeget felajánlj egy nonprofit szervezetnek, akkor ne feledd, a Benevity-n keresztül az Átlátszónet Alapítvány is ajánlható.
SZJA 1% felajánlásával
Ha az 1 százalékodat az Átlátszó céljaira, projektjeire kívánod felajánlani, a személyi jövedelemadó bevallásodban az Átlátszónet Alapítvány adószámát tüntesd fel: 18516641-1-42
Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla...
Határon túli médiára, Lezsák Sándor népfőiskolájára, Hegedűs Zsuzsa alapítványára – egyebek mellett ilyesmire áldoztak az MVM leányvállalatai. A cégcsoport vállalatainak...
Támogasd a munkánkat banki átutalással. Az adományokat az Átlátszónet Alapítvány számlájára utalhatod. Az utalás közleményébe írd: „Adomány”, köszönjük!